Ágostonlak
Ágostonlak (1899-ig Zavadka, szlovákul: Závadka nad Hronom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
| Ágostonlak (Závadka nad Hronom) | |
 | |
| Ágostonlak főutcája | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Rang | község |
| Polgármester | Ján Tešlár |
| Irányítószám | 976 67 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2174 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 627 m |
| Terület | 41,18 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′, k. h. 19° 55′Koordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 19° 55′ | |
| Ágostonlak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ágostonlak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Breznóbányától 23 km-re keletre, a Garam partján fekszik.
Története szerkesztés
A települést a vlach jog alapján alapították a 16. században, 1611-ben „Nagypatak” néven említik először. Magyar nevét egykori birtokosa, Ágoston coburgi herceg tiszteletére kapta. 1617-ben „Zavadka”, 1650-ben „Zavadka” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A murányi váruradalom része volt. Lakói állattartással, faáru, fazsindely készítéssel, faúsztatással, idénymunkákkal foglalkoztak. A 18. században határában vasércbányát nyitottak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVATKA. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, fekszik Polánkához nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű, legelője elég, erdeje van, deszkával, és zsendellyel kereskednek lakosai.”[2]
1826-ban a vas feldolgozására vashámor épült itt. 1828-ban 123 házában 1126 lakos élt. 1860-tól vasmű működött a településen.
A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Zavadka, Gömör v. tóth f. a Garan völgyében, Polánka és Helpa között: 1337 kath. lak. Nagy határa hegyekből, erdőből, legelőből áll; kevés szántóföld a Garan vidékén a jobbak közé tartozik. F. u. hg. Koburg. Ut. p. Rosnyó.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Závodka, garamvölgyi tót kisközség, 188 házzal és 1506 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a murányi vár tartozéka volt és ennek uraival változtak a birtokosai. Most Fülöp Szász Coburg Gothai herczegnek van itt nagyobb birtoka. Széchi Mária birtoklása idejében Joanelli és Keczer Ferencz bírták zálog czímén. Katholikus temploma 1788-ban épült. A községnek postája Helpa, távírója Pohorella és vasúti állomása Bikás. Ide tartoznak a Sztoski és Klatna telepek.”[4]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott.
Lakói a háború után főként a Coburg vasműben dolgoztak, melyet 1926-ban zártak be. Ezután főként mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. 1948 és 1950 között felépült a Sigma gyár, mely sokaknak adott munkát a településen.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1526, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 2469 lakosából 2367 szlovák volt.
2011-ben 2459 lakosából 2182 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1784-ben épült barokk stílusban. 1932-ben átépítették.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. február 25.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. február 25.)
