Ámon második prófétája

ókori egyiptomi papi cím

Ámon második prófétája (ḥm nṯr sn-nw n ỉmn) magas rangú pap volt az ókori Egyiptomban, Ámon papságában. A hivatalt a XVIII. dinasztia uralmának elején hozták létre.

TörténeteSzerkesztés

ÚjbirodalomSzerkesztés

 
Anen, Ámon második prófétája

Ámon második prófétájának hivatala I. Jahmesz fáraó, a XVIII. dinasztia első uralkodója idején jelent meg. Egy karnaki adománysztélé örökíti meg, hogy Jahmesz fáraó megvásárolta a címet és mindenkori viselőjének földet és javakat adott, valamint ügyintézőket nevezett ki mellé. Ámon második prófétáját Ámon isteni felesége alá rendelték.[1] Jahmesz a címet feleségének, Ahmesz-Nofertari királynénak adományozta.[2] A pozíció betöltője felelt a templomok birtokaiért, azok irányításáért, a műhelyekért, kincstárakért és az ezeket irányító személyzetért.[3]

Hatsepszut és III. Thotmesz alatt Ámon második prófétája részt vett a karnaki templom építkezésének irányításában. Puimré felügyelte Hatsepszut egy ébenfa szentélyének felállítását, II. Thotmesz két obeliszkjének megalkotását, valamint turai mészkőből készült kapuk építését. Sírjából kiderül, hogy emellett az oázisokból érkező áruk és a Núbiából befolyó adók érkezését is ő felügyelte.[4]

A harmadik átmeneti korbanSzerkesztés

A XXI. dinasztia idején Ámon főpapjai, Pianh és I. Pinedzsem alatt Ámon második prófétájának pozícióját a főpapok rokonai töltötték be. Menheperré főpap idejétől Ámon második, harmadik, negyedik prófétájának tisztjét már nem a főpap családtagjai kapták, hanem thébai nemesek, akik gyakran beházasodtak a főpap családjába.[5] A XXV. dinasztia idején, a núbiai uralkodók alatt ezek a papi pozíciók kikerültek a helyi családok kezéből. Sabaka Kelbaszkent nevezte ki negyedik prófétává, később pedig fiát, Hóremahetet főpappá. Taharka a fiát, Neszisutefnutot nevezte ki Ámon második prófétájává.[6]

A cím híres viselőiSzerkesztés

Név Dinasztia Megjegyzés
Ahmesz-Nofertari XVIII. dinasztia I. Jahmesz felesége, I. Amenhotep anyja
Puimré[4] XVIII. dinasztia Hapuszeneb Ámon-főpap veje
Jahmesz XVIII. dinasztia Sírja a thébai TT121. Lehet, hogy nem Karnakban, hanem Deir el-Bahariban szolgált.
II. Menheperrészeneb XVIII. dinasztia Hatsepszut és III. Thotmesz uralkodása alatt.
Noferhotep[4] XVIII. dinasztia Rehmiré vezír fia. Lehet, hogy nem Karnakban, hanem Deir el-Bahariban szolgált.
Merimaat[4] XVIII. dinasztia Amethu vezír unokája, valószínűleg III. Thotmesz idejében élt.
Mahu XVIII. dinasztia Ábrázolják Pehszukher sírjában, a TT88-ban.[4] Ő III. Thotmesz és II. Amenhotep alatt élt.
Amenhotep Szisze XVIII. dinasztia IV. Thotmesz idejében élt, sírja a TT75
Nofer XVIII. dinasztia II. Amenhotep és III. Amenhotep ideje alatt
Anen XVIII. dinasztia Tiye királyné testvére.[1] Sírja a TT120.
Szimut XVIII. dinasztia Anen utóda, III. Amenhotep uralmának vége felé.[1]
Ay (Yii) XVIII. dinasztia Tutanhamon és Ay idejéből. Szobra a Brooklyni Múzeumban.
Roma-Roi XIX. dinasztia Később főpap. II. Ramszesz alatt szolgált.
Bakenhonszu XIX. dinasztia Roma-Roi fia.
Hornaht XX. dinasztia Sírja a TT236.
Neszamon XX. dinasztia; i. e. 1074 körül[5] Ramszesznaht főpap fia, Amenhotep főpap fivére.
Hekanofer[7] XXI. dinasztia; i. e. 1070 körül[5] Pianh főpap fia, I. Pinedzsem főpap fivére.
Amonherpamesa (?) XXI. dinasztia; i. e. 1040 körül[5] Talán I. Neszubanebdzsed idejében szolgált.[5]
II. Neszubanebdzsed XXI. dinasztia Menheperré főpap fia, később az el-hibai archívum szerint maga is főpap.[8]
Tjanefer XXI. dinasztia, i. e. 975 körül Menheperré főpap veje. Ámon harmadik prófétája, egyszer említik második prófétaként. Sírja a TT158.[8]
Dzsedptahiufanh XXII. dinasztia; i. e. 945-935 körül Múmiája a DB320-ból került elő. A XXI. dinasztia királyi családjának tagja lehet. I. Sesonk uralkodása alatt halhatott meg.[8]
Bakenamon XXII. dinasztia Thot és Ámon karnaki kápolnájának feliratairól ismert. I. Oszorkon vagy II. Oszorkon idején élt.[8]
Pasereniszet (Pahered-(en)-Iszet) Usébtikről és kanópuszedényekről ismert, melyeket Tehnehben találtak, ma Kairóban vannak.[8]
Harsziésze XXIII. dinasztia; i. e. 855 körül[5] Nahtefmut fia.[8]
Dzsedptahefanh XXIII. dinasztia, i. e. 835 körül[5] III. Takelot fia.[8]
Neszhorbedzset XXIII. dinasztia; i. e. 740 körül[5] III. Takelot idején élt.
Dzsedhonszuefanh XXIII. dinasztia Harsziésze fia.[8]
Patdzsenfi XXV. dinasztia; i. e. 720-700 körül Sabaka idején élt.
Neszisutefnut XXV. dinasztia; i. e. 680 körül Taharka fia.[6]
Neszhorbedzset XXVI. dinasztia; i. e. 650-640 körül

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c O'Connor, David and Cline, Eric H. Amenhotep III: Perspectives on His Reign, University of Michigan Press. 2001, pp 209-210 ISBN 978-0472088331
  2. Tyldesley, Joyce. Chronicle of the Queens of Egypt. Thames & Hudson. 2006. ISBN 0-500-05145-3
  3. "The Great Goddesses of Egypt', Barbara S. Lesko, p. 246, University of Oklahoma Press, 1999, ISBN 0-8061-3202-7
  4. a b c d e Eric H. Cline, David B. O'Connor, Thutmose III: A New Biography, University of Michigan Press, 2006
  5. a b c d e f g h Kitchen, Kenneth A. The Third Intermediate Period in Egypt, 1100-650 B.C. (Book & Supplement) Aris & Phillips. 1986 ISBN 978-0856682988
  6. a b Morkot, Robert G., The Black Pharaohs: Egypt's Nubian Rulers, The Rubicon Press, 2000, pp 236-237 ISBN 0-948695-24-2
  7. Peter Keegan, Graffiti in Antiquity, Routledge, Oct 10, 2014
  8. a b c d e f g h Gerard P.F. Broekman,The leading Theban Priests of Amun and their families under Libyan Rule, The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 96 (2010), pp. 125-148, Egypt Exploration Society, Stable URL: https://www.jstor.org/stable/23269760

FordításSzerkesztés