Főmenü megnyitása

Árpád út (IV. kerület)

közterület Budapest IV. kerületében

A Budapest IV. kerületi Árpád út Újpesten halad át és Istvántelek érintésével végződik. Ma is fontos útvonal, korábban pedig a történelmi Újpest főutcája volt.

Árpád út
Az Árpád út Újpest-Központnál
Az Árpád út Újpest-Központnál
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, IV. kerület
Városrész Újpest, Istvántelek
Korábbi nevei Fő út, palotai út
Földrajzi adatok
Hosszakb. 2,5 km
Elhelyezkedése
Árpád út (Budapest)
Árpád út
Árpád út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 38″, k. h. 19° 05′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 38″, k. h. 19° 05′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád út témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Árpád út a Váci útnál kezdődik és bár a Budapest–Szob-vasútvonalig tart, a közúti közlekedés a XV. kerületi Hubay Jenő térbe torkolló, a vasúti síneken átívelő Árpád úti felüljárón keresztül zajlik.

Kialakulása, történeteSzerkesztés

A mai Újpest és a IV. kerület teljes egésze a XIX. század elején még Rákospalota területét képezte, és lényegében lakatlan volt. A váci országutat és Palota települést már ősidők óta több út is összekötötte, ezek közül csak az egyik feleltethető meg a mai Árpád útnak, mely Palotáról a Pest város határánál, körülbelül a mai Újpesti vasúti hídnál álló csárdához vezetett.[1] Az út egyik legrégebbi ábrázolása a Pest környékének felmérése című (eredetileg német nyelvű), 1775-ben megjelent térképen fedezhető fel.[2] Ez az út nem teljesen a mai Árpád út nyomvonalán haladt, de kezdő és végpontja megfelel a mai út elejének és végének. Újpestet 1831-ben alapította Károlyi István még Újmegyer néven, szőlőművelésre alkalmas terület bérbeadásával,[3] melynek településmagja a mai Árpád út és Váci út kereszteződésénél alakult ki. Újpest robbanásszerű terjeszkedésére az 1860-as évektől beszélhetünk, a Palota felé vezető országút körülbelül ekkortól válik beépített, lakott területté, és az Árpád út is ekkor nyeri el mai nyomvonalát. 1870-ben kövezték ki először az Árpád utat, ám nem sokat javult a helyzet, a kövezést később többször javítani kellett..[4] 1878-ban határozzák el az utcák szabályozását, elnevezését, házszámozását (ekkor kerültek ki utcanévtáblák), 1890-től a járdák kiépítését az útmenti telkek tulajdonosainak kötelezettségévé tették, 1895-ben pedig a csatornázás miatt felszedték majd újra lerakták az útburkolatot alkotó köveket[5] Lóvasút először 1872. május 1-jén haladt végig az Árpád úton a Váci út és az István út közti szakaszon, amikor Rákospalotáig hosszabbították az újpesti lóvasút vonalát.[6] A villamosközlekedés 1897. január 1-jével indult meg az úton. A villamosközlekedéshez kapcsolódóan 1896-ban építettek egy egyvágányos, fémszerkezetű (bár faborítású, ezért sokak által favázasnak hitt) villamos felüljárót Újpest és Rákospalota között, mely az Árpád utat és a palotai Fő utat kötötte össze. Ezt a felüljárót a második világháború során 1944-ben felrobbantották, 1945. április 29-én[7] újjáépítették, majd 1971 októberében végleg lebontották.[8] 1974. november 6-án adták át az Árpád úti felüljárót, mely megváltoztatta az Árpád út és Palota összekötési pontját: a korábbi Fő út helyett a Hubay Jenő térre fut az útvonal forgalma.[9] Az M3-as metróvonal újpesti szakaszának átadására 1990. december 14.-én került sor, a földalatti a Váci útnál létesített Újpest-Városkapu és az István útnál kialakított Újpest-központ közötti szakaszon halad az Árpád út alatt.[10] Ekkor nyerte el az Árpád út a ma ismert szélességét és forgalmi kialakítását.

ElnevezéseSzerkesztés

Rögzült, tulajdonnévi elnevezése későn alakult ki, kezdetben sokáig csak köznévi formában használatos nevek fordultak elő. Feltételezhető, hogy egyidőben párhuzamosan több néven is nevezték: 1848 előtt palotai út, Palota felé vezető út[11] 1864-ben Palotai országút,[12] az 1870-es években törvényhatósági út, rákospalotai út,[5] illetve Fő út vagy főút[12] (feltehetően a rákospalotai Fő út alapján, bár ebben az időben már az út Újpestnek is főutcája volt, tehát saját jogon is kaphatta ezt a nevet). Az 1896-os millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva kapta végül az Árpád út elnevezést,[13] Árpád magyar fejedelemről.

KözlekedésSzerkesztés

Közúti közlekedésSzerkesztés

 
Az Árpád út torkolata a Váci út felől. Kétoldalt az ún. MAHART-házak

Az útvonal regionális jelentőségére utal, hogy a megye úthálózatának 1874-es állapotát mutató térképen már szerepel[14] az az Újpesttől Gödöllőig tartó országút, melynek kiindulópontja (Árpád út - Váci út kereszteződése) és kezdőszakasza egyaránt az Árpád út. Az utat 1934-ig csak Újpest - Fót - gödöllői törvényhatósági közútnak nevezték, ekkor egy Közlekedési Minisztériumi rendelet alapján megszámozták, és 201-es út lett a száma. Az 1950-es években a 26-os számot adták az útnak, ma 2102-es út a jele.[15] Az Árpád út 1974-ig egy szintbeli vasúti átjárón hagyta el a kerületet, s folytatása a rákospalotai Fő út volt. Az Árpád úti felüljáró 1974-es átadását követően a nyomvonal megváltozott, és a felüljárón keresztül a Hubay Jenő térbe torkollik, a Szentmihályi úttal (Illyés Gyula utcával) teremtve meg az összeköttetést. Az Árpád út a Temesvári utca és a Rózsa utca között teljes szélességében le volt zárva 1986 és 1990 között a metró építési munkálatai miatt.[16]

TömegközlekedésSzerkesztés

Az útvonal - mint Újpest főútja - mindig is jelentős tömegközlekedési vonal volt. 1872-ben a Váci út felől az István útig haladt a lóvasút, ahol elfordult az István útra, és a Vasút (ma: Görgei Artúr utca) utcán át haladt Rákospalota felé. A lóvasutat később felváltotta a villamos, 1896-ban a Lehel tér felől érkező villamosok jobbra kanyarodtak és az Árpád út, rákospalotai Fő út vonalon érték el a palotai végállomást. Az Árpád út-István út kereszteződésében tehát a villamosok 1938-ig csak kanyarodni tudtak, egyenesen, az Árpád úton nem haladtak végig. Az Árpád úti villamosközlekedés 1985. június utolsó napján szűnt meg, amikor a 10-es villamost felváltotta a 104-es busz.

1990-től az Árpád út Váci út és Rózsa utca közti szakasza alatt közlekedik a M3-as metróvonal, melynek két állomása is érinti az utat. Emellett jelentős autóbuszforgalom zajlik az úton. Hosszabb-rövidebb szakaszon halad rajta a 25-ös, 104-es, 104A 120-as, 170-es, 196-os, 196A, 204-es busz, 220-as, 270-es busz.

Jelentős szobrok, épületekSzerkesztés

 
Az Árpád út 40. 1961-ben
  • 7-11. sz. A MAHARt szolgálati lakásainak céljára épült tömb, az ún. MAHART-ház. Szocialista-realista stílusban épült 1954-55-ben Henck Vilmos és Vidos Zoltán tervei alapján. Az Árpád út 12-14. sz. házzal együtt alkotja a Városkapu-épületeket.
  • 12-14. 1954-55-ben Henck Vilmos és Vidos Zoltán tervei alapján épült MAHARt szolgálati lakások céljára. Az Árpád út 7-11. sz. házzal együtt alkotja a Városkapu-épületeket.
  • 40. sz 1899-ben épült kétemeletes, eklektikus stílusú épület, itt (az ennek helyén álló korábbi épületben) jött létre az Újpesti Önképzőkör 1877-ben[17]
  • 61. sz. (Mártírok útja sarok) 1899-ben épült a Központi Szálloda eklektikus épülete. Később Elite Szálló néven működött, mára teljesen átépítették.[18]
  • 67. sz. (István út sarok) A Diamant-palota épülete. A kétemeletes, szecessziós stílusú épületet 1905-1914 között építtette Diamant Ignác bútorkereskedő. 1988-ban a metró végállomásának kiépítésekor árkádosították az épület földszintjét.[19]
  • 72. sz. Bár helyrajzilag az István út 10. szám alatt van, oldalbejárata az Árpád útról nyílik az Újpesti Áruháznak, mely az Állami Áruház című film külső felvételeinek a helyszíne volt (kezdetben valóban Állami Áruház volt a bevásárlóközpont neve). A szocialista realizmus stílusában fogant áruház építésze Rákos Pál volt. Az üzletközpontot a Centrum Áruházak működtette, majd a Skála-Coopé lett, jelenleg magántulajdonban van.[20]
  • 77. sz. Az Apolló ház, amely nevét az 1912-ben itt megnyílt Apolló moziról kapta. Radó Gábor tűzifa- és kőszénkereskedő építette 1910–1911 körül, a szecessziós stílusú, három emeletes lakóház Árpád út felé eső földszinti traktusán 1912-ben nyílt a mozi, és a Vigadó kávéház. A filmszínház 1950 után Fény mozi, majd a rendszerváltást követően Lux mozi néven üzemelt, majd 1998-tól gyógyszertár nyílt a helyén.[21]
  • 124-126. sz. Az Árpád Kórház telke. Eredetileg gyermekkórházként épült 1905-ben, 1918-tól fogadott felnőtt betegeket. Az Árpád úti épületet Jendrassik Alfréd tervezte, és 1930-ra épület fel.[22] Az Árpád Kórház nevet 1939-ben kapta, 2014 nyarán zárt be végleg, jelenleg üres.[23]
  • 144. sz. Az Újpesti víztorony tervezője Mihailich Győző és Dümmerling Ödön volt, 1912. július 8-án adták át. 2003-ig már csak iparivíz ellátást biztosított a környékbeli üzemeknek, azóta használaton kívül van.
  • 199. sz A Budapesti Első Gyermekmenhely Egylet intézete (később: Clarisseum), ma: Clarisseum - Szent István király plébániatemplom. Az Árpád útnak ez a tömbje esik Istvántelek városrész területére. Épült Ybl Miklós tervei alapján épült 1882-1884 között, de az ünnepélyes átadásra csak 1888-ban került sor.[24] Megnyitása óta gyermekneveléssel foglalkozó intézmény, 1953-tól Bányai Júlia Nevelőotthon, majd a rendszerváltás után Korniss Klára Gyermekotthon és Szakiskola néven működött.[25]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ádám Ferenc: Palota a korai katonai felméréseken. Helyem Házam Palotám, II. évf. 2–3. sz. (2016. aug.) 84. o.
  2. Plan Von dem jährlich bezohen werdenden Lagerplatzes bey Pest auf drey Meilwegs in halben Umkreis links des Donauufers 1775 BFL XV.16.b.221/cop1 (színes másolat)
  3. Sipos András: Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949. Budapest: Budapest Főváros Levéltára. 2001. 22. o.  
  4. Gerelyes Ede (szerk.): Újpest története. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1977. 68. o.  
  5. a b Gerelyes Ede (szerk.): Újpest története. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1977. 69. o.  
  6. Gábriel Tibor (szerk.): Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv III. Budapest: Budapesti Honismereti Társaság. 2007. 93. o.  
  7. Rákosi Sándor: A munkásosztály az újjáépítésért. Budapest: Kossuth Kiadó. 1960. 68. o.  
  8. Kemsei Zoltán: Arra a kis időre? IHO.hu, (2011. okt. 15.)
  9. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Negyven éves az Árpád úti felüljáró. Budapest, XV. kerületi blog, 2014. november 6. (Hozzáférés: 2017. szeptember 10.)
  10. Papp Géza (PG): A hármas metró története és építészete 10/1. Fővárosi blog, 2009. május 4. (Hozzáférés: 2017. szeptember 9.)
  11. Kubinyi András: Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez. Tanulmányok Budapest Múltjából, 11. sz. (1956) 279., 281. o.
  12. a b Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 79. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8 
  13. Kőrös Anikó: Újpest utcaneveinek története. Újpesti Helytörténeti Értesítő, VI. évf. 1. sz. (1999. jan.) 9. o.
  14. Mészáros János: Pest megyei utak. Budapest: KPM Budapesti Közúti Igazgatósága. 1979. 32. o.  
  15. Rátonyi Gábor Tamás: A volt 201-es út 3-as és 4-es kilométerköve. Helyem Házam Palotám, III. évf. 1. sz. (2017. márc.) 38. o.
  16. Krizsán Sándor: „Újpest-Központ végállomás!” 3. rész: A nagy terelés és a metróépítés hajrája. Újpesti Helytörténeti Értesítő, XVIII. évf. 2. sz. (2011. jún.) 19. o.
  17. Szöllősy Marianne: AZ Ady Endre Művelődési Központ. Budapest: Budapesti Művelődési Központ. 2012.  
  18. Iványi János-Iványiné Konrád Gizella-Bazsó Gábor: Volt egyszer egy város..: Újpest jelentős épületei. Budapest: Kossuth Kiadó. 2009. 64., 65. o.  
  19. Iványi János-Iványiné Konrád Gizella-Bazsó Gábor: Volt egyszer egy város..: Újpest jelentős épületei. Budapest: Kossuth Kiadó. 2009. 77–78. o.  
  20. sz. n.: Állami Áruház - István út 10. Újpestváros (Hozzáférés: 2017. szept. 10.)
  21. Szöllősy Marianne, Krizsán Sándor: Árpád út 77., az Apolló-ház. Újpest akkor és most – XXIV. rész (2013. márc. 17.) (Hozzáférés: 2017. szept. 11.)
  22. Iványi János-Iványiné Konrád Gizella-Bazsó Gábor: Volt egyszer egy város..: Újpest jelentős épületei. Budapest: Kossuth Kiadó. 2009. 77. o.  
  23. sz. n.: A kórház története. Károlyi Sándor Kórház. (Hozzáférés: 2017. szeptember 10.)
  24. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Az istvántelki Clarisseum - Szent István király plébániatemplom. Budapest, XV. kerületi blog, 2014. április 6. (Hozzáférés: 2017. szeptember 10.)
  25. Kuczkó Andrea: Clarisseum. Helyem Házam Palotám, III. évf. 3. sz. (2017. aug.) 52. o.