Főmenü megnyitása

Érdemkereszt (Ausztria–Magyarország)

I. Ferenc József által alapított érdemrend

Az Érdemkeresztet (németül: Zivil-Verdienstkreuz) I. Ferenc József császár alapította 1849. december 2-án a kiváló érdemek jutalmazására az alacsonyabb polgári és tiszti állomány részére. A magasabb udvari körök és családtagjai, valamint a főtiszti kar számára pedig a Ferenc József-rendet.

Érdemkereszt
Érdemkereszt fokozatai
Érdemkereszt fokozatai
Adományozza A Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia
Típus többfokozatú kitüntetés
Indoklás Katonai és polgári érdemekért
Státusz jelenleg nem adományozható
Statisztikák
Alapítás dátuma 1849. december 2.

Az Érdemkeresztet négy fokozatba sorolva alapították eredetileg:

  • Koronás Arany Érdemkereszt (Goldenes Verdienstkreuz mit der Krone)
  • Arany Érdemkereszt (Goldenes Verdienstkreuz)
  • Koronás Ezüst Érdemkereszt (Silbernes Verdienstkreuz mit der Krone)
  • Ezüst Érdemkereszt (Silbernes Verdienstkreuz)

Az első adományozásra 1850. február 16-án került sor. A kitüntetést olyan katonai és polgári személyeknek lehet adományozni, akik tanúbizonyságot tettek feltétlen hűségükről az uralkodó iránt, illetve részt vettek az 1848–49-es szabadságmozgalmak leverésében. Az adományozottak száma meghaladta a 100 000 főt.

A kitüntetés szalagja az alapításkor egységesen középpiros színű háromszögletű mellszalag volt. A kitüntetés arany fokozatai valóban 16-18 karátos (666-750) finomságú aranyból, fehér és vörös zománcozással készültek. Ezüst fokozatait vörös zománcozással 800 ‰ finomságú ezüstből készítették. Az első módosítás és kiegészítés 1914. szeptember 20-án történt, amikor bevezették a hadiszalagos adományozást.

1916. április 1-jén az uralkodó további két fokozattal bővítette a kitüntetést, a haderő legénységi állománya számára:

  • Koronás Vas Érdemkereszt (Eisernes Verdienstkreuz mit der Krone)
  • Vas Érdemkereszt (Eisernes Verdienstkreuz)

A rozsdamentes vasból készült kitüntetéseket 1916. május 11-én adományozták első alkalommal.

1916. december 13-án kelt módosító rendelettel IV. Károly császár lehetővé tette a „hadiszalagon, kardokkal” elnevezésű adományozást. A szalagon elhelyezett két, keresztbe fektetett aranyozott kard a harci cselekmények során véghezvitt hősies magatartás elismerését tanúsította.

1917. szeptember 26-án engedélyezték, hogy a Vas Érdemkeresztet minden olyan személy megkaphatja, aki 1867-ben önkéntes katonai szolgálatba lépett. Az 1918. augusztus 1-én kelt módosító rendelet alapján ez az 1865-ben és 1866-ban katonai szolgálatba lépett önkéntesekre is kiterjesztették.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával e kitüntetések adományozása megszűnt, de a Magyar Királyságban továbbra is engedélyezték viselésüket egészen 1945 áprilisáig.

LeírásaSzerkesztés

A kitüntetés keresztje 6 mm átmérőjű, erősen ívelt szárú arany vagy aranyozott bronz kereszt. A szárakat áttetsző piros zománccal díszítettek. A szárakat 22 mm átmérőjű díszített lapka fogja össze. Szélén 1 mm széles, kiemelt gyűrű látható, majd 3 mm széles, lapos, fehérzománcos gyűrű VIRIBUS UNITIS körirattal, a betűk között ovális díszekkel. A felső szélén stilizált kézfogás látható. A 12 mm átmérőjű, 1 mm széles, kiemelt gyűrűvel határolt, fehérzománcos középrészben kiemelve, FJ monogram. A felső szár élére, két keresztbe futó, 2 mm széles szalag fekszik fel. Ezekhez kapcsolódik a kereszt, csuklósan, csapszeg segítségével a 15 mm széles, 20 mm magas császári koronához. A korona áttört, benne piros zománcdíszes betéttel. Tetején kereszttel díszített gömb, amely az oldalt fűzhető szalagtartó gyűrűt fogadja be.

Hátlapján 12 mm átmérőjű fehérzománcos lapkán az 1849 évszám olvasható. A lapka határoló vonaláig tart a szárak piros zománcdíszítése, így a szárakat összefogó középrész négy cikkre oszlik, rajta gyűrűfarkú pontozásos díszítéssel. A korona és a tartószalagja az előlappal megegyező képet mutat.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés