Énekes gezerigó

madárfaj

Az énekes gezerigó más néven amerikai gezerigó[1] (Mimus polyglottos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a gezerigófélék (Mimidae) családjába tartozó faj.[2][3]

Infobox info icon.svg
Énekes gezerigó
Az énekes gezerigó éneke

Az énekes gezerigó éneke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Gezerigófélék (Mimidae)
Nem: Mimus
Faj: M. polyglottos
Tudományos név
Mimus polyglottos
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Mimus polyglottos-map.jpg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Énekes gezerigó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Énekes gezerigó témájú médiaállományokat és Énekes gezerigó témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Turdus nembe Turdus polyglottos néven.[4]

AlfajaiSzerkesztés

  • Mimus polyglottos orpheus (Linnaeus, 1758)
  • Mimus polyglottos polyglottos (Linnaeus, 1758)[3]

Származása, elterjedéseSzerkesztés

Az Amerikai Egyesült Államokban él. Dél felé Mexikóig terjed az állomány, de megtalálható a Karib-tenger szigetein is. Hawaii-n és a Bermuda-szigeteken is meghonosították.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, a szubtrópusi vagy trópusi lombhullató erdők és cserjések, valamint vidéki kertek és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 28 centiméter, testtömege 36–56 gramm,[6] farokhossza 12–14 centiméter. A hím és a tojó hátoldala egyaránt sötétszürke, hasoldaluk pedig világosszürke.

ÉletmódjaSzerkesztés

Rovarokat és gyümölcsöket eszik. Költési szezonon kívül magányosan él. Nagyon jó hangutánzó, más madarak nótáját, különféle zajokat, sőt emberi hangokat is szívesen utánoz.

SzaporodásaSzerkesztés

A költési időszak a nyár elejétől végéig tart, ezalatt akár kétszer-háromszor is költhet. Fészkét ágakból rakja körülbelül egy méterrel a föld felett. Egy fészekalj 3–6 kékeszöld, barnán pettyezett tojás, ezeken 9–12 napig kotlik a tojó — a hím csak annyi időre váltja, amíg a tojó táplálkozni megy. A fiatal madarak 14 napos korukban repülnek ki.

 
Tojásai
 
és fiókája

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fesztáv (Wingspan)
  2. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  3. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. július 8.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés