Főmenü megnyitása

Az állatkínzás a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, e bűncselekmény védi az állatokat a bántalmazástól, kínzástól.

Tartalomjegyzék

Út a büntetőjogi védelemhezSzerkesztés

A tényállás bevezetéseSzerkesztés

E bűncselekményt a 2004. évi X. törvény iktatta be a büntető törvénykönyvbe, 266/B. §-ként. A törvény indokolása szerint Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, hogy ez szükségessé tette az állatok elleni ilyen cselekmények büntethetővé tételét. A szakasz sorszámát 2013. július 1-től 244. §-ra változtatták.

Az eredeti szövegSzerkesztés

A Btk. 2013. július 1-je előtt hatályban volt szövege (266/B. §) szerint:
  • Aki
    • a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
    • b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]

  • Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.[3]
  • A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.[4]

A hatályos magyar szabályozásSzerkesztés

A Btk. 2013. július 1-je óta hatályos szövege (244. §) szerint:

Az elkövetési magatartásSzerkesztés

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a gerinces állat bántalmazása, olyan bánásmód alkalmazása, mely maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz. Az (1) bekezdés b, pontját csak állattartó követheti el: háziasított emlősállat (pl. , kutya, macska stb.) vagy egyéb veszélyes állat (tigris, óriáskígyó, skorpió) elűzése, elhagyása, kitétele. A (2) bekezdésben elkövetési magatartás, ha a vadászatot tiltott eszközzel vagy módon folytatnak, vagy a halászat tiltott eszközökkel vagy módon történik.

JoggyakorlatSzerkesztés

11/2015. számú büntető elvi döntés: Nem valósul meg az állatkínzás, ha a terhelt olyan módon öli meg az állatokat, amely a háztáji gazdaságokban a baromfi levágásának tipikus módja [1978. évi IV. tv. 266/B. (1) bek. a) pontja].[5]24/2018. számú büntető elvi határozat: I. Végszükség miatt nem valósítja meg az állatkínzás bűntettét, aki az emberek testi épségét, egészségét közvetlen támadással fenyegető kutyát lelövi [Btk. 15. § f) pont, 23. § (1) bek., 244. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont].
II. A támadás élőlény általi, más ellen irányuló ártó vagy veszélyeztető erőkifejtés, amellyel szemben helye van védekezésnek. Az állat általi támadással szembeni védekezés lehetősége pedig nem szűkebb, mint amikor a támadást ember hajtja végre [Btk. 22. § (1) bek., 23.§].[6]

ForrásokSzerkesztés

  • Büntető törvénykönyv

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
  2. Btk. 266/B. § (1)
  3. Btk. 266/B. § (2)
  4. Btk. 266/B. § (3)
  5. https://kuria-birosag.hu/hu/print/elvdont/112015-szamu-bunteto-elvi-dontes
  6. https://kuria-birosag.hu/hu/elvhat/242018-szamu-bunteto-elvi-hatarozat

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés