Ásványtő

Ásványtő vagy Ronka, középkori település Komárom vármegyében, mely a mai Komáromfüss és Kolozsnéma kataszterének határán feküdhetett.[1]

TörténeteSzerkesztés

Ásvány neve mesterséges eredetű folyamra utal.[2]

Egykor a Koppán nemzetség birtoka volt.

Ásványtő 1226-ban Uros pannonhalmi apát új szerzeményei között szerepel.[3] 1234-től 1270-ig a pannonhalmi apátságnak 15 beltelke (1250-ben[4]) és 5 dunai malma volt itt.[5] 1268-ban a komáromi vár tartozékai között is szerepel.[6] 1266–1400 között a pannonhalmi apátságé, mely birtokában (Assuantheu) Nagy Lajos király is 1378-ban megerősítette.[7] Ekkor Csicsóval és Mezőlakkal határos.[8] 1400-ban is említik (Aswanteu) az apátság birtokában Gönyűi János leánya Apollónia és Némai Jakab özvegye és fiai közt folyt perben.[9]

1448-ban Debrenthei Tamás a pannonhalmi apátság kormányzójának panasza szerint Vízkereszt ünnepe körül Ország Mihály familiárisai az apátság két Fyuz, Aswanthew és Erech possessióin hatalmaskodtak.[10] 1460-ban az ásványtői vám a komáromi váré volt.[11] 1538-ban Mihály pannonhalmi főapát zálogba adja Komá­romi Mihály diáknak 100 arany forintért.[12] 1546-ban Nyilkai Mihály diák, pannonhalmi provisor (jószágkormányzó) és várnagy, a győri káptalan előtt kijelenti, miszerint a gróf Nyáry pannonhalmi conservator által neki adományozott Ásványtőt, minden pénzkövetelés nélkül visszaadja, amint a főapátság régi jogaiba visszahelyeztetik.[13] 1553-ban Csanády János főapát a győri káptalan előtt Nyilkai Mihályt beperli, mivel ígéretét nem váltotta be.[14] Ulászló főapát megengedi Nyilkai Mihálynak, hogy holta napjáig bírja az ásványtői curiát.[15] Oláh Miklós 1561-1562-es kánoni vizitációi szerint a török elpusztította.[6] 1589-ben Csuty Gáspár Zamaria Ferdinánd érsekújvári és veszprémi kapitánynak zálogosítja el ásványtői nemesi kúriáját.[16]

1654-ben Ásványtő filiája volt a füssi református anyaegyháznak, s mint ilyen hozzájárult a díjlevél szerint megállapí­tott fizetésekkel az anyaegyház prédikátorának javadalmához. Az 1670-es évek táján, hihetőleg árvízkatasztrófa következtében pusztult el, s lakosai fölszívódtak az anyaegyház, Füss lakosai közé, mint a pannonhalmi főapátságnak prédialistái és jobbágyai. Temploma eredetileg Szent Imre tiszteletére volt szentelve.[17] Állítólag ebből a templomból feliratos kövek kerültek elő, de dokumentálásukra soha nem került sor.[18] Állítólag a lengyel csapatok pusztították el Bécs felmentését követően.[19]

Később Ronka (praedium Ronka) alakban jelenik meg a forrásokban és térképeken.[20]

1754-ben[21] és 1790-ben puszta.[22] Legkésőbb az Ásványtői-csárda névalak őrizhette meg az egykori település nevét.[23] Fessler és Gyulai szerint Kolozsnéma 1806-ig a máshol említett Ásványtő helyén feküdt és annak nevét viselte. Mikor azután az 1806-iki árvíz Ásványtőt romba döntötte, telepedtek át lakosai a mostani falu helyére.[24]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Vö. zbgis.skgeodesy.sk
  2. ↑ Nyelvőr 1879, 548; Kalmár Gusztáv: Győr megye történeti földrajza a középkorban.
  3. ↑ Győrmegye és város. 473; K topografii Slovenska. Slovenský letopis 1880, 280.
  4. ↑ Árpád-kori új okmánytár II, 10—12.
  5. ↑ Wenczel: ÁUO. II. 10
  6. ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Komárom vármegye - Komárom vármegye története.
  7. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Komárom vármegye - A pannonhalmi apátság.
  8. ↑ Pannonh. házi levélt. Capsa XLI. S.
  9. ↑ MNL, DLDF 208293
  10. ↑ MNL, DLDF 102512.
  11. ↑ Gyurikovics: Tudományos Gyűjtemény 1836. XII, 92.
  12. ↑ Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. W.
  13. ↑ Pannonh. házi levélt. Capsa XLVIII. G.
  14. ↑ Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. O.
  15. ↑ Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. A.
  16. ↑ A Győri Káptalan Hiteleshelyi Levéltára, 1589: 987-988.
  17. ↑ Kúr 2000, 98-99.
  18. ↑ Kúr 1970, 9.
  19. ↑ VSOS III, 173; Koncsol 2001, 463.
  20. ↑ MNL, S 12 Helytartótanácsi térképek (1738-1875) - Div. XIII. - No. 391:2 A Duna Medve és Gönyü (Győr m.) közötti szakaszának szabályozási térképe 1780.
  21. ↑ Canonica Visitatio
  22. ↑ Felhő Ibolya 1961: A helytartótanácsi levéltár. Budapest, 423.
  23. ↑ MNL, S 76 Kataszteri oleáták - No. 346/1-13 Füss.
  24. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Komárom vármegye - Kolozsnéma.

ForrásokSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ásványtő&oldid=22788750”