Állatöv

az égbolt ekliptikát övező sávjának a csillagképei

Az állatöv - latin eredetű szóval zodiákus - az égboltnak az ekliptikát északról és délről övező, közelebbről meg nem határozott szélességű, 360 fok kerületű sávja. Klasszikus értelemben tizenkettő, valójában tizenhárom csillagkép kisebb-nagyobb része alkotja.

Az ekliptika mentén fut végig az állatöv
Zodiákus egy 6. századi mozaikpadlón egy Beit Alpha-i zsinagógában, görög-bizánci elemekkel

A név eredeteSzerkesztés

A zodiákus szó a latin zōdiacusból ered, ami a görög ζῳδιακός [κύκλος]ból származik - ennek jelentése „állatok köre” – a ζῴδιον szóból származik, ami a ζῷον – „állat” szó kicsinyítő képzős változata. Ez onnan ered, hogy a tizenkét csillagképből nyolc állatnevet visel. Egy másik feltételezés szerint a görög szó rokon a szanszkrit sodi, azaz „ösvény” szóval.[1]

Világhírű műemlék Egyiptomban a közel kétezer éves denderai templom, ahol az ún. denderai zodiákus látható, amely a Bika és Mérleg csillagképeket ábrázolja.

Az állatöv szélességeSzerkesztés

Az állatöv fokban kifejezett szélessége nincs meghatározva. A régi korok embereinek figyelmét leginkább a csillagos égnek az a része keltette fel, ahol a Nap és a −4 és +2 magnitúdó fényességű (korabeli szóhasználattal első- és másodrendű) bolygócsillagok mozogtak: ez az ekliptikától ±3° távolságú terület, bár a Vénusz néha ettől messzebb is kerülhet. A Hold – nem pontosan az ekliptikával 23,5°-os szöget bezáró földi egyenlítői síkban keringve – akár ±28 fokra is eltávolodhat. Magának az 1928-ban meghatározott határvonalú állatövi csillagképeknek a szélső pontjai még távolabbiak lehetnek.

Az állatöv csillagképeiSzerkesztés

Az állatövi csillagkép és állatövi jegy nem azonos fogalom: az utóbbi az asztrológia témakörébe tartozik. A félreértést az is erősíti, hogy elnevezésük azonos (pl. Ikrek csillagkép és Ikrek jegy).

Az égbolt teljes területe 88 csillagképre van felosztva, így az ekliptika égi köre is egymással szomszédos csillagképeken megy keresztül, szám szerint tizenhármon. Mivel a csillagképek nagyon különböző méretűek és alakúak, ezért az ekliptika egy csillagképbe eső ívhossza – így a Nap áthaladási ideje is – eltérő: a következő táblázatban ez olvasható. Legérdekesebb eset, hogy a november 21-e és december 20-a közötti 30 nap alatt a Nap négy csillagképben is előfordul.

Név A Nap a csillagképbe lép[2]
Bak január 20.
Vízöntő február 16.
Halak március 12.
Kos április 19.
Bika május 14.
Ikrek június 22.
Rák július 21.
Oroszlán augusztus 11.
Szűz szeptember 17.
Mérleg október 31.
Skorpió november 23.
Kígyótartó november 30.
Nyilas december 18.

A dátumok a 2011. évre vonatkoznak. Más években – a szökőév miatti eltolódás folytán – ±1 nap eltérés lehetséges.

Az állatöv csillagaiSzerkesztés

Mivel a bolygók és a Hold jórészt az állatövben mozognak, és mozgásuk során csillagokat fednek el, a csillagászat fedésekkel (okkultációk) foglalkozó ága számára készülő speciális katalógusok lényegében az állatövre vonatkoznak. Közülük az első az 1940-ben kiadott, James Robertson által összeállított "Catalog of 3539 zodical stars for the equinox 1950.0", amely a 6° 40' ekliptikai szélességű sáv 3539 csillagát tartalmazza. A katalógus közismert rövidítése ZC, hasonlóan a 'ZC sorszám' azonosítóval jelölt csillagaihoz.[3]

Ezt 1977-ben kibővítették a SAO és AGK3 katalógusok kapcsolódó csillagaival: XZ Catalog of Zodiacal Stars címmel jelent meg, és 32221 csillagot tartalmaz. 1995-ben kiadták az újabb változatát.[4]

Állatövi jegyek az asztrológiábanSzerkesztés

 
Állatövi jegyekkel díszített óra a velencei Szent Márk téren

Az állatövi jegyek tizenkét részre (csillagjegyre) osztják az ekliptikát, azaz azt az utat, amin a Nap a Földről nézve végighalad egy év alatt. Az ókori Babilonból származik; ez az első ismert égi koordináta-rendszer. Ma az asztrológiában használják.

A nyugati és az indiai (védikus) asztrológia ugyanazokat a jegyeket ismeri; a fő eltérés, hogy a nyugati a tropikus, míg a védikus a sziderikus (sziderális) asztrológiát használja. A tavaszpont precessziója következtében a csillagképek helyzete változik az égen, és a tropikus asztrológia állatövi jegyei már nem felelnek meg az égen található csillagképeknek, míg a sziderikus asztrológiában igen.

A kínai asztrológiában nemcsak a hónapokhoz, hanem az egyes évekhez is hozzárendelik az állatövi jegyeket; itt más nevük van.

Név (magyar és latin) Dátum (tropikus) Indiai név Dátum (sziderikus) Elem Uralkodó Egzaltáció Esés Exil Jel
Kos
Aries
március 21.április 20. Mesa április 14.május 14. tűz Mars Nap Szaturnusz Vénusz  
Bika
Taurus
április 21.május 21. Vrisabha május 15.június 14. föld Vénusz Hold Uránusz Mars / Plútó  
Ikrek
Gemini
május 22.június 21. Mithuna június 14.július 16. levegő Merkúr É. h. D. h. Jupiter  
Rák
Cancer
június 22.július 22. Karka július 17.augusztus 16. víz Hold Jupiter Mars Szaturnusz  
Oroszlán
Leo
július 23.augusztus 23. Simha augusztus 17.szeptember 16. tűz Nap Neptunusz Uránusz  
Szűz
Virgo
augusztus 24.szeptember 22. Kanya szeptember 17.október 17. föld Merkúr Merkúr Vénusz, Neptunusz Jupiter, Neptunusz  
Mérleg
Libra
szeptember 23.október 23. Tula október 18.november 16. levegő Vénusz Szaturnusz Nap Mars  
Skorpió
Scorpio
október 24.november 22. Vrischika november 17.december 15. víz Mars, Plútó Uránusz Hold Vénusz  
Nyilas
Sagittarius
november 23.december 21. Dhanus december 16.január 14. tűz Jupiter D. h. É. h. Merkúr  
Bak
Capricorn
december 22.január 20. Makara január 15.február 12. föld Szaturnusz Mars Jupiter Hold  
Vízöntő
Aquarius
január 21.február 19. Kumbha február 13.március 11. levegő Szaturnusz,
Uránusz
Neptunusz Nap  
Halak
Pisces
február 20.március 20. Meenam március 11.április 18. víz Jupiter,
Neptunusz
Vénusz Merkúr Merkúr  

É.h. = északi holdcsomópont (a védikus asztrológiában Ráhu), d.h. = déli holdcsomópont (Kétu).

JegyzetekSzerkesztés

  1. The Witness of the Stars by E.W. Bullinger Philologos Edition: Apr2701 introduction [1]
  2. Guide 8.ver. planetáriumprogram szerint
  3. Zodical catalogue
  4. XZ Catalog of Zodiacal Stars (XZ80N) (Dunham+ 1995) [I/201]
  • Nyugati asztrológia: Judy Hall: Asztrológiai biblia – Amit az állatövi jegyekről tudni érdemes. Pécs, Alexandra, 2005. ISBN 963-370-053-1
  • Védikus asztrológia: angol wikipédia cikke

Lásd mégSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Állatövi jegy témájú médiaállományokat.