Észak-Amerika

kontinens

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik. Dél-Amerikával együtt alkotja az amerikai szuperkontinenst. A kéreglemez kis része Kamcsatka és Csukcsföld révén az eurázsiai kontinens része. Ugyanakkor Észak-Amerikához tartozik Kaliforniának a Szent András-törésvonal és a Csendes-óceán közötti része, amely geológiailag a csendes-óceáni kéreglemez része.

Észak-Amerika
Népességi adatok
Népesség528 720 588[1]
Népsűrűség22,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24 709 000 km²
Országok23
Függő területek22
Földtörténeti adatok
Kor140–0 Ma
Időkora krétaholocén

Társadalmi–politikai–kulturális értelemben Amerika északi részét alkotja.

Északon a Jeges-tenger határolja, keleten az Atlanti-óceán és a Karib-tenger, nyugaton a Csendes-óceán. Területe nagyjából 24 500 000 km², ezzel elfoglalja bolygónk 4,8%-át. Lakossága körülbelül 514 600 000 fő (2002. július), ezzel a negyedik legnépesebb földrész (Ázsia, Afrika és Európa után).

Földrajz szerkesztés

Geopolitikai szempontból az észak-amerikai kontinens három fő részre osztható:

  • az észak-amerikai régió (a szűkebb értelemben vett Észak-Amerika),
  • a közép-amerikai régió, azaz a tágabb, geopolitikai értelemben vett Közép-Amerika
  • a Karib-térség.

Az angol nyelvben az észak-amerikai kontinenst és az észak-amerikai régiót a North America és Northern America kifejezésekkel különböztetik meg egymástól.)

Az észak-amerikai régió és a közép-amerikai régió közötti természetföldrajzi határ a Tehuantepeci-földszoros. Közép-Amerikát természetföldrajzi szempontból akár önálló kontinensnek is lehetne tekinteni. Azért sorolják mégis az észak-amerikai kontinenshez, mert túl kicsi ahhoz, hogy külön földrésznek tekintsék. Az észak-amerikai kontinens egyetlen kapcsolata Dél-Amerikával a vékony Panamai-földszoros. Geopolitikai szempontból a földnyelv és a Panama-csatorna is Észak-Amerikához tartozik.

Északkeleten Grönland szintén az észak-amerikai kontinenshez tartozik, mivel azonos tektonikus lemezen találhatóak.

Képek szerkesztés

Történelem szerkesztés

Észak-Amerikában becslések szerint i. e. 13 000 körül jelent meg az ember, aki a Bering-szoroson keresztül jutott a kontinensre, itt számos, különböző kultúrával rendelkező indiánközösséget hozott létre, sokféle indián kultúra jött létre és virágzott, míg mások lehanyatlottak. Lényeges népek voltak az olyan birodalommá váló törzsek és közösségek, mint az aztékok és a maják, míg a kontinens közepén az Anasazi, Hohokam és Hopewell-kultúra vált jelentőssé, ez utóbbi 700 körül Mississippi-kultúrává vált, melynek fénykorában olyan akkor jelentős, 30 000-es becsült lélekszámú városa is volt, mint a Cahokia néven ismert település a mai Saint Louistól keletre.[2]

Észak-Amerika a távolság miatt sokáig elszigetelt kontinensnek számított, bár 1000 körül Leif Eriksson vélhetően elérte a partvidékét, ez sokáig továbbra sem jelentett érdemi változást. Ez csak Kolumbusz Kristóf 1492-es felfedezőútja után következett be, ami után megkezdődött a gyarmatosítás az „Újvilágban”. Először spanyol, majd francia, később angol, holland és svéd gyarmatok is létrejöttek a kontinens különböző részein a 16.-17. század során. A spanyol gyarmatok leginkább a kontinens déli és délnyugati területeit érintették, elsőként a mai Florida és Mexikó területén, Santa Fe, San Antonio, Tucson, San Diego, Los Angeles és San Francisco mind spanyol gyarmati településekként jöttek létre. A franciák északra, a mai Kanada területén kezdtek gyarmatosításba a 17. század elején, először a mai Québec területén, miután Jacques Cartier felfedező még az 1530-as években felfedezőutakat tett a Szent Lőrinc-folyó torkolatánál. Az angolok csak ez után jelentek meg a kontinensen Francis Drake vezetésével, első településüket Roanoke szigetén hozták létre, amelynek környékét Walter Raleigh királyi kegyenc Virginiának nevezte el I. Erzsébet, a „szűz királynő” után (az itthagyott első telepesek később ismeretlen okból eltűntek). Az első tartósan sikeres brit gyarmati település az 1607-es alapítású Jamestown lett. Jelentős lakossági betelepülést hozott a Mayflower nevű hajó 1620-as indulása az angol Plymouth-ból az amerikai Plymouth-ba, mely végül 1621-ben ért célba, fedélzetén puritánok első jelentősebb csoportjával. Időközben a hollandok és svédek is hoztak létre gyarmatokat az 1620-as évektől, köztük a Holland Kelet-Indiai Társaság gyarmatai voltak jelentősebbek, melyek főleg a Hudson és Delaware folyók torkolatait érintették, előbbiben jött létre Új-Amszterdam néven a későbbi New York település. Idővel azonban a britek sikeresen kiszorították őket a kontinensről, legkésőbb 1685-ig, amikor minden holland és svéd gyarmat brit fennhatóság alá került. 1689 és 1763 között a hétéves háború részeként egymás után négy gyarmatközi háborút is folytattak a franciákkal, akik északról a kontinens belsőbb területeire vetettek szemet, de mindegyik konfliktus végül a britek győzelmével zárult, így a franciák csak északon tudtak továbbra is gyarmatokat birtokolni; ezekből jött később létre Kanada 1867-ben.

1732-re alakult ki az a tizenhárom brit gyarmat, lényegében a kontinens keleti partja mentén – leszámítva a későbbi Québec-et és Floridát –, amelyek a későbbi Amerikai Egyesült Államok első 13 szövetségi államai lettek. Virginia után Massachusetts, Maryland, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, New Hampshire, Pennsylvania, Delaware, Észak-Karolina, Dél-Karolina és Georgia lettek ezek a gyarmatok. A 18. század közepére a gyarmatok szembe fordultak Angliával, ennek oka, hogy Anglia a saját nehéz gazdasági helyzetét a gyarmatok egyre növekvő megadóztatásával kívánta fedezni, ami növelte a gyarmati lakosság ellenszenvét, főleg, hogy saját képviselőt nem küldhettek a brit parlamentbe, ezért igazságtalannak és törvénytelennek érezték a kivetett adókat. A tea vámjához kapcsolódó „bostoni teadélután” után 1775-ben kitört az amerikai függetlenségi háború, ami 1782-ben a britek vereségével végződött, az 1783-as békekötéssel pedig az 1776. július 4-én Kontinentális kongresszus által elfogadott függetlenségi nyilatkozat is érvénybe lépett, amivel a 13 gyarmatból megalakult az Amerikai Egyesült Államok, ami a 20. századra 50 szövetségi tagállamával a kontinens második legnagyobb területű országa lett Kanada után.

A spanyol gyarmatok helyzete másként alakult. Az Észak és Dél-Amerika közti Tehuantepeci-földszoros északi részén, mely Közép-Amerika részének is tekinthető előbb az olmékok, majd a maják és az aztékok éltek, gazdag kultúrális hagyatékot maguk után hagyva. Hernán Cortés 1519. április 22-én lépett partra Veracruznál, majd kihasználva a bennszülöttek hiszékenységét rövid idő alatt leigázta a Cortés-ban a visszatérő Ketzalkóatl istent látó aztékokat. Az erőszakos hódítás mellett a behurcolt betegségek is megtizedelték a helyi lakosságot. A spanyol hódoltság itt egészen a 19. századig fennállt, ahol a helyi indiánok lettek a gyarmattá váló terület legalacsonyabb rendű lakói. 1808-ban kezdődött a lázadás csíráiból valódi szervezkedés, és mikor Napóleon elfoglalta Spanyolország nagy részét megszűnt a gyarmat közvetlen spanyol ellenőrzése. 1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla vezetésével függetlenségi harcok kezdődtek, és bár Hidalgót, majd utódját, José María Morelost is kivégezték, 1821-ben Spanyolország kénytelen volt a gyarmatai függetlenségét elismerni, amitől Mexikó önálló állammá vált. Az új állam élete azonban később sem lett könnyű, különféle vezetők váltották egymást a következő évtizedekben, viszont a rabszolgaságot már 1829-ben megszüntették. 1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Mexikó jelentős területeket vesztett, ekkor lett Arizona, Texas, Új-Mexikó és Kalifornia északi része is az USA tagállama. Mexikót kevés időszaktól eltekintve alapvetően a javarészt elszegényedő lakosság és az antidemokratikus rendszerek, valamint azok intézkedései jellemezték.

Eközben a szintén spanyol gyarmat Florida sorsa is érdekes kanyarokat vett, miután a gyarmati háborúk után brit, az amerikai függetlenségi háború után pedig megint spanyol fennhatóság alá került, amit viszont Spanyolország már nem tudott felügyelni, ezért 1819-ben átadta azt az USA-nak. Az itteni szeminol indiánok áttelepítese Andrew Jackson 1830-as indiánkitelepítési határozatával valósult meg, hogy hozzáférjenek a termőföldhöz, de a kitelepítés ellen lázadó indiánok ellenkezése a szeminol háborúkhoz vezettek, a benne résztvevő indiánok nagy részének életét követelve. A kitelepítés után indult Florida fejlődésnek, ami 1845-ben lett a 27. tagállam.

Észak-Amerikához tartozó területek szerkesztés

Független államok szerkesztés

Függő területek szerkesztés

Területek és régiók szerkesztés

Terület neve
Terület
(km²)
Népesség
(2002. július 1-jei adat)
Népsűrűség
(per km²)
Főváros
Észak-amerikai régió:
  Amerikai Egyesült Államok 9 629 091 295 734 134 30,7 Washington
  Bermuda (Nagy-Britannia) 53 65 365 1233,3 Hamilton
  Grönland (Dánia) 2 166 086 56 375 0,026 Nuuk
  Kanada 9 984 670 32 805 041 3,3 Ottawa
  Mexikó 1 972 550 106 202 903 53,8 Mexikóváros
  Saint-Pierre és Miquelon (Franciaország) 242 7 012 29,0 Saint-Pierre
Közép-amerikai régió:
  Belize 22 966 279 457 12,2 Belmopan
  Costa Rica 51 100 4 016 173 78,6 San José
  Salvador 21 040 6 704 932 318,7 San Salvador
  Guatemala 108 890 14 655 189 134,6 Guatemalaváros
  Honduras 112 090 6 975 204 62,2 Tegucigalpa
  Nicaragua 129 494 5 465 100 42,2 Managua
  Panama 78 200 3 039 150 38,9 Panamaváros
Karibi-térség:
  Anguilla (Nagy-Britannia) 102 13 254 129,9 The Valley
  Antigua és Barbuda 443 68 722 155,1 St. John’s
  Aruba (Hollandia) 193 71 566 370,8 Oranjestad
  Bahama-szigetek 13 940 301 790 21,6 Nassau
  Barbados 431 279 254 647,9 Bridgetown
  Bonaire (Hollandia) 294 17 408 59 Kralendijk
  Brit Virgin-szigetek (Nagy-Britannia) 153 22 643 148,0 Road Town
  Curaçao (Hollandia) 444 152 760 344 Willemstad
  Dominikai Közösség 754 69 029 91,6 Roseau
  Dominikai Köztársaság 48 730 8 950 034 183,7 Santo Domingo
  Grenada 344 89 502 260,2 St. George’s
  Guadeloupe (Franciaország része) 1 780 448 713 252,1 Basse-Terre
  Haiti 27 750 8 121 622 292,7 Port-au-Prince
  Jamaica 10 991 2 731 832 248,6 Kingston
  Kajmán-szigetek (Nagy-Britannia) 262 44 270 169,0 George Town
  Kuba 110 860 11 346 670 102,4 Havanna
  Martinique (Franciaország része) 1 100 432 900 393,5 Fort-de-France
  Montserrat (Nagy-Britannia) 102 9 341 91,6 Plymouth; Brades
[[Fájl:Flag of Sablon:Zászló/Navassa-sziget.svg|22px|keret|class=noviewer|Navassa-sziget]] Navassa-sziget (USA) 5
  Puerto Rico (USA) 9 104 3 916 632 430,2 San Juan
  Saba (Hollandia) 13 1991 150 The Bottom
  Saint Kitts és Nevis 261 38 958 149,3 Basseterre
  Saint Lucia 616 166 312 270,0 Castries
  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 389 117 534 302,1 Kingstown
  Sint Eustatius (Hollandia) 21 4020 190 Oranjestad
  Sint Maarten (Hollandia) 34 37 429 1100 Philipsburg
  Trinidad és Tobago 5 128 1 088 644 212,3 Port of Spain
  Turks- és Caicos-szigetek (Nagy-Britannia) 430 20 556 47,8 Cockburn Town
  Amerikai Virgin-szigetek (USA) 352 108 708 308,8 Charlotte Amalie
Összesen 24 506 524 514 684 479 21,0

Megjegyzés: A Népsűrűség oszlop Összesen soránál az átlag látható.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2008-as adat
  2. 5000 év – A világtörténelem krónikája (156-157. o.), Geopen Könyvkiadó 2008, ISBN 9789639765481
  3. Területének egy része Óceániában van:   Hawaii .
  4. Európai ország, karib-tengeri területei:   Guadeloupe és   Martinique.
  5. Európai ország, karib-tengeri területei:   Aruba,   Bonaire,   Curaçao,   Saba,   Sint Eustatius és   Sint Maarten.
  6. a b c d Az   USA külbirtoka.
  7. a b c d e Brit külbirtok.
  8. a b c A Holland Királyság egyik tagországa.
  9. Brit autonóm külbirtok.
  10. a b c   Hollandia különleges községe.
  11. Dán autonóm külső terület.
  12. Az   USA társult állama.
  13. Franciaország társult területe.

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Amerika témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés