Émile Faguet
francia irodalomtörténész
| Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Émile Faguet (La Roche-sur-Yon, 1847. december 17. – Párizs, 1916. június 7.) francia irodalomtörténész.
| Émile Faguet | |
.jpg) | |
| Született |
1847. december 17.[1][2][3][4][5] La Roche-sur-Yon[6][7] |
| Elhunyt |
1916. június 7. (68 évesen)[1][2][5][7][8] |
| Állampolgársága | francia[10] |
| Gyermekei | gyermek |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | seat 3 of the Académie française (1900. február 15. – 1916. június 7.) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Montparnasse-i temető |
.jpg){kind=small} | |
| Émile Faguet aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Émile Faguet témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉleteSzerkesztés
Eleinte a La Rochelle-i, majd a bordeaux-i líceumban tanított; később Párizsba nevezték ki. A Revue des deux Mondes-ban kifejtett kritikai munkásságával híressé tette nevét; a Le Soleil című dramaturgiai lapot is szerkesztette. 1890-től a párizsi Faculté des lettres-en a poétika tanára volt. Írt azonkívül több irodalomtörténeti tankönyvet és számos egyéb kisebb munkát. A Revue Bleue-ben ő volt az Irodalom rovat vezetője.
MűveiSzerkesztés
- La tragédie française au XVI-me siècle, 1555-1600 (1883)
- De Aurelii Prudentii Clementis carminibus lyricis (Bordeaux 1883)
- Les grands maîtres du XVII-e siècle (1885)
- Notes sur le théâtre contemporain (1889-90)
- Dix-huitième siècle, études littéraires (1890)
MagyarulSzerkesztés
- A XVIII. század. Irodalmi tanulmányok; ford. Haraszti Gyula; Akadémia, Bp., 1898 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. U. F.)
- A kontárság kultusza; ford. Szánthó Gyula; Franklin, Bp., 1919 (Kultúra és Tudomány)
- "... és a felelősségtől való rettegés". A kontárság kultuszának folytatása; ford., jegyz. Szánthó Gyula; Franklin, Bp., 1922 (Kultúra és Tudomány)
- A kontárság kultusza és a felelősségtől való rettegés, 1-2.; ford. Szánthó Gyula; Franklin, Bp., 1944 (Kultúra és Tudomány)
- A kontárság kultusza; ford. Szánthó Gyula; Kossuth, Bp., 1994
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ [LH//925/15 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ a b c d https://www.persee.fr/doc/inrp_0298-5632_1985_ant_2_1_2619
- ↑ Médias 19 (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
ForrásokSzerkesztés
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]
