Ásványtő
Ásványtő vagy Ronka, középkori település Komárom vármegyében, mely a mai Komáromfüss és Kolozsnéma kataszterének határán feküdhetett.[1]
TörténeteSzerkesztés
Ásvány neve mesterséges eredetű folyamra utal.[2]
Egykor a Koppán nemzetség birtoka volt.
Ásványtő 1226-ban Uros pannonhalmi apát új szerzeményei között szerepel.[3] 1234-től 1270-ig a pannonhalmi apátságnak 15 beltelke (1250-ben[4]) és 5 dunai malma volt itt.[5] 1268-ban a komáromi vár tartozékai között is szerepel.[6] 1266–1400 között a pannonhalmi apátságé, mely birtokában (Assuantheu) Nagy Lajos király is 1378-ban megerősítette.[7] Ekkor Csicsóval és Mezőlakkal határos.[8] 1400-ban is említik (Aswanteu) az apátság birtokában Gönyűi János leánya Apollónia és Némai Jakab özvegye és fiai közt folyt perben.[9]
1448-ban Debrenthei Tamás a pannonhalmi apátság kormányzójának panasza szerint Vízkereszt ünnepe körül Ország Mihály familiárisai az apátság két Fyuz, Aswanthew és Erech possessióin hatalmaskodtak.[10] 1460-ban az ásványtői vám a komáromi váré volt.[11] 1538-ban Mihály pannonhalmi főapát zálogba adja Komáromi Mihály diáknak 100 arany forintért.[12] 1546-ban Nyilkai Mihály diák, pannonhalmi provisor (jószágkormányzó) és várnagy, a győri káptalan előtt kijelenti, miszerint a gróf Nyáry pannonhalmi conservator által neki adományozott Ásványtőt, minden pénzkövetelés nélkül visszaadja, amint a főapátság régi jogaiba visszahelyeztetik.[13] 1553-ban Csanády János főapát a győri káptalan előtt Nyilkai Mihályt beperli, mivel ígéretét nem váltotta be.[14] Ulászló főapát megengedi Nyilkai Mihálynak, hogy holta napjáig bírja az ásványtői curiát.[15] Oláh Miklós 1561-1562-es kánoni vizitációi szerint a török elpusztította.[6] 1589-ben Csuty Gáspár Zamaria Ferdinánd érsekújvári és veszprémi kapitánynak zálogosítja el ásványtői nemesi kúriáját.[16]
1654-ben Ásványtő filiája volt a füssi református anyaegyháznak, s mint ilyen hozzájárult a díjlevél szerint megállapított fizetésekkel az anyaegyház prédikátorának javadalmához. Az 1670-es évek táján, hihetőleg árvízkatasztrófa következtében pusztult el, s lakosai fölszívódtak az anyaegyház, Füss lakosai közé, mint a pannonhalmi főapátságnak prédialistái és jobbágyai. Temploma eredetileg Szent Imre tiszteletére volt szentelve.[17] Állítólag ebből a templomból feliratos kövek kerültek elő, de dokumentálásukra soha nem került sor.[18] Állítólag a lengyel csapatok pusztították el Bécs felmentését követően.[19]
Később Ronka (praedium Ronka) alakban jelenik meg a forrásokban és térképeken.[20]
1754-ben[21] és 1790-ben puszta.[22] Legkésőbb az Ásványtői-csárda névalak őrizhette meg az egykori település nevét.[23] Fessler és Gyulai szerint Kolozsnéma 1806-ig a máshol említett Ásványtő helyén feküdt és annak nevét viselte. Mikor azután az 1806-iki árvíz Ásványtőt romba döntötte, telepedtek át lakosai a mostani falu helyére.[24]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Vö. zbgis.skgeodesy.sk
- ↑ Nyelvőr 1879, 548; Kalmár Gusztáv: Győr megye történeti földrajza a középkorban.
- ↑ Győrmegye és város. 473; K topografii Slovenska. Slovenský letopis 1880, 280.
- ↑ Árpád-kori új okmánytár II, 10—12.
- ↑ Wenczel: ÁUO. II. 10
- ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. Komárom vármegye - Komárom vármegye története.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. Komárom vármegye - A pannonhalmi apátság.
- ↑ Pannonh. házi levélt. Capsa XLI. S.
- ↑ MNL, DLDF 208293
- ↑ MNL, DLDF 102512.
- ↑ Gyurikovics: Tudományos Gyűjtemény 1836. XII, 92.
- ↑ Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. W.
- ↑ Pannonh. házi levélt. Capsa XLVIII. G.
- ↑ Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. O.
- ↑ Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. A.
- ↑ A Győri Káptalan Hiteleshelyi Levéltára, 1589: 987-988.
- ↑ Kúr 2000, 98-99.
- ↑ Kúr 1970, 9.
- ↑ VSOS III, 173; Koncsol 2001, 463.
- ↑ MNL, S 12 Helytartótanácsi térképek (1738-1875) - Div. XIII. - No. 391:2 A Duna Medve és Gönyü (Győr m.) közötti szakaszának szabályozási térképe 1780.
- ↑ Canonica Visitatio
- ↑ Felhő Ibolya 1961: A helytartótanácsi levéltár. Budapest, 423.
- ↑ MNL, S 76 Kataszteri oleáták - No. 346/1-13 Füss.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. Komárom vármegye - Kolozsnéma.
ForrásokSzerkesztés
- Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez.
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III, 450.
- Hunyadi István: XVI. századi török és magyar adójegyzékek összehasonlítása Esztergom és Komárom megyék adatai alapján.
- Kúr Géza 1970: Etruszkok Magyarországon I.
- Püspöki Nagy Péter 1985: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig. Új Mindenes Gyűjtemény IV.
- Bél Mátyás 1996: Komárom vármegye. Pozsony, 244.
- Kúr Géza 2000: Küzdelmeink. Pozsony.
- Koncsol László 2001: A Csallóköz városai és falvai I. Pozsony, 460, 462-464.
- 2012 Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke. Budapest, 42-43.
- Szőcs Tibor 2014: A nádori intézmény korai története 1000–1342. Budapest.
- Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára. Győr. (Ásvány, Ronka)