Észak-kaukázusi Köztársaság

Az Észak-kaukázusi Köztársaság egy rövid életű államalakulat volt a Kaukázus hegyei között. Röviddel az 1917-es oroszországi forradalmak után függetlenedett, még a Oroszországi polgárháború kitörése előtt.

Észak-kaukázusi Köztársaság
Республика Союза Горцев Северного Кавказа
1917. március1920. június
Észak-kaukázusi Köztársaság címere
Észak-kaukázusi Köztársaság címere
Észak-kaukázusi Köztársaság zászlaja
Észak-kaukázusi Köztársaság zászlaja
Карта Горской республики.svg
Általános adatok
Fővárosa Bujnakszk
Beszélt nyelvek orosz, csecsen, ingus, oszét, kabard, balkár, dagesztáni
Pénznem rubel
Kormányzat
Államforma föderatív köztársaság
ElődállamUtódállam
 Orosz BirodalomHegyvidéki Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaság 
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-kaukázusi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az állam területe magába foglalta a birodalom Tereki és a Dagesztáni Határterületét, a mai Csecsenföldet, Ingusföldet, Észak-Oszétiát, Kabard-és Balkárföldet, Dagesztánt és a Sztavropoli Határterületet. Megközelítőleg 400 000 négyzetkilométert és 6,5 millió lakost foglalt magába. Fővárosa Vlagyikavkaz, Nazran, végül Bujnakszk volt.

1920-ban a Vörös Hadsereg elfoglalta, és helyén létrehozta a Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot.

TörténeteSzerkesztés

 
Az állam vezetői, középen Tapa Csermoeff miniszterelnök

A köztársaság kikiáltása után, márciusban tartották az első választásokat. A miniszterelnök a függetlenségi mozgalom vezetője, Tapa Csermoeff lett. 1917. augusztus 5-én adták ki az ország alkotmányát, amely az 1847-es shamilra épült fel. A köztársaság függetlenségét ténylegesen 1918. május 11-én hirdették ki, a cári rendszer bukását követően, majd megalakult az ország kormánya. Röviddel ezután Abházia is csatlakozott a föderációhoz.[1]

A köztársaságot hivatalosan az Oszmán Birodalom, Németország, Nagy-Britannia, Bulgária, Azerbajdzsán, Grúzia, a Kubáni Népköztársaság és az Osztrák–Magyar Monarchia ismerte el.

 
A polgárháború kezdeti szakaszán lévő hadiállások

A polgárháború alatt Gyenyikin önkéntes hadserege védte az országot. 1920 januárjában a Vörös hadsereg XI. Hadosztálya áttörte a vonalakat, és megszállta az ország nagyobbik felét. Júniusban az utolsó fehér seregek is kiszorultak, majd létrehozták a Hegyvidéki Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaságot. 1924-ben a köztársaság kormányának tagjai emigráns kormányt hoztak létre Berlinben, de alig egy év múlva megszűnt.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Saparov 2015, p. 43

FordításSzerkesztés