Álmos herceg

magyar királyi herceg, szlavón és horvát herceg

Álmos herceg (Székesfehérvár, 1075 körül – Bizánc, 1127. szeptember 1.) magyar királyi herceg. I. Géza király és Loozi Zsófia királyné fia, II. Béla király apja. 1084 és 1095 között szlavón, 1091 és 1095 között horvát herceg, 1095 és 1108 között Nyitra hercege.[2]

Álmos herceg
Kálmán és Álmos kibékülése. A Képes krónika miniatúrája
Kálmán és Álmos kibékülése. A Képes krónika miniatúrája

Horvátország uralkodó hercege
Uralkodási ideje
1091 1095
Elődje II. István
Utódja Svačić Péter
Életrajzi adatok
Uralkodóház Árpád-ház
Született 1075 (?)
Székesfehérvár
Elhunyt 1127. szeptember 1.[1]
Bizánc
NyughelyeNagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár
Édesapja I. Géza magyar király
Édesanyja Zsófia magyar királyné
Testvére(i) Kálmán magyar király
Házastársa Kijevi Predszláva
Gyermekei Béla, Adelhaid, Hedvig
A Wikimédia Commons tartalmaz Álmos herceg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Fiatalkora szerkesztés

Apja halála, 1077 után nagybátyja, Szent László udvarában nevelkedett. 1091-ben már részt vett László horvátországi hadjáratában, s ő lett Horvátország hercege. 1095-ben azonban kénytelen volt elhagyni az országot, a horvát trónt utána Svačić Péter foglalta el.[3]

Konfliktusa Kálmánnal szerkesztés

Nagybátyja eredetileg őt szánta a következő magyar királynak, de az 1095-ös halála után kitört trónharcban mégis Álmos bátyja, Kálmán szerezte meg a koronát, s ő lett a király. Álmosnak a dukátus jutott.[2][4]

Álmos haddal vonult Kálmán ellen 1098-ban, de Várkonynál kibékültek egymással,[2] miután a főurak megtagadták az egymás elleni harcot.[4]

Kálmán 1105-ben ifjabb királlyá koronáztatta fiát, Istvánt. Ezzel újra kiváltotta Álmos haragját.[4] 11051106 fordulóján a német-római császárhoz fordult, de nem kapott segítséget, ezért Lengyelországba ment. Sógora, III. Boleszláv lengyel fejedelem megtámadta Magyarországot, de miután a harcban alul maradt, békét kötött Kálmánnal.[2] Bár Álmos elfoglalta Abaújvárt, egyedül nem tudta megtartani, ezért behódolt bátyjának.

1107-ben jeruzsálemi zarándokútra ment, ezalatt Kálmán elvette tőle a dukátust. 11071108 fordulóján Álmos az általa alapított dömösi prépostság felszentelésekor állítólag merényletet kísérelt meg Kálmán ellen.[2]

Kálmán őrizet alatt tartotta öccsét, aki ez elől Passauba menekült, és ismét segítséget kért V. Henrik német-római császártól. A császári hadak szeptemberben Szvatopluk cseh fejedelemmel megtámadták Magyarországot. Miután Pozsonyt több hónapos ostrommal sem tudták bevenni, Henrik kibékült Kálmánnal.

1115 táján újabb összeesküvése vallott kudarcot. Kálmán ekkor Álmost, fiát (a későbbi II. Béla magyar királyt) és legfőbb híveiket[4] megvakíttatta. Ezután a dömösi prépostságban éltek száműzetésben.[2]

II. István uralkodása alatt szerkesztés

Álmos 1125 körül ismét összeesküvést szőtt, ekkor már II. István ellen, de ekkor sem járt sikerrel. Ekkor Bizáncba menekült, ahol szívesen fogadták és felvette a Konsztantinosz nevet. Ez volt az egyik fő oka az 11271129-es magyar–bizánci háborúnak, melyben a magyarok döntő csapásokat mértek a császári erőkre.[2]

Halála és utóélete szerkesztés

1127-ben halt meg Bizáncban. Először Bizáncban temették el, majd Béla király 1137-ben hazahozatta apja földi maradványait és a székesfehérvári királyi bazilikában újratemettette.[2]

II. Istvánnak nem volt örököse, így Álmos fia, Béla herceg került a trónra, így az őt követő Árpád-házi királyok mind Álmos leszármazottai voltak.[2]

Családja szerkesztés

1104. augusztus 21-én vette feleségül Predszláva hercegnőt, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem lányát,[5] akitől három gyermeke született:[2]

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Tarján M. Tamás: Álmos magyar trónkövetelő halála. Rubicon, (????) Hozzáférés: 2014. december 15.
  2. a b c d e f g h i j szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Álmos 2., Korai magyar történeti lexikon, cikkszerző: Sebők Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest. 963 05 6722 9 
  3. szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Horvát–magyar kapcsolatok, Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. 963 05 6722 9 
  4. a b c d Markó, László. szócikk: Kálmán, Könyves, A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub (2000). ISBN 963-14-0582-6 
  5. Benda Kálmán (főszerk.): Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1526-ig. I. köt. Akadémiai Kiadó, 1983. 99. p.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Előző uralkodó:
II. István
Horvátország uralkodója
10911095
Árpád-ház
 
Következő uralkodó:
Svačić Péter