Az éles csiga vagy karimás tányércsiga[1] (Planorbis planorbis) Eurázsia északi részén elterjedt, tüdővel lélegző vízicsigafaj.

Éles csiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Euthyneura
Alrend: Panpulmonata
Alrendág: Hygrophila
Öregcsalád: Planorboidea
Család: Planorbidae
Nem: Planorbis
Faj: P. planorbis
Tudományos név
Planorbis planorbis
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Éles csiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Éles csiga témájú médiaállományokat és Éles csiga témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A csigaház lapos korongszerű, 3–4 mm magas, 12–21 mm széles, 5-6 fokozatosan, lassan kiszélesedő kanyarulatból áll. A ház balra csavarodik, a kanyarulatok a felső oldalon domborúak, alul laposak. Az utolsó kanyarulat külső oldalán, alul, jól kivehető él, taraj fut körbe. A csigaház színe sárgás szaruszínű vagy vöröses. Az állat fekete-vörösesfekete, hengeres tapogatói hosszúak, kis fekete szemei a tapogatók tövében ülnek. Vére piros.

Elterjedése szerkesztés

Az éles csiga Eurázsia mérsékelt övi és mediterrán vidékein honos. Megtalálható egész Európában, Észak-Afrikában, valamint Oroszországban egészen a Bajkál-tóig. Európai elterjedésének északi határa Oslo környékén van. Svájcban 1900 méter magasságig megtalálható. Magyarországon az egyik leggyakoribb vízicsiga, főleg a sík- és dombvidékek vizeinek lakója. Európai populációjának létszáma lassú csökkenést mutat, de ezt részben ellensúlyozza az új élőhelyek meghódítása. Észak-Afrikában az éghajlat melegedésével fokozatosan északra húzódik.

Életmódja szerkesztés

Az éles csiga az iszapos aljzatú, növényzettel jól benőtt, kisebb-nagyobb, lassú folyású vagy állóvizeket kedveli. Előfordul időnként kiszáradó tavacskákban, árkokban, csatornákban is. Az erős vízmozgást nem bírja. Nem kopoltyúval lélegzik, hanem időnként a víz felszínére úszva köpenyüregébe levegőt szív. A víz sótartalmát 0,4%-ig viseli el, a pH 6,6-6,9 között, a hőmérséklet pedig 19 °C az optimális számára. Helyenként 100 példány is él négyzetméterenként.

Hermafroditák, de az önmegtermékenyítés nem jár utódokkal. Szaporodási ideje (Franciaországban) április és július közé esik, a párosodás után 6 nappal 8-10 petecsomagot (3-30 petével) raknak le. A peték 20 °C-on 11-14 nap múlva kelnek ki. Élettartamuk 3-11 év.

Az éles csiga több mételyfajnak (pld Echinoparyphium recurvatum) is köztesgazdája lehet.

Magyarországon nem védett.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés