Főmenü megnyitása

Az Észak-kaukázusi Köztársaság egy rövid életű államalakulat volt a Kaukázus hegyei között. Röviddel az 1917-es oroszországi forradalmak után függetlenedett, még a Oroszországi polgárháború kitörése előtt.

Észak-kaukázusi Köztársaság
Республика Союза Горцев Северного Кавказа
1917. március1920. június
Észak-kaukázusi Köztársaság címere
Észak-kaukázusi Köztársaság címere
Észak-kaukázusi Köztársaság zászlaja
Észak-kaukázusi Köztársaság zászlaja
Általános adatok
Fővárosa Bujnakszk
Beszélt nyelvek orosz, csecsen, ingus, oszét, kabard, balkár, dagesztáni
Pénznem rubel
Kormányzat
Államforma föderatív köztársaság
ElődállamUtódállam
 Orosz BirodalomHegyvidéki Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaság 
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-kaukázusi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az állam területe magába foglalta a birodalom Tereki és a Dagesztáni Határterületét, a mai Csecsenföldet, Ingusföldet, Észak-Oszétiát, Kabard-és Balkárföldet, Dagesztánt és a Sztavropoli Határterületet. Megközelítőleg 260 000 négyzetkilométert és 6,5 millió lakost foglalt magába. Fővárosa Vlagyikavkaz, Nazran, végül Bujnakszk volt.

1920-ban a Vörös Hadsereg elfoglalta, és helyén létrehozta a Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

 
Az állam vezetői, középen Tapa Csermoeff miniszterelnök

A köztársaság kikiáltása után, márciusban tartották az első választásokat. A miniszterelnök a függetlenségi mozgalom vezetője, Tapa Csermoeff lett. 1917. augusztus 5-én adták ki az ország alkotmányát, amely az 1847-es shamilra épült fel. A köztársaság függetlenségét ténylegesen 1918. május 11-én hirdették ki, a cári rendszer bukását követően, majd megalakult az ország kormánya. Röviddel ezután Abházia is csatlakozott a föderációhoz.[1]

A köztársaságot hivatalosan az Oszmán Birodalom, Németország, Nagy-Britannia, Bulgária, Azerbajdzsán, Grúzia, a Kubáni Népköztársaság és az Osztrák–Magyar Monarchia ismerte el.

 
A polgárháború kezdeti szakaszán lévő hadiállások

A polgárháború alatt Gyenyikin önkéntes hadserege védte az országot. 1920 januárjában a Vörös hadsereg XI. Hadosztálya áttörte a vonalakat, és megszállta az ország nagyobbik felét. Júniusban az utolsó fehér seregek is kiszorultak, majd létrehozták a Hegyvidéki Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaságot. 1924-ben a köztársaság kormányának tagjai emigráns kormányt hoztak létre Berlinben, de alig egy év múlva megszűnt.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Saparov 2015, p. 43

FordításSzerkesztés