Életstílusgyógyszer
Az életstílusgyógyszerek (angol: lifestyle drug, lifestyle medicine) olyan gyógyszerek, amelyek növelik az egyén boldogságát, elégedettségét és azokat a tüneteket, amelyeket így kezelnek, a társadalom nem tartja igazán betegségnek.[1] Az életstílusgyógyszerek kifejezés különböző elemeiből összeválogatott csoportjára utal a gyógyszereknek, amelyeket nem betegségre, orvosi célokra alkalmaznak. Ez magába foglalja a gyógyszerfüggőséget okozó hatóanyagokat, a sportteljesítmény növelésére alkalmas vagy más teljesítményfokozó szereket, valamint azokat, amelyeket kozmetikai célokra vagy tisztán szociális okokból használnak.[2]
Életstílusgyógyszerek bővített meghatározása szerkesztés
Egy életstílus kapcsán bekövetkezett, kezelendő problémákra szedett receptköteles gyógyszerek (például: anxiolitikumok), egy életstílus folytatásához szükségesnek ítélt készítmények (kognitív képességet fokozók, obesitás elleni szerek), gyógyszerek, amelyek szedése nem nélkülözhetetlen, de növeli az egyén komfortérzetét (például fogamzásgátlók, változókor tüneteinek csökkentésére szedett készítmények), ezért a páciens kezdeményezheti az orvosi vény felírást; választási lehetőség esetén az egyén is dönthet a készítmények között, nem az orvos, mert nagy valószínűséggel az egyén fedezi a költségeket (potenciazavarok elleni szerek); presztízst jelentő, „nyilvános” gyógyszerek, amiről beszélnek, írnak és pozitív konnotációjúak[3][1], a szimbolikus tartalmuk fontos („aki ad magára, az ...-t szed”).[4]
Eszerint a meghatározás szerint a fogyasztó helyzetéből közelít a megfogalmazáshoz, megengedve azt is, hogy a reklám is fontossággal bírhat, láthatóvá téve a különben „láthatatlan” gyógyszerfogyasztást, netán egy plasztikai műtéti beavatkozást. A gondolkodás érthető módon kiterjeszthető tehát más területekre, például műtéti, beavatkozási technológiákra is, például a szépségipar kellékei, többek között a botox-kezelésre, amelyek szintén olyan egészségügyi beavatkozás, aminek célja a fentiekkel egyező, a döntési mechanizmus azonos, vagyis egyre inkább beszélhetünk életstílus-medicináról. Miután az életstílusgyógyszerek feltételezik a használó megfelelő anyagi ráfordításait, így a társadalom csupán bizonyos életstíluscsoportjai jöhetnek szóba potenciális vásárlóként.[5]
Életstílusgyógyszerek kialakulásának története, kapcsolata az egészségpiaccal szerkesztés
Az 1900-as éveket megelőző időszakokban az életstílus nem volt igazán fontos, hiszen egy társadalmi réteghez való tartozás olyan kötöttséget jelentett, hogy mindenki a normák szerint cselekedett, ha jót akart, különben komoly szankciókat érvényesített a csoport a deviánssal szemben. Az 1950-es évek után, a jóléti társadalmakban növekedett meg az emberek szabadsága abban, hogy megválaszthatják, milyen értékeket követnek, mire áldozzák pénzüket, energiájukat, figyelembe véve, mi az, amihez megfelelő anyagi hátteret képesek biztosítani.
A választásnak egy bizonyos határon belül nincs társadalmi szankciója, a környezet megtűri az alternatív életvezetési irányokat is. Az életstílusgyógyszerek definíciója nem tisztázott, néhány szerző kétségbe is vonta a kategória létezését, bár maga a fogalom már az 1970-es években megjelent az angol nyelvű szakirodalomban. Az egészségügyi ellátásra az emberek egyre inkább szolgáltatásként is gondolnak: a betegre fogyasztóként, az orvosra tanácsadóként, döntés-előkészítőként és szolgáltatóként.[6]
21. századi életforma jellemzői szerkesztés
Általában elmondható, hogy napjaink életformáját az alábbiak jellemzik:
- sok kontroll-vesztett helyzet, amelyben nehezen tartható fenn a pszichológiai és fiziológiai egyensúly
- állandóan bővülő igényhalmaz
- egészségpiac térhódítása (életstílusgyógyszerek)
- a test felértékelődése, esztétikai elemek kihangsúlyozása (fiatalság eszménye, versenyképességi tényező)
- a jólét új dimenziókat kap (gondolkodásmód jelzője)
- munka- élet egyensúly megteremtésének nehézségei
- szereptudások eróziója
- hatékonyság elvárás – elégedetlenség forrása is
- elsekélyesedés mellett komoly kihívást jelentő munka iránti igény = „C-class” – „kreatív osztály” mint életstílus
- azonnali megoldások preferálása
- globális fenyegetettség
- új jelenségek követése is kihívás
Egészséggel kapcsolatos életstílusok szerkesztés
Az életstílus összességében azt a módot, stílust hordozza, ahogyan az emberek az életüket irányítani kívánják, így az életcél és az értékek mutatkoznak meg döntően. Az életstíluson belül négy különböző viselkedéstípus ismert az egészséggel kapcsolatosan:
- Szabályozó: rutinszerűen végez egészségfenntartó tevékenységet (pl. étkezés, sportolás, alvás)
- Preventív: testedzés, észszerű táplálkozási szokások, testi változások figyelése jellemzi
- Reaktív: orvos által nem diagnosztizált tünetek, panaszok kezelése (öngyógyítás)
- Helyreállító: orvos által előírt terápiák alkalmazása, az orvos által rendelt gyógyszerek beszedése[7]
Az egészségpiac és "networks" szerkesztés
Az egészségpiac "networkösödése" tapasztalható az ipar és kereskedelem szinte minden ágában. Az egyik oldalon az egészségipar szolgáltatói a kutatók, orvosok, gyógyszeripar, kórházak, gyógyszertárak stb., a másik oldalon az ipar és kereskedelem többi ága (elektronika, élelmiszer-gyártók, wellness, élelmiszer-gyártók, kozmetika, turizmus, média, reklám).
Globalizáció az egészségügyben szerkesztés
A globalizáció egyike azoknak a trendeknek a világ fejlődésében, amely sok változást okoztak életünkben, a piacokon. A világot átfogó piacok kialakulása, az ezzel együtt járó szigorú gazdaságossági szemlélet a piacképesség új dimenzióit hozta létre. Az egészségügy fejlődési szakaszait vizsgálva egyre inkább jelen van a globalitás, az orvosi diagnosztikában, a terápiás protokollok átvételében, a gyógyszergyárak erőpolitikájában.
Életstílusgyógyszerek csoportosítása szerkesztés
Bogdanovic és Langlands szerkesztés
Életstílusgyógyszer mindaz, amit a páciens kezdeményezésére ír fel az orvos. Ez a definíció az idekapcsolódó kategóriák egy jellemző elemét ragadja ki, bár rendkívül fontos elemét.[8]
Young szerkesztés
Négy kategóriába sorolja az életstílusgyógyszereket.[9]
Speciális indikációkra kifejlesztett gyógyszerek szerkesztés
Leggyakrabban a társadalmi beilleszkedést érintik a betegség kialakulásával kapcsolatosan, amire a gyógyszert kifejlesztették. Probléma esetén farmakoterápiát alkalmaz az orvos (pl. korpásodás elleni szert alkalmaznak, ha a beteg közösségbe nem képes járni az erős korpásodás miatt; szorongást csökkentők).
Speciális indikációkra kifejlesztett gyógyszerek, amelyeket nem eredeti céljukra használnak szerkesztés
Antidepresszánsok „boldogságbogyóként” történő alkalmazása. A minoxidilt vérnyomáscsökkentőnek tervezték, de kopaszodásra használják hajszeszben.
Tradicionálisan használt készítmények, élvezeti szerek szerkesztés
Kedélyállapotot, szociális magatartást befolyásolják nem beteg embereknél, például alkohol, koffein, illegális drogok. A betegek szociális problémáikat élvezeti szerekkel próbálják ellensúlyozni.
Természetes gyógynövények, egyéb anyagok szerkesztés
C-vitamin, halolaj, gyógynövények, természetes eredetű anyagok.
Törőcsik szerkesztés
Az életstílusgyógyszerek feltételezik az alkalmazó anyagi ráfordításait, így a társadalom bizonyos életstíluscsoportjai jöhetnek szóba potenciális vásárlóként. További feltételként a trendaffinitást is megjelölhetjük, vagyis külső vagy belső késztetés hatására a társadalmi trendekkel való haladás, ami kiváltja az életstílusgyógyszerek megszerzésének igényét. Ily módon, minimális szűrőként az anyagi lehetőségeket és az új kihívásoknak való megfelelést alkalmazva, a lakosság körülbelül 15-20 százaléka lehet érintett a vásárlásokban, ami teljesen más összetételű csoportokból áll, mint a gyógyszerfogyasztók köre.[10]
Kategória Példák Primer klinikai használat „Lifestyle”-használat Speciális indikációra kifejlesztett gyógyszerek, amelyek alkalmasak életstílus-betegségek gyógyítására és különböző életstílusigények kielégítésére sildenafil erekciós problémák erekciós problémák fogamzásgátlók fogamzásgátlás fogamzásgátlás orlistat elhízás ellen fogyókúra sibutramin anorexiás panaszok fogyókúra bupropion nikotinfüggőség leküzdése a nikotinfüggőség leküzdés - methadon opiátfüggőség kezelése opiáthelyettesítés Speciális indikációra kifejlesztett gyógyszerek, amelyek alkalmasak „életstíluscélokra” minoxidil magas vérnyomás kezelésére a kopaszodás megállítása finasterid prosztatamegnagyobbodás kezelésére a kopaszodás megállítása erythropoetin krónikus vérszegénység atlétikai teljesítmény-növelés Csekély klinikai hatású szerek életstílusgyógyszer kategóriában alkohol roborálás, detoxikálás metanol-mérgezésben elterjedt használat koffein migrénes fejfájás elterjedt használat - cannabis krónikus fájdalom csökkentése „rekreációs” használat Jobbára illegális szerek, amelyeknek nincs klinikai használatuk, de életstílus-fokozása használatuk elterjedt, jellemző „ecstasy” (MDMA) nincs „rekreációs” használat - „designer szteroidok” nincs atlétikai teljesítmény-növelés - jellemző kokain (egyes formái) nincs „rekreációs” használat
Rang és Dale farmakológusok osztályozása szerkesztés
A besorolási séma Gilbert et al. (2000) és Young (2003) munkáin alapulnak. Ez a rendszer magába foglalja azokat a gyógyszereket, amelyeket az életstílussal összefüggésben használnak, történelmi példákat alapul véve. Például az orális fogamzásgátlók, valamint életstílus betegséggel járó (mint például a nikotin-függőség) potenciálisan egészségkárosító anyagok okozta betegségek kezelésére használt gyógyszerek (pl.: bupropion). Ugyancsak ide tartoznak azok a gyógyszerek, mint a koffein és az alkohol, amelyek fogyasztása tömeges szerte a világon, és a kábítószerek, mint a kokain, valamint a táplálékkiegészítők. Különösen ellentmondásosak azon gyógyszerek fejlesztése, amelyek a szellemi teljesítményre hatnak, mint például a modafinil és metilfenidát, amelyeknek egyre növekszik a támogatottsága, mint egy út a tudományos sikerhez.
Életstílusgyógyszerek sportteljesítményt fokozók nélkül szerkesztés
A gyógynövények (drogok) és a kábítószerek képesek egy bizonyos idejű használat elteltével lifestyle használatból átkapcsolni mainstream használatra. Például az atropint először, mint a szépítőszert használták, mert képes kitágítani a pupillákat. A kokaint először, mint egy életstílus kábítószert használták az indiánok Dél-Amerikában. A korai földrajzi felfedezők így kommentálták: "csökkenti az éhségérzetet, új erőt ad a fáradt és kimerült testnek, és boldoggá tesz, a szerencsétlen elfelejti bánatát." Ezt követően asszimilálódott az európai orvostudomány gyakorlatába, mint helyi érzéstelenítő, majd nagyrészt visszaalakult életstílusgyógyszerré, mint partidrog és, sajnos, az alapja a jogellenes több milliós dolláros nemzetközi kábítószerkereskedelemnek. A cannabis egy másik jó példa, amelyet Nyugaton legalábbis pusztán rekreációs kábítószerként használt életstílusgyógyszer, de manapság (mint tetrahidrokannabinol) klinikai vizsgálatokban a krónikus fájdalom enyhítésére és a hányinger csillapítására alkalmaznak.
Sok, széles körben használt életstílusgyógyszer természetes anyagokból készült termék (pl. ginkgó kivonatok, melatonin, orbáncfű, cinchona kivonatok), amelynek gyártása és értékesítése általában nem ellenőrzött csatornákon keresztül zajlik. A készítmények ezért rendkívül változó minőségűek, és azok hatásosságát és biztonságosságát gyakran nem megfelelően tesztelték. Sok tartalmaz aktív hatóanyagokat, mint például szintetikus kábítószereket, amelyeknek lehetnek kedvező, és kedvezőtlen hatásuk is.
Kategória Hatóanyagok Primer klinikai használat „Lifestyle”-használat Konkrét indikációban engedélyezett gyógyszerek, amelyeket "önként megválasztott életmód függvényében" is lehet használni vagy "életstílus betegségek ’ kezelésére Sildenafil Erektilis diszfunkció Erektilis diszfunkció Orális kontraceptívumok Fogamzásgátlás Fogamzásgátlás Orlistat Obezitás Testsúlycsökkentés Sibutramin Anorektogén ágens Testsúlycsökkentés Bupropion Nikotin-függőség gyógyítása Nikotin-függőség gyógyítása - Methadon Ópiát-függőség gyógyítása Ópiát-függőség gyógyítása Gyógyszerek, amelyek engedélyezettek különleges indikációban, de ezeket használni lehet más "életstílus" célokra Minoxidil Magasvérnyomás kezelésére Hajhullás Finasterid Benignus prosztata-hiprtrófia Hajhullás Ópiátok Fájdalomcsillapítás Rekreáció Gyógyszerek, amelyek csekély vagy egyáltalán nem használják klinikai indikációjában, de életstílusgyógyszerként használatos Alkohol Roborálás, detoxikálás metanol-mérgezésben Élvezeti szer Koffein Migrénes fejfájás Élvezeti szer - Kannabinoidok Krónikus fájdalom kezelése Rekreáció - Botulinum toxin Harántcsíkoltizom-spazmus Kozmetológia Kábítószer (általában illegális), amelyek nem rendelkeznek klinikai hasznossággal, de képesek kielégítésére az életstílus kategória követelményeit „Ecstasy” Methylenedioxymetham-phetamine (MDMA) Nincs Rekreáció - Kokain (néhány gyógyszerformában) Helyiérzéstelenítés Rekreáció - Dohány (nikotin) Tapaszok az addikció gyógyítására Rekreáció Természetes eredetű termékek, nagyrészt szabályozatlanok (gyakran anekdotikus és megalapozatlan) Halolajok Csekély mértékű-talán mint táplálékkiegészítő Elterjedt, többféle indikációban Aszkorbin-sav Csekély mértékű -talán mint táplálékkiegészítő Elterjedt, többféle indikációban Melatonin Nincs Elterjedt, többféle indikációban Számos növényi és egyéb készítmények Nincs Elterjedt, többféle indikációban
Sportteljesítményt fokozók szerkesztés
A kábítószerek és gyógyszerek használata sportteljesítmény növelésére nyilvánvalóan elterjedt, bár hivatalosan tilos. tiltott gyógyszerek. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség WADA (http://www.wada-ama.org), amelyet annak nyomán alapítottak, részben válaszul néhány nagy horderejű dopping eset és kábítószer okozta halálesetek sportolók körében, kiad évente frissített listát azokról a tiltott anyagokról, amelyeket nem lehet felhasználni a sportolóknak a versenyeken és előtte sem. Kábítószer tesztelés főként a vér és a vizeletminta elemzése alapján, szigorúan meghatározott protokollok szerint. A kémiai elemzéseket, amelyek elsősorban gázkromatográfiás- tömegspektrometriás vagy immunoassay technikákra támaszkodnak, engedélyezett laboratóriumokban kell elvégezni.[11]
Atlétákat könnyen meggyőzte az a lehetőség, hogy a sokféle kábítószer növeli nyerési esélyeiket, de hangsúlyozni kell, nagyon kevés kontrollált vizsgálatban mutatták ki, hogy a gyógyszerek ténylegesen javíthatják a sportteljesítményét az ilyen körülmények között edzett atlétáknak, és valóban sok ilyen vizsgálat eredménye negatív is volt. Azonban, elhanyagolható mértékben javítják a teljesítményt (gyakran 1% vagy kevesebb), amelyek nehezen mérhetők kísérletileg, különbséget tehet a győztes és a vesztes között, de a versenyképességre ható ösztönzők a sportolók és edzőik között általában nagyobb súllyal hatnak, mint a tudományos bizonyítékok.[12]
Anabolikus szteroidok szerkesztés
Anabolikus szteroidok tesztoszteron-szerű hatásokkal bíró nagy csoportja a vegyületeknek, köztük mintegy 50 vegyület a tiltó listán is szerepel. Új kémiai származékaik a "designer szteroidok", mint a tetrahidro-gesztrinon (THG) is. Rendszeresen fejlesztenek és kínálnak jogellenesen a sportolóknak designer doppingszereket, ami továbbra is komoly problémája a hatóságoknak, hogy felderítsék és azonosítsák ezeket az anyagokat. További probléma az, hogy ezek közül néhány szer endogén vegyület, vagy anyagcseretermék, ami megnehezíti a bizonyítást, hogy az anyagot már beadták illegálisan a sportoló szervezetébe vagy sem. Az izotópos arány-technológia segít, amelyek azon a tényen alapulnak, hogy az endogén és exogén szteroidok egy kicsit különbözők a 12C : 13C arányokban, ezért ez lehetővé teheti az exogén és endogén szteroidok megkülönböztetését analitikai elemzéssel.
Az anabolikus szteroidoknak hosszú távú hatásaik is vannak, és általában az egész trénig és a verseny alatt is ellenőrizni kell azokat. Jóllehet az anabolikus szteroidokat, ha kombinációban adják az edzéseken magas fehérje tartalmú táplálékkiegészítőkkel, kétséget kizáróan növelik az izomtömeget és a testtömeget, de kevés bizonyíték van arra, hogy arányosan növelnék az izomerőt az izomtömeg növekedésével, vagy hogy javítják a sportteljesítményt. Azonban hosszú távon alkalmazva súlyos mellékhatásaik vannak, beleértve a férfiak meddőségét, nők virilizmusát, máj és vese tumorokat, a magasvérnyomást, megnövekedett kardiovaszkuláris kockázatot és a serdülők korai csontvázérésének irreverzibilis leállását. Anabolikus szteroidok képesek fizikai elégedettség érzését produkálni, a jólét érzését, a versenyképesség növelését és az agresszivitást is növelik, néha tényleges pszichózisba is átcsapva az agresszió. A depresszió gyakori a doppingszerek hosszútávú szedésének megszüntetése után, esetenként hosszú távú pszichiátriai problémákkal jár az elvonás.
Clenbuterol, a β-adrenerg receptor antagonista , nemrég jött használatba a sportolók körében. Ismeretlen hatásmechanizmuson keresztül hat, az általa előállított anabolikus hatás hasonló az androgén szteroidokéhoz, de látszólag kevesebb a mellékhatással. Kimutatható a vizeletben, és tilos sportoláshoz használni.
Példák Hatásmechanizmus Élettani hatás Detektálás Megjegyzés Androgén szteroidok, tesztoszteron, nandrolon. A legtöbb célsejtben a tesztoszteron egy aktív metabolitja, a dihidro-tesztoszteron, amelyhez helyileg egy 5α-reduktáz enzim kell. Tesztoszteron és dihidrotesztoszteron módosítja a géntranszkripciót a nukleáris receptorokon keresztül. Emelik a harántcsíkolt izom tömegét, az agressziót, a versenyképességet. Vizelet és vérmintából Sok endogén hormon létezik, így a magasabb a normál tartományban van szükség Humán choriogonadotropin néha növelni az androgén szekréciót. Clenbuterol β-adrenerg receptor antagonista, nem tisztázott Kombinált anabolikus és agonista hatás β2 adrenerg receptorokln, növelheti izomerőt Vizelet
Hormonok szerkesztés
- emberi növekedési hormon, hGH
Az emberi növekedési hormon esetében a sportolók a rekombináns formáját alkalmazzák a hGH-nak, amelyet endokrin rendellenességekben használnak a medicinában. Az injekció hatása úgy tűnik, hasonló az anabolikus szteroidokéhoz. A hGH-nál is beszámoltak arról, hogy a jólét érzését váltja ki, de anélkül, hogy a kapcsolódó agresszió és változások a szexuális fejlődésben és viselkedésben jelentkeznének. A hGH növeli a zsírmentes testtömeget és csökkenti a testzsírt, de a hatása az izomerőre és a sportteljesítményre klinikailag nem tisztázott. Azt állítják, hogy növeli a felépülését, regenerációját a szöveti sérüléseknek.
A legfontosabb káros mellékhatása az akromegália, ami túlburjánzása az állkapocscsontnak és megvastagodása az ujjaknak, valamint cardialis hypertrophiát okozhat és valószínűleg nagyobb a rák kockázata is alkalmazása alatt. Kimutatása hGH-nek nehéz, mert az élettani szekréció pulzáló, így a normál plazma szint széles határok között változhat. A plazma felezési ideje rövid (20-30 perc), és csak nyomokban ürül a vizelettel. Azonban, a szekretált hGH három izoform változata eltérő molekulatömegű, míg a rekombináns humán növekedési hormon csak egy féle molekulatömegű, így a mérésre relatív mennyiségű izoformok használhatók kimutatásra, az exogén anyag kimutatására alkalmas. A hGH fokozza a májban az inzulinszerű növekedési faktor, az IGF-1 elválasztását, a sportolók körében terjed ennek a használata is.
- eritropoetin, EPO
Az eritropoetin növeli a vörösvértest-termelést a csontokban. Az injekciót naponta vagy hetente adagolják, hogy növelje a vörösvértestek számát, és így a vér O2--t szállító kapacitása is nő. A fejlesztéseknek köszönhető rekombináns eritropoetin tette széles körben elérhetővé, de a használatának felderítése bonyolult. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az alkalmazók magasvérnyomást, neurológiai betegségeket és trombózist kaphatnak.
- inzulin
Néha használják (glükózzal annak elkerülése érdekében hipoglikémia kialakuljon), mert fokozza a glükózfelvételt és az energia termelést az izomban. Valószínűleg hatástalan.
Példák Hatásmechanizmus Élettani hatás Detektálás Megjegyzés EPO, eritropoetin, darbepoetin, epoetin Szekréció után, eritropoietin kötődik elkötelezett eritroid őssejtek egy membrán receptorához a csontvelőben és internalizálják. Így serkenti elkötelezett eritroid progenitor sejtek szaporodását és ezáltal vörösvértestek képződését. Fokozott vörösvérsejt képződést okoz és ezáltal fokozza az oxigén-szállítás. Emelkedett vér viszkozitás okoz, emeli a vérnyomást és nüveli a stroke kockázatát, és az infarktust. Használata elsősorban állóképességbeli sportokban gyakorlat. Plazma felezési ideje rövid, így észlelés nehéz. Egyéb plazma markerek felhasználásával eritropoetin jelzésére lehetőség van. Emberi növekedési hormon, hGH Growth hormon receptoron keresztül. Serkenti a normális növekedést és hatással van számos szövet növekedésére Fokozza a zsírmentes testtömeget és csökkenti a zsírtartalmat. gyorsul a kilábalás a szöveti sérülésekből. Szívizom hipertrófiát okoz, akromegália, májkárosodás és fokozza a rák kockázatát. Vérből Megkülönböztetni az endogén (nagyon változó) és az exogén humán növekedési hormont nehéz. Inzulin Inzulin receptoron keresztül. Néha alkalmazzák (glükózzal hipoglikémia elkerülése érdekében ) fokozza a sejtek glükózfelvételt és az energia termelést az izomban. Valószínűleg hatástalan teljesítménynövelésre. Vérszint
β2-adrenoreceptor agonisták szerkesztés
β2-adrenoceptor agonista szalbutamol és társai (albuterol levosalbutamol terbutalin, pirbuterol prokaterol clenbuterol metaproterenol fenoterol bitolterol mezilát ritodrin Izoprenalin szalmeterol formoterol bambuterol clenbuterol indakaterol), amit futók, kerékpárosok, úszók, használnak, azáltal fokozza a teljesítményt, hogy növeli a sejtek oxigén felvételét (a bronchodilatáció révén) és a szívműködést. Kontrollált vizsgálatok nem mutatnak a sportteljesítményben növekedést. Vizeletmintából mutatható ki.
β-adrenoreceptor antagonisták szerkesztés
β-adrenoreceptor antagonisták propranolol, stb. ( alfa-1-blokkolók Alfuzozin Doxazozin Fenoxi Fentolamin Prazozin Tamszulozin Terazozin Trazodon; alfa-2 gátlók Fentolamin Yohimbine Idazoxan Atipamezol Trazodon; Béta-1-blokkolók Metoprolol Atenolol bizoprolol Propranolol; Béta-2- blokkolók Butoxamin Propranolol; Béta-3-blokkolók SR 59230A) használják, hogy csökkentsék a remegést és szorongást "pontosság" azokban a sportokban, ahol nagy pontosság szükséges (pl. lövészet, torna, búvárkodás). Vizeletmintából kimutathatók. Nem tiltott a legtöbb sportban.
Stimulánsok szerkesztés
- Szimpatomimetikus aminok: a szimpatikus idegrendszer hatását utánozzák/erősítik (efedrin, metil-efedrin, fenfluramin, cathin, sibuthramin)
- Indirekt szimpatomimetikumok
- Direkt hatás adrenerg α és β receptoron
- A monoamin visszavétel gyenge gátlói
- Ellenállnak a MAO-nak
- KIR stimulánsok: a légző és vazomotor központot izgatják, görcsöket okozhatnak (niketamid, amifenazol, sztrichnin, koffein, ptz)
- Pszichomotor stimulánsok
- Eufóriát és izgatottságot okoznak (kokain, dextroamfetamin, metamfetamin, phenmetrazin, methilfenidat)
- Fokozozzák a motoros aktivitást és csökkentik a fáradtságot (taurin)
- Dopamin-agonisták (selegilin)
A legfontosabb ilyen típusú gyógyszereket használják a sportolók, de hivatalosan tiltottak, mint például az efedrin és metil-efedrin, különféle amfetaminok és származékaik, így például metil-fenidát és fenfluramin,[13] kokain, és számos más, központi idegrendszeri stimuláns, mint a niketamid, amifenazol (már nem használt klinikailag) és a sztrichnin. A koffein is alkalmazzák: egyes kereskedelemben kapható "energia italok" tartalmaznak taurint, valamint koffeint. A egy agonistája a glicinnek és az extraszinaptikus GABA-A receptorokon hat. Az agyra valószínűleg stimuláló hatással van. Ezzel szemben a szteroidok esetében, egyes vizsgálatok azt mutatták, hogy ezek a gyógyszerek a teljesítmény javítása érdekében futás és súlyemelés esetén kísérleti körülmények között növelik az izomerőt és csökkenti az izmok fáradtságát jelentősen. A pszichológiai hatása stimulánsok esetében valószínűleg fontosabb, mint azok élettani hatásai. Meglepő módon, a koffein úgy tűnik, hogy következetesebben hatékonyan javítja az izmok teljesítményét, mint a többi erősebb stimuláns. Több haláleset fordult elő a sportolók körében amfetaminok és efedrin-szerű gyógyszerek használata során. A fő okok a koszorúér-elégtelenség, a kapcsolódó magas vérnyomás, hyperthermia, társuló bőr érszűkület, és a kiszáradás.
Diuretikuumok szerkesztés
Thiazidok, furosemid. Főleg gyors fogyás elérése verseny előtt vagy elfedjék jelenléte más szereknek a vizeletben hígítással. Vizeletmintából kimutatható. A nemkívánatos hatások közvetlenül kapcsolódnak a vesében ezek kacsdiuretikus hatásaihoz. Túlzott Na+ és víz elvesztése gyakori, és ez okozhatja a hypovolaemiát és a hypotoniát. Kálium veszteség, ami az alacsony plazma K+ (hypokalaemia) szinttel magyarázható, és a metabolikus alkalózis gyakori. Hypomagnesaemia kevésbé gyakori, de klinikailag jelentős lehet. Hyperuricaemia gyakori. Túlzott diuresis csökkenéséhez vezet a renalis perfúziónak és pre-renalis vesekárosodásnak (korai figyelmeztetőjel, ha emelkedik a szérum urea koncentráció). Dózisfüggő hallásvesztés (fokozza az egyidejű használata más ototoxikus gyógyszenek, mint aminoglikozid antibiotikumoknak) is származhat kevés ion szállítása esetén, a bazolaterális membránhoz a stria vascularison a belső fülben. Ez sokkal nagyobb adag alkalmazását követően léphet fel, mint az átlagos napi adag.
Kábító-fájdalomcsillapítók szerkesztés
Kodeint, morfint stb., alkalmazzák, hogy elrejtsék a sérülés okozta fájdalmakat. Vizeletmintából kimutatható.
Géndopping szerkesztés
Géndoppingról abban az esetben beszélünk, ha sejteket vagy örökítőanyagot (pl. DNS, RNS) átviszünk vagy génexpressziót befolyásoló szereket használunk (PPARδ receptor agonisták;[14] PPARδ-AMP-activated protein-kináz jelátviteli út agonistái) emberen teljesítmény fokozására.
- Előnyei
- Az új fehérje nem különböztethető meg az endogén fehérjétől
- Megfelelő módszerrel csak kiválasztott szövetekben expresszálódik (pl. harántcsíkolt izom)
- Meg sem jelenik a vérben és vizeletben
- Génátvitel módszerei
- módosított vírusok, amelyekből néhány vagy az összes vírusgént eltávolítják, képtelenek szaporodni, a gazdasejtet elpusztítani és új sejteket fertőzni (Adenovirusok, Herpesvirusok, Retrovirusok)
- plazmidok, amelyek fehérje és sejtmentesek
- genetikailag módosított sejtek, amelyek fokozhatják a sérülésből való felépülést vagy fehérjét termelhetnek
- δ peroxiszóma proliferáció aktiválta receptor
- AMP aktivált kináz (AMPK) májenzim fontos szerepet játszik az egész szervezet energia-egyensúlyában
Életstílusgyógyszerek alkalmazásának bioetikai ellentmondásai szerkesztés
Pathologizálás és üzleti érdek szerkesztés
A gyógyszeripari cégek kritikusai azt állítják, hogy a gyógyszeripari vállalatok aktívan pathologizálnak, azaz ők kitalálnak újszerű rendellenességeket és betegségeket, melyeket nem ismertek azelőtt olyan gyógyszerekhez, amelyek nem nem hoztak elég profitot. A korlátozott orvosi kutatási források viszonylag csekély feltételei ellentétben állnak sok súlyos kezeletlen betegséggel szemben. Sokkal veszélyesebb betegségek, mint a rák és az AIDS továbbra is nehezen kezelhető. Némelyek azt állítják, hogy az életstílusgyógyszerek többsége alig több, mint orvosilag szabályozott rekreációs gyógyszerhasználat.
Aggodalmak az életstílusgyógyszerek használatával kapcsolatban szerkesztés
A növekvő, az interneten, az e-gyógyszertárakból szabadon beszerezhető gyógyszerekkel párosulva, a közvetlen reklám a gyógyszeripar által a nyilvánosság segítségével, az egyes országokban biztosítják, hogy a kereslet élénk maradjon, és a gyógyszeripari ágazat kétségkívül dolgozzon ki több életstíluságenst. A lobbi ereje a betegek részéről különösen gyógyszerek tekintetében függetlenül a potenciális költségektől vagy a bizonyítottan hatásosságtól, komoly problémát okoz a gyógyszerek szabályozását végző hatóságok és azok között, akik meghatározzák az egészségügyi prioritásait az állam által finanszírozott szociális rendszerekben a gyógyszerek tekintetében. Olyan kábítószerek, amelyek javítják a rövid távú memória kezelését demenciában szenvedő betegeknél, általánosságban kívánatos volna alkalmazásuk, annak ellenére, hogy a jelenlegi gyógyszerek csak kismértékben hatékonyak. Kiterjesztése a meglévő és a jövőbeni pszicho-stimulásokat az egészséges gyerekek és a diákok csoportjára, versenyelőnyt jelenthet a tanulásban, ami sokkal ellentmondásosabb is. Továbbá új kilátások azon gyógyszerek esetén, amelyek az öregség időtartamát megnyújtják, ami más szociális és etikai aknamező egy túlnépesedett világban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Young, S.N., 2003. Lifestyle drugs, mood, behaviour and cognition. J. Psychiatry Neurosci. 28, 87-89.
- ↑ H. P. Rang, M. Maureen Dale, James M. Ritter, Graeme Henderson, Rod J. Flower Elsevier Limited, Oxford, 2011.
- ↑ A konnotáció hagyományosan a denotáció ellentéteként használatos. A két fogalomnak a szemiotikában és a szemantikában van nagy jelentősége. A denotáció mindkét területen valamiféle központit vagy elsődlegest jelent – a szemantika esetében a jelentés magját vagy a referenciát, a szemiotikában elsődleges szignifikációt; ezzel szemben a konnotáció valami másodlagosat vagy éppen szubjektívet jelent – másodlagos, illetve asszociált jelentést, nem a jelölt és jelölő közötti viszonyt, hanem inkább különálló jelek közötti viszonyt.
- ↑ LAM 2007;17(8–9):632–635. Törőcsik: Életstílusgyógyszerek
- ↑ http://health.usnews.com/health-news/managing-your-healthcare/policy/articles/2011/11/04/drugs-to-make-you-look-beautiful----but-at-what-price
- ↑ Lantos et al. 2005
- ↑ Szántó, 2005.
- ↑ Bogdanovic S, Langlands B. Lifestyle drugs patientinitiated prescribing. Biophoenix, 2001 www.biophoenix.com
- ↑ Young SN. Lifestyle drugs, mood, behaviour and cognition. Journal of Psychiatry Neuro- science 2003
- ↑ Törőcsik M. Vásárlói magatartás. Budapest: Akadémiai Kiadó; 2007.
- ↑ http://blogs.bmj.com/bjsm/category/drugs-in-sport/
- ↑ Martindale's Drugs Restricted in Sport Pocket Companion 2009. © Journal of Sports Science and Medicine (2009) 8, 311 http://www.jssm.org
- ↑ Lexchin, J., 2001. Lifestyle drugs: issues for debate. CMAJ 164, 1449-1451. (Excellent review highlighting many important issues)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 22.)
Források szerkesztés
- https://www.medicinescomplete.com/mc/martindale/current/login.htm?uri=http%3A%2F%2Fwww.medicinescomplete.com%2Fmc%2Fmartindale%2Fcurrent%2F
- https://books.google.hu/books?id=cFeWnyoZkXkC&pg=PA74&dq=lifestyle+drug&hl=hu&sa=X&ei=O5jsUIq9CKmn4gTAl4GoAQ&ved=0CFwQ6AEwBg#v=onepage&q=lifestyle%20drug&f=false
- https://web.archive.org/web/20160305014454/http://www.4shared.com/file/moPPlyRc/BNF.htm
- (2004) „Lifestyle drugs: Pharmacology and the social agenda”. Trends in pharmacological sciences 25 (4), 182–5. o. DOI:10.1016/j.tips.2004.02.006. PMID 15063081.
- (2000) „Lifestyle medicines”. BMJ 321 (7272), 1341–4. o. DOI:10.1136/bmj.321.7272.1341. PMID 11090522.
- (2002) „Demand, appropriateness and prescribing of 'lifestyle drugs': A consultation survey in general practice”. Family Practice 19 (3), 236–41. o. DOI:10.1093/fampra/19.3.236. PMID 11978712.
- (2001) „Lifestyle drugs: Determining their value and who should pay”. PharmacoEconomics 19 (5), 441–448. o. DOI:10.2165/00019053-200119050-00001. PMID 11465305.
- Rahman, SZ; Gupta, V; Sukhlecha, A; Khunte, Y (2010). "Lifestyle drugs: Concept and impact on society". Indian J Pharm Sci 72 (4): 409-413. doi:10.4103/0250-474X.73902.
- Claus Møldrup, The use of the terms ‘lifestyle medicines’ or ‘lifestyle drugs’, Pharmacy World & Science, Volume 26, Number 4 / August, 2004
- Sanofi drops after FDA staff comments on Acomplia Archiválva 2012. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk szerkesztés
- Goodman & Gilman’ s Manual of Pharmacology and Therapeutics Copyright © 2008 by The McGraw-Hill Companies, Inc.
- Avois, L., Robinson, N., Saudan, C., et al., 2006. Central nervous system stimulants and sport practice. Br. J. Sports Med. 40 (Suppl. 1), 16-20.
- British Medical Association, 2002. Drugs in sport: the pressure to perform. BMJ Publications, London.
- Mottram, D.R. (Ed.), 2005. Drugs in sport, fourth ed. Routledge, London.
- Spedding, M., Spedding, C., 2008. Drugs in sport: a scientist-athlete's perspective: from ambition to neurochemistry. Br. J. Pharmacol. 154, 496-501.
