Wikipédia

Árucsarnok (Brassó)

A brassói Árucsarnok (egyéb nevei Kereskedőház, Hirscher-ház, Hirscher-bazár,[1] románul: Casa Negustorilor, németül: Kaufhaus) a nyugat-európai középkori árucsarnokok stílusát idéző épület, melyet a 16. század közepén építtetett Apollonia Hirscher patricius, hogy a helyi mestereknek és kereskedőknek legyen ahol kiállítsák és tárolják portékáikat. A Főtér délkeleti oldalán áll; egykoron Brassó legnagyobb világi épülete volt. 1749-ben, 1857-ben, és 1960-ban átépítették, jelenleg vendéglőknek, üzleteknek, cégeknek ad helyet. Két nagy szárnya egy belső udvart fog közre.

Árucsarnok
TelepülésBrassó Románia
CímPiața Sfatului 14
Építési adatok
Építés éve1541–1545
Rekonstrukciók évei1749, 1857
Építési stílusreneszánsz
LMI-kódBV-II-m-A-11573
Elhelyezkedése
Árucsarnok (Brassó belváros)
Árucsarnok
Árucsarnok
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 30″, k. h. 25° 35′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 30″, k. h. 25° 35′ 22″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Árucsarnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története szerkesztés

A brassói Főtér mindig is a kereskedés központja volt, a mesterek pedig kezdetben a régi városháza (Tanácsház) és néhány másik épület esőtől-hótól védett árkádjai alatt rendezték be üzleteiket.[2] A 16. században ezek a helyiségek már nehezen birkóztak meg a vásári forgalommal, így időszerűvé vált egy külön árucsarnok építése.[3]

A középkori német városok árucsarnokait idéző épület a Főtér délkeleti oldalán, az úgynevezett Virágsoron épült 1541–1545[4][5] között. A 8000 forintba kerülő építkezést Apollonia Hirscher, Lukas Hirscher (III.) városbíró özvegye finanszírozta. Nem ismeretes, hogy az épület mikor és hogyan került a város tulajdonába.[3]

Az 1689-es nagy tűzvészben kiégett, majd 1699-ben újból tűz pusztította, de szerkezete nem károsodott. 1749-ben, Martinus Closius városbíró és Christoph von Seewaldt helyettes városbíró alatt alaposan kijavították és felújították.[6] Az 1840-es években ismét felújították; az emeleti nagy, nyitott, félköríves nyílásokat kis, szögletes, üvegezett ablakokkal helyettesítették. 1857-ben befalazták a Főtérre nyíló nagy kaput, átépítették a Hirscher utca (egykori Halpiac) felőli szárnyat és a belső falakat, új árkádokat létesítettek.[3]

1872-ben a céheket megszüntették, az Árucsarnokba mesterek helyett iparosok költöztek.[7] A 20. század első felében az épület különféle üzleteknek adott helyet, a század közepén egy ideig poliklinika is működött benne.[8] 1960-ban ismét felújították, visszaállítva eredeti formáját.[9] Az 1960-as években itt létesült a Cerbul Carpatin, azaz Kárpáti szarvas komplexum, mely mind a helyiek, mind a turisták körében a város egyik legismertebb étterme volt.[7] Ezt később átnevezték Casa Hirscherre, ma az állami turisztikai hivatal (ONT) privatizációja következtében létrejött Aro Palace részvénytársaság birtokolja.[10]

Leírása szerkesztés

Alaprajza és elrendezése teljes egészében megegyezik a középkori német árucsarnokokéval, pusztán szerényebb külsőjével tér el azoktól.[11] Nyugati homlokzata az Apollonia Hirscher utcára (az egykori Halpiacra), a déli pedig a Johann Gött utcára (az egykori Fleischergasséra) néz.

Két, 64,5 méter hosszú szárnya egy keskeny belső udvart fog közre, mely egyirányú volt a szekerek számára: a főtéri bejáraton hajtottak be, a hátsó, Fleischergasse felőli kijáraton távoztak. A földszinten boltok és raktárak voltak, ahol kézműves termékeket és élelmiszert árultak; a Halpiac felőli árkádsor alatt szintén kereskedéseket rendeztek be.[9] Az emeleten voltak a mesterek (később iparosok) műhelyei; főleg cipészek, csizmadiák dolgoztak itt; innen ered az épület román Podul Bătușilor (Csizmadiák hiúja) neve.[8] Szintén az emeleten voltak a vámhivatal irodái és raktárai. A pincében bort tároltak.[9]

A főtéri bejárat felett a Hirscherek oroszlános címere,[12] az 1545-ös évszám, Brassó címere, és latin felirat látható: D[OMINI] LVCAE HYRSER RELICTA CONIVX APOLLONIA F[ECIT] C[ONSTRVERE], vagyis „Lucas Hirscher bíró Apollonia özvegye építtette”. Az 1749-es felújítás alkalmával a Halpiac felőli homlokzaton Brassó címerét ábrázoló és Closius és Seewaldt városbírókat megnevező domborművet helyeztek el; ezt ma a Takácsok bástyájában őrzik.[7]

Az épület a romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-A-11573 sorszámon szerepel.[13]

Képek szerkesztés

  •  
    A főtéri Virágsor
  •  
    Főtéri homlokzat
  •  
    Nyugati homlokzat
  •  
    A Hirscher család és Brassó címere (1545)
  •  
    Brassó címere (1749)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Kovács Lehel István. Térben és időben – Barangolás a Barcaságon. Négyfalu: HMMT, 235. o. (2017). ISBN 9789730258783 
  2. ↑ Aldea 230. o.
  3. ↑ a b c Jekelius 169–170. o.
  4. ↑ Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen – Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag, 116–117. o. (2010). ISBN 9783412206024 
  5. ↑ Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch. Brassó: Wilhelm Hiemesch, 15. o. (1934) 
  6. ↑ Több forrás helytelenül 1759-et ad meg a kijavítás időpontjaként. A helyes dátumot lásd pl.: Nussbächer, Gernot. Caietele Corona. Brassó: Aldus, 287. o. (2016). ISBN 9789737822949 
  7. ↑ a b c Aldea 234–237. o.
  8. ↑ a b Pușcariu, Sextil. Brașovul de altădată (román nyelven). Kolozsvár: Dacia, 208–209. o. (1977) 
  9. ↑ a b c Ugrai 77–80. o.
  10. ↑ După Cetate, Primăria revendică de la Aro Palace și Casa Hirscher. Bună ziua Brașov, 2019. január 23. (Hozzáférés: 2019. március 20.)
  11. ↑ Jekelius 174. o.
  12. ↑ A Hirscher családnak a 16. század közepéig oroszlános címere volt, csak a 16. század második felétől használtak szarvasos címert (egy 1569-es okmányban már ez jelenik meg). Lásd pl. Schuster, Fritz: Wappenbrief des Kronstädter Stadtrichters Lukas Hirschers des Grosseren. Siebenbürgische Vierteljahrsschrift, LXI. évf. (1938) 268–270. o.
  13. ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Árucsarnok_(Brassó)&oldid=23259336”