Évszak

Évszaknak a csillagászati és meteorológiai megfigyelések alapján a földi időjárás olyan hosszabb, évente ismétlődő időszakait nevezzük, melyek rendszeresen hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, és elkülöníthetőek a más tipikus jellemzőkkel leírható időjárási időszakoktól.

Az évszakok kialakulása

Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeségnek következménye. A tengelyferdeség miatt a napsugarak beesési szöge a keringés során változik, emiatt a Földön felmelegedésbeli különbségek alakulnak ki. Ennek a különbségnek az eredménye az évszakok váltakozása. A Föld elliptikus pályán kering a Nap körül, iránya NY-K, az északi félteke telén Napközelben kering, nyáron Naptávolban. Keringési ideje 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, ezt az időszakot nevezzük csillagászati évnek.

Mérsékelt éghajlati övben négy évszakot különböztetünk meg, melyet a napfordulók (a tavaszt és a nyarat vagy az őszt és a telet) vagy a napéjegyenlőségek (a telet és a tavaszt vagy a nyarat és az őszt) választanak el egymástól:

• tavasz
• nyár

Évszakok a Föld bolygón

• ősz
• tél.

A Föld azon részein, ahol ezek az időszakok nem elég jelentősen különböznek egymástól – példa erre a trópusi és szubtrópusi részek –, gyakran alkalmazott az:

• esős évszak
• száraz évszak

felosztás, ami a csapadék mennyiségén alapul. Más trópusi részeken három fő időszakot, a meleg, a nedves és a hideg évszakot különböztetik meg.

Inkább helyileg alkalmazott az a felosztás, amikor az évszakokat bizonyos jelenségekhez kötik, például hurrikán évszaka, tornádó évszak vagy erdőtűz évszak.

Az ókori egyiptomi naptár három évszakot különböztet meg: áradás (ahet), vetés (peret), aratás (semu).

Kínában a tavasz, nyár, ősz, tél mellett külön évszaknak számított a nyárutó. A hagyományok értelmében a császárnak minden évszakban más színű ruhát kellett hordania és más ételeket ennie.

Az évszakok és a napok hossza

Sarkköri napok

Az adott sarkkör és sarkpont közti területen az év folyamán legalább egyszer nem kel fel illetve nem nyugszik le a Nap. A sarkpontokon pedig féléves nappal és féléves éjszaka váltja egymást a fény beesési szöge miatt. Lásd alább:

Északi sarkponti napok

Éjszaka: szeptember 23–március 20. Az időjárás lehűl, kezdődik a féléves éjszaka.

Nappal: március 21–szeptember 22. Az időjárás valamennyit felmelegszik, kezdődik a féléves nappal.

Déli sarkponti napok

Éjszaka: március 21–szeptember 22. Az időjárás lehűl, kezdődik a féléves éjszaka.

Nappal: szeptember 23–március 20. Az időjárás valamennyit felmelegszik, kezdődik a féléves nappal.

Felosztási módszerek

Meteorológiai vagy Hagyományos

• Tavasz: a lombhullató növények rügyezésétől, a vándormadarak visszaköltözésétől - a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedéséig
• Nyár: a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedésétől - a lombhullató növények leveleinek elsárgulásáig, a vándormadarak elköltözéséig
• Ősz: a lombhullató növények leveleinek elsárgulásától, a vándormadarak elköltözésétől - a hőmérséklet fagypont alá csökkenéséig
• Tél: a hőmérséklet fagypont alá csökkenésétől - a lombhullató növények rügyezéséig, a vándormadarak visszaköltözéséig

Naptári

Az északi féltekén:

• Tavasz: március 1-jétől – május 31-éig
• Nyár: június 1-jétől – augusztus 31-éig
• Ősz: szeptember 1-jétől – november 30-áig
• Tél: december 1-jétől – február 28-áig, vagy 29-éig (szökőév esetén)

A déli féltekén:

• Tavasz: szeptember 1-jétől – november 30-áig
• Nyár: december 1-jétől – február 28-áig, vagy 29-éig (szökőév esetén)
• Ősz: március 1-jétől – május 31-éig
• Tél: június 1-jétől – augusztus 31-éig

Csillagászati

Az északi féltekén:

• Tavasz: március 21-étől – június 21-éig
• Nyár: június 22-étől – szeptember 22-éig
• Ősz: szeptember 23-ától – december 21-éig
• Tél: december 22-től – március 20-áig

A déli féltekén:

• Tavasz: szeptember 23-ától - december 21-éig
• Nyár: december 22-étől - március 20-áig
• Ősz: március 21-étől - június 21-éig
• Tél: június 22-étől - szeptember 22-éig

Csillagképek

A Magyarországról megfigyelhető csillagképeket aszerint is csoportosíthatjuk, hogy az éjszaka nagy részében mely évszakban láthatóak. Ez alól kivétel az északi égi pólus környéke, melynek csillagai cirkumpolárisak, egész évben megfigyelhetőek.

Az északi égi pólus környékének csillagképei: Camelopardalis (Zsiráf) Draco (Sárkány) Ursa Minor (Kis Medve) Cassiopeia (Kassziopeia) Cepheus (Cefeusz) Ursa Maior (Nagy Medve - Nagy Göncöl) Canes Venatici (Vadászebek) Őszi csillagképek: Andromeda (Androméda) Triamgulum (Háromszög) Pegasus (Pegazus) Aries (Kos) Pisces (Halak) Aquarius (Vízöntő) Capricornus (Bak) Cetus (Cet) Sculptor (Szobrász) Téli csillagképek: Perseus (Perzeusz) Auriga (Szekeres) Gemini (Ikrek) Cancer (Rák) Lynx (Hiúz) Taurus (Bika) Orion (Orion) Canis Minor (Kis Kutya) Monoceros (Egyszarvú) Eridanus (Eridánusz) Canis Maior (Nagy Kutya) Puppis (Hajófar)

Tavaszi csillagképek: Bootes (Ökörhajcsár) Coma Berenices (Bereniké Haja) Leo (Oroszlán) Sextans (Szextáns) Virgo (Szűz) Corvus (Holló) Hydra (Északi Vízikígyó) Nyári csillagképek: Corona Borealis (Északi Korona) Hercules (Herkules) Lyra (Lant) Cygnus (Hattyú) Vulpecula (Kis Róka) Ophiuchus (Kígyótartó) Serpens (Kígyó) Aquila (Sas) Delphinus (Delfin) Scutum (Pajzs) Sagitta (Nyíl) Libra (Mérleg) Scorpius (Skorpió) Sagittarius (Nyilas)

Források

• Bokor József (szerk.). Évszakok, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X