Évszak

Évszaknak a csillagászati és meteorológiai megfigyelések alapján a földi időjárás olyan hosszabb, évente ismétlődő időszakait nevezzük, melyek rendszeresen hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, és elkülöníthetőek a más tipikus jellemzőkkel leírható időjárási időszakoktól.

Tartalomjegyzék

Az évszakok kialakulása

Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeségnek következménye. A tengelyferdeség miatt a napsugarak beesési szöge a keringés során változik, emiatt a Földön felmelegedésbeli különbségek alakulnak ki. Ennek a különbségnek az eredménye az évszakok váltakozása. A Föld elliptikus pályán kering a Nap körül, iránya NY-K, az északi félteke telén Napközelben kering, nyáron Naptávolban. Keringési ideje 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, ezt az időszakot nevezzük csillagászati évnek.

Mérsékelt éghajlati övben négy évszakot különböztetünk meg, melyet a napfordulók választanak el egymástól:

• tavasz
• nyár

Évszakok a Föld bolygón

• ősz
• tél.

A Föld azon részein, ahol ezek az időszakok nem elég jelentősen különböznek egymástól – példa erre a trópusi és szubtrópusi részek –, gyakran alkalmazott az:

• esős évszak
• száraz évszak

felosztás, ami a csapadék mennyiségén alapul. Más trópusi részeken három fő időszakot, a meleg, a nedves és a hideg évszakot különböztetik meg.

Inkább helyileg alkalmazott az a felosztás, amikor az évszakokat bizonyos jelenségekhez kötik, például hurrikán évszaka, tornádó évszak vagy erdőtűz évszak.

Az ókori egyiptomi naptár három évszakot különböztet meg: áradás (ahet), vetés (peret), aratás (semu).

Kínában a tavasz, nyár, ősz, tél mellett külön évszaknak számított a nyárutó. A hagyományok értelmében a császárnak minden évszakban más színű ruhát kellett hordania és más ételeket ennie.

Az évszakok és a napok hossza

Sarkköri napok

Az adott sarkkör és sarkpont közti területen az év folyamán legalább egyszer nem kel fel illetve nem nyugszik le a Nap. A sarkpontokon pedig féléves nappal és féléves éjszaka váltja egymást a fény beesési szöge miatt. Lásd alább:

Északi sarkponti napok

Éjszaka: szeptember 23–március 20. Az időjárás lehűl, kezdődik a féléves éjszaka.

Nappal: március 21–szeptember 22. Az időjárás valamennyit felmelegszik, kezdődik a féléves nappal.

Déli sarkponti napok

Éjszaka: március 21–szeptember 22. Az időjárás lehűl, kezdődik a féléves éjszaka.

Nappal: szeptember 23–március 20. Az időjárás valamennyit felmelegszik, kezdődik a féléves nappal.

Felosztási módszerek

Meteorológiai vagy Hagyományos

• Tavasz: a lombhullató növények rügyezésétől, a vándormadarak visszaköltözésétől - a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedéséig
• Nyár: a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedésétől - a lombhullató növények leveleinek elsárgulásáig, a vándormadarak elköltözéséig
• Ősz: a lombhullató növények leveleinek elsárgulásától, a vándormadarak elköltözésétől - a hőmérséklet fagypont alá csökkenéséig
• Tél: a hőmérséklet fagypont alá csökkenésétől - a lombhullató növények rügyezéséig, a vándormadarak visszaköltözéséig

Naptári

Az északi féltekén:

• Tavasz: március 1-jétől – május 31-éig
• Nyár: június 1-jétől – augusztus 31-éig
• Ősz: szeptember 1-jétől – november 30-áig
• Tél: december 1-jétől – február 28-áig, vagy 29-éig (szökőév esetén)

A déli féltekén:

• Tavasz: szeptember 1-jétől – november 30-áig
• Nyár: december 1-jétől – február 28-áig, vagy 29-éig (szökőév esetén)
• Ősz: március 1-jétől – május 31-éig
• Tél: június 1-jétől – augusztus 31-éig

Csillagászati

Az északi féltekén:

• Tavasz: március 21-étől – június 21-éig
• Nyár: június 22-étől – szeptember 22-éig
• Ősz: szeptember 23-ától – december 21-éig
• Tél: december 22-től – március 20-áig

A déli féltekén:

• Tavasz: szeptember 23-ától - december 21-éig
• Nyár: december 22-étől - március 20-áig
• Ősz: március 21-étől - június 21-éig
• Tél: június 22-étől - szeptember 22-éig

Források

• Bokor József (szerk.). Évszakok, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X