Neszmélyi borvidék
A Neszmélyi borvidék[1] a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár.
Neszmélyi borvidék | |
A régió elhelyezkedése | |
Adatok | |
Minőségbesorolási kategória | I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
Besorolás éve | 1977 |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Komárom-Esztergom vármegye |
Borrégió | Észak-Dunántúli borrégió |
Éghajlat | kontinentális |
Talajösszetevők | löszös barna erdőtalaj, mészkő, homokkő és dolomit |
Régió területe | 1432 hektár |
Szőlőfajták | chardonnay, ezerjó, rizlingszilváni, tramini, olaszrizling, rajnai rizling, zöld veltelini, cserszegi fűszeres és királyleányka; kis mennyiségben kékszőlők: kékfrankos, cabernet sauvignon, pinot noir és merlot |
Érési időszak | szeptember vége |
Bortermelés | Neszmélyi Chardonnay, Neszmélyi Fűszeres Tramini |
Megjegyzések | Nemzetközi díjnyertes a Hilltop Neszmélyi Prémium Chardonnay 2005 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszmélyi témájú médiaállományokat. |
Története szerkesztés
A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott. Ekkor kezdték betelepíteni a homokos területeket, mivel a laza talajban a szőlőgyökértetű nem él meg. Egyúttal a fajtaszerkezet is változott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák annyira felerősödtek, hogy 1959-ben elvesztette borvidék rangját, és azt csak az új telepítések hatására, 1977-ben szerezte vissza.
A borvidék jellemzői szerkesztés
Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de előfordul mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás kicsi és a napsütéses órák száma is elég nagy. Legjobb termőterületei a tengerszint felett 150-300 méterrel helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin.
A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak
- Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely, Bakonyszombathely
- Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Vértesszőlős
Termesztett szőlőfajták szerkesztés
Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka.
Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a budai fehér, sárfehér, zöld szilváni és juhfark fajtákat (és a kék kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak.
A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.
A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.
Borházak és pincészetek szerkesztés
Névben és technológiában a borvidék talán leglátványosabb fejlődésén az 1990-ben létrehozott Hilltop Neszmély pincészet ment keresztül. Főborásza, Kamocsay Ákos 1997-ben Angliában, 1999-ben Magyarországon lett az év borásza.
- Balázs és Gesztesi családi pincészet
- Borboléta Pincészet
- Csaszkóczy Pince
- Currus Kézműves Kispince
- Darázsi Pince
- Fehér Borászat - Süttő
- Fülöp Pince
- Gelbmann Pince
- Gottwald Borászat
- Hauzer Bormanufaktúra
- Hilltop Neszmély Borászati Zrt.
- Horváth Családi Pincészet
- Jónás Pince
- Kiss János Pincészet
- Korom Péter Családi Pincészete
- Kősziklás Borászat
- N3 Borműhely
- Simecz Pince
- Szivek Pince
- Szőllősi Pincészet
- Turay Családi Pincészet
- Wéber Családi Pincészet
- Rábai Katalin Borászata
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
Források szerkesztés
- Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)
Jogszabályok szerkesztés
- 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről
- 56/2014. (IV. 30.) VM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról