Ágoston Emil
(1876–1921) magyar építész
Ágoston Emil, születési és 1907-ig használt nevén Adler Emil[3] (Aranyosmarót, 1876. december 19.[m 1] – Berlin, 1921. június 12.[4] vagy 15.)[5] magyar építész.
| Ágoston Emil | |
| Született | Adler Emil 1876. december 17.[1] Aranyosmarót |
| Elhunyt |
Berlin |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Latzkó Ilona (h.: 1911. december 17.) |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1899) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ágoston Emil témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
szerkesztésAdler Henrik (1847–1912) fakereskedő és Weinréb Janka / Hani (1852–1913) fiaként[6] született magyarországi zsidó családban. A budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet 1899-ben, nevesebb tanárai Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Rauscher Lajos voltak. Tanulmányutat tett Olaszországban, majd Berlinben és Párizsban élt. Fő korszaka 1906 és 1911 közé tehető. 1911. december 17-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Latzkó Ilonával, Latzkó Sándor és Pollacsek Emma lányával.[7] Keresett bérházépítő volt. Irodája a Dorottya utca 9. sz. alatt működött. Stílusát az észak-német építészet befolyásolta; romantikus részleteket is alkalmazott. Számos tervpályázaton vett részt. 1919 után közös építészeti irodát nyitott testvérével, Ágoston Gézával (1875–1936) és a Római-fürdő létesítményeit tervezte. Hollandiában is kapott egy megbízást fürdőtelep létesítésére, azonban a helyszínre utazása során, Berlinben meghalt. A Kozma utcai izraelita temetőben[6] helyezték nyugalomra 1921. június 17-én.[4]
Legnevezetesebb munkája az Astoria Szálló Múzeum körúti sarokrésze mértéktartó, előkelő, klasszicizáló architektúrájával.
Művei
szerkesztésBudapesten
szerkesztés- 1906: kisebb átalakítások, Budapest, Hársfa utca 24.[6]
- 1906–1907: Hungária Úszócsarnok és Gőzfürdő (ma: Hotel Continental Budapest), Budapest, Dohány u. 44.[8] – az épület részben elpusztult, részben a közelmúltban felújították
- 1907–1910: a Hungária úszócsarnokhoz és gőzfürdőhöz csatlakozó mulató étteremmel, Budapest, Dohány u. 44.[8]
- 1907: Unger-ház, Budapest, Irányi u. 10.[6][8]
- 1907: Csasznek-ház, Budapest, Attila út 47.[6][8]
- 1908: Singer Adolf egykori könyvkötészete, Budapest, Dessewffy utca 6.[6][9]
- 1909: Gyenes-villa, Budapest, Nyúl u. 6.[6][8]
- 1909: öt emeletes sarokház, Budapest, Wesselényi utca 32.[6][8] (1994 óta helyi védelem alatt áll.)
- 1909: Bérház, 1074 Budapest, Dob u. 5.[6][10]
- 1909: Bérház, 1074 Budapest, Dob u. 7.[11]
- 1909: Bérház, 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 3.[12]
- 1909: Bérház, 1061 Budapest, Király u. 14.[6][13]
- 1909–1910: Lóránt-ház, Budapest, Balzac u. 8–10. / Kresz Géza u. 31.[6][8][14]
- 1909–1910: Krayer-ház, Budapest, Csanády u. 2. / Váci út 34.[6][8][15] (egy időben Higiénia üzletház)
- 1910: Bérház, Budapest, Dorottya u. 9.[6][8]
- 1910: Bérház, Budapest, Balzac u. 9–11. / Kresz Géza u. 30. / Visegrádi u. 27.[6][14]
- 1910: Bérház, Budapest, Szent István tér 4–5.[6]
- 1912: Ágoston-bérház, Budapest, Lánchíd utca 7–9.
- 1913: Egykori Magyar Bank, Budapest, Kristóf tér
- 1913: Füleki Stefáni Ervin háza, Budapest[8]
- 1913: Meszlényi Adrienne háza, Budapest[8]
- 1913 k.: Bérház, Budapest, Bimbó u. 23.[6]
- 1913 k.: Nyaraló, Budapest, Kelenhegyi u. 31.[6]
- 1913 k.: Bérház, Budapest, Magyar u. 6.[6]
- 1914: Szilas-villa, Budapest, Ady Endre utca 9.
- 1914: az Astoria Szálló (ma: Danubius Hotel Astoria City Center) Múzeum körúti klasszicizáló sarokrésze, Budapest, Kossuth Lajos utca 19–21. – az épület másik részét Hikisch Rezső tervezte[16][17]
- 1914–1915: Rosenthal-bérház, Budapest, Király u. 42.[6][18]
- 1915: Bérház, 1053 Budapest, Múzeum körút 41.[19]
- 1919 k.?: a Rómaifürdő létesítményei, Budapest (Ágoston Gézával)[6]
- ?: Banképület, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 36.
- ?: Bérház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 7.[6]
- ?: Bérház, Budapest, Király u. 102.[6]
- ?: Bérház, Budapest, Falk Miksa u. 30.[6]
- ?: Ringer-féle szanatórium, Budapest[20]
- ?: Bérház, Budapest, Csengery u. 68.
- ?: Bérház, 1026 Budapest, Küküllő utca 13.[21]
Máshol
szerkesztésTervben maradt épületei
szerkesztés- 1908: Zsinagóga, Trieszt (Franz Matouschekkel közösen, tervpályázat I. díj, de végül a trieszti Ruggero és Arduino Berlam irodája tervezhette meg az épületet)[6][8]
- 1909: Ortodox izraelita hitközség temploma, iskolája, és bérháza (tervpályázat, megosztott I. díj)[8]
- 1913: Budai zsinagóga, Budapest[6][8]
- 1913 k.: Kazinczy utcai zsinagóga, Budapest, Kazinczy utca 29–31. – az épület végül nem az ő, hanem Löffler Sándor és Béla tervei alapján készült el[6]
- 1916: Székesfővárosi krematórium, Budapest[6]
- ?: Zsinagóga, Frankfurt am Main (tervpályázat II. díj, nem valósult meg)[8]
- ?: Vármegyeháza, Szentes[6]
- ?: Banképület, Budapest, Nádor u. 6. (tervpályázat, tervét megvásárolták)[6]
Képtár
szerkesztés-
Hungária fürdő -
Hungária fürdő (közelről) -
Astoria szálló (nappal) -
Astoria szálló (éjjel) -
Krayer-ház -
Balzac u. 8–10. -
Balzac u. 9–11. -
Wesselényi utca 32. -
Szent István tér 4–5. -
Csengery u. 68.
.jpg)
.JPG)
11.jpg)
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Ágoston Emil házassági bejegyzéséből.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/a-a-744F8/agoston-emil-7456B/
- ↑ https://zsido.com/egy-elfeledett-epitesz-ismert-epuletei/
- ↑ A Belügyminisztérium 1907. évi 55158. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 1025. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1907. év 1. oldal 28. sor.
- ↑ a b https://zsido.com/egy-elfeledett-epitesz-ismert-epuletei/
- ↑ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/a-a-744F8/agoston-emil-7456B/
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac https://epiteszforum.hu/dinasztiak-az-agoston-testverek
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 599/1911. folyószám alatt.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Gerle–Kovács–Makovecz, i. m., 18. o.
- ↑ https://www.kozterkep.hu/4137/berhaz-epuletdiszei
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=dob-u-5&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=dob-u-7&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=rumbach-s-u-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=kiraly-u-14&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ a b Bolla, i. m.
- ↑ https://egykor.hu/budapest-xiii--kerulet/krayer-haz-festekudvar/3304
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20180314_szallo_a_gavaller_sarkon_az_astoria_tortenete
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00009/00096/402-405-astoria.htm
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=kiraly-u-42&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=muzeum-krt-41&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ Magyar zsidó lexikon
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=kukullo-u-13&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
Források
szerkesztés- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990 ISBN 963 15 4278 5
- Wesselényi u. 32. Archiválva 2007. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Reichart Dóra, Gamperl, Ringer, és Hungária… Kétszáz év a Nyár utcában. In: Kemény Mária (szerk.): Kismező, Nagymező, Broadway (Várostörténeti tanulmányok.) Budapest, 2009. 99–116.
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945, Ariton Kft, Budapest, 2019 ISBN 9786150058528
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [2]
- Ágoston Emil
- Diana, Margit, Erzsébet és Hungária – Elfeledett fürdők Budapest múltjából
- Dinasztiák: az Ágoston testvérek
- Egy elfeledett építész ismert épületei
További információk
szerkesztés- Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002–
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg , 62. o.
