Ír labdarúgó-válogatott

Írország nemzeti labdarúgócsapata

Az ír labdarúgó-válogatott Írország nemzeti csapata, amelyet az ír labdarúgó-szövetség irányít. Stadionjuk az Aviva Stadion Dublinban. Összesen három alkalommal sikerült kijutnia világbajnokságra, ahol először 1990-ben szerepelt és a legjobb nyolc közé jutott. Az 1994-es és a 2002-es tornán a nyolcaddöntő jelentette a végállomást. Európa-bajnokságon először 1988-ban vett részt. Giovanni Trapattoni kapitánykodása alatt a 2010-es világbajnokság pótselejtezőjében kiesett, a 2012-es, és a 2016-os Európa-bajnokságra viszont sikerült kijutnia. A nyári olimpiai játékokon 1924-ben szerepelt először, ahol a negyeddöntőig jutott.

Írország Írország
Beceneve(i) The Boys in Green (A fiúk zöldben)
Szövetség neve Football Association of Ireland
Konföderáció UEFA (Európa)
Szövetségi kapitány Írország John O’Shea
Csapatkapitány Robbie Keane
Legtöbb válogatottság Robbie Keane (146)
Legtöbb válogatott gól Robbie Keane (68)
Stadion Aviva Stadion
FIFA-kód IRL
Mezek
Hazai
Idegenbeli
Ranglista helyezések
FIFA-rang 60. (2023. nov. 30.)[1]
Legmagasabb
FIFA-rang
6.
(1993. augusztus)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
70.
(2014. július)

Élő-rang 60. (2023. nov. 22.)[2]
Legmagasabb
Élő-rang
8.
(2002. április, 2002. augusztus)
Legalacsonyabb
Élő-rang
67.
(1972. május)
Első hivatalos mérkőzés
1924. május 28., Colombes, Franciaország
 Írország 1–0 Bulgária 
Legnagyobb győzelem
1983. november 16., Dublin, Írország
 Írország 8–0 Málta 
Legnagyobb vereség
1982. május 27., Uberlândia, Brazília
 Brazília 7–0 Írország 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek3 (Először: 1990)
Legjobb eredményNegyeddöntő (1990)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek3 (Először: 1988)
Legjobb eredményNyolcaddöntő (2016)
Olimpiai játékok
Részvételek2 (Először: 1924)
Legjobb eredmény5. hely (1924)

A válogatott dala az 1990-es labdarúgó-világbajnokság óta: The Fields of Athenry[3]

A válogatott története szerkesztés

1882 és 1924 között Írország egyetlen labdarúgó-válogatottal rendelkezett, melyet a Belfast központú Ír Labdarúgó-szövetség (Irish Football Association, IFA) irányított. 1921-ben Írország különvált Észak-Írországtól és megalakult az Ír Szabad állam (Irish Free State), ami 1937-ig volt az ír állam hivatalos elnevezése. A politikai intézkedések természetesen az ország labdarúgására is hatással voltak. 1921-ben létrejött az Ír Szabad állam Labdarúgó-szövetség (Football Association of the Irish Free State, FAIFS), aminek már Dublin volt a központja. A szövetség gyorsan megszervezte a saját bajnokságát és a nemzeti csapatot.

1923-ban a FIFA felvette tagjai közé az Ír Szabad államot.

Az 1924. évi olimpián szerepelt először, ahol május 28-án Bulgáriát verték 1–0-ra. A válogatott első tétmérkőzésen szerzett gólja Paddy Duncan nevéhez fűződik. 1924. június 24-én az első hazai pályán lejátszott mérkőzésükre is sor került. Ekkor az Egyesült Államok ellen léptek pályára és Ed Brookes mesterhármasával 3–1-re legyőzték az amerikaiakat. Ezután egészen 1926. március 31-ig nem játszottak újabb mérkőzést az írek, amikor is Olaszország ellen idegenben szenvedtek 3–0-s vereséget.

1934. február 25-én világbajnoki selejtezőn is bemutatkozhattak a Dalymount Parkban. Belgiummal 4–4-es döntetlent értek el az 1934-es világbajnokság selejtezőiben.

Ír köztársaság szerkesztés

Közvetlenül a különválás után az Ír Labdarúgó-szövetség (Football Association of Ireland) volt a szövetség hivatalos elnevezése, de miután felvételt nyertek a FIFA-ba ezt megváltoztatták Ír szabad állami Labdarúgó-szövetségre (Football Association of the Irish Free State). Az ország hivatalos elnevezése ez volt és 1936-ig nevezték így az államalakulatukat. Minderre azért volt szükség, mert ebben az időben két válogatott is létezett.[4] Az Északír berendezkedésű IFA és a Dublin központú FAI által szervezett válogatottakban északi és déli játékosok egyaránt szerepeltek. Összesen 38 játékost választottak ki a két csapatba, melyben a déliek többségben voltak.

Azonban ezzel nem értett egyet a FIFA és közbelépett. Történt ugyanis, hogy az 1950-es világbajnokság selejtezőiben egyszerre elindult a két válogatott. Négy játékos – Tom Aherne, Reg Ryan, Davy Walsh, Con Martin – mindkét csapatban pályára lépett. Mind a négyen az Ír Szabad Állam területén születtek. Először az Ír válogatottban debütáltak, de ugyanabban a selejtezősorozatban az IFA válogatottját is segítették. Ez persze az íreknek nem tetszett és a FIFA-hoz folyamodtak. A FIFA válasza szerint minden játékosnak abban a válogatottban kell szerepelnie, ahol született. 1953-ban eldőlt, hogy egyik ország sem indul Írország néven a különböző versenysorozatokban. A FAI csapata az Ír Köztársaságé, az IFA csapata pedig Észak-Írországé lett.

1949–1985 szerkesztés

1949. szeptember 21-én 2–0-ra legyőzték Angliát a Goodison Parkban. Ez volt az első alkalom, hogy Anglia hazai pályán szenvedett vereséget egy külföldi csapat ellen. Az 1958-as vb-selejtezőiben hazai pályán 1–1-es döntetlent játszottak az angolokkal. Abban az esetben, ha az írek nyertek volna a továbbjutásról döntő harmadik mérkőzést rendeztek volna. Az 1964-es Eb selejtezőiben a negyeddöntőig jutott. Az 1966-os vb selejtezőiben Spanyolországgal és Szíriával került egy csoportba. Szíria visszalépett, így csak a spanyolokkal kellett oda-vissza megmérkőzniük. Hazai pályán 1–0-s győzelem, idegenben 4–1-es vereség lett a vége. Mindez azt jelentette, hogy semleges pályán egy pluszmérkőzés döntött a továbbjutásról. A párizsi Parc des Princesben rendezett találkozón a spanyolok győztek 1–0-ra és jutottak ki a világbajnokságra.[5]

Az 1960-as évek második fele és az 1970-es évek jelentősebb eredmények nélkül teltek el az ír válogatott számára.

1985–1995 szerkesztés

 
Írország–Hollandia mérkőzés Orlandoban, Floridában az 1994-es világbajnokságon.

A 80-as évek közepétől jelentősen megváltozott a válogatott eredményessége, amikor 1986-ban a világbajnok angol csapat egyik tagját, Jack Charltont nevezték ki a válogatott szövetségi kapitányává. 1988-ban kijutottak az NSZK-ban rendezett Európa-bajnokságra. Ez volt az első alkalom, hogy Írország rangos nemzetközi tornán részt vett. Első mérkőzésükön Stuttgartban Ray Houghton góljával Angliát verték 1–0-ra, amit a Szovjetunió elleni 1–1-es döntetlen követett Hannoverben. Utolsó csoportmérkőzésükre Gelsenkirchenben került sor, ahol Hollandiától szenvedtek 1–0-s vereséget. Nyolc perccel a vége előtt szerezték a hollandok a győztes találatot, a döntetlen az írek számára jelentett volna elődöntőt. Az 1990-es világbajnokságra is sikerült kijutniuk. A csoportjukban három döntetlent értek el Anglia, Egyiptom és Hollandia ellen. A nyolcaddöntőben Románián sikerült túljutniuk büntetőpárbaj után. A legjobb nyolc között a római Stadio Olimpicoban rendezett találkozón, a házigazda Olaszország elleni 1–0-s vereség jelentette a végállomást.

Miután az 1992-es Eb-re nem sikerült a kijutás, az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra ismét sikerrel vették a selejtezőbeli akadályokat. A világbajnoki szereplésüket Olaszország 1–0-s legyőzésével kezdték, revánsot véve a négy évvel korábbi fiaskóért. Mexikótól 2–1-re kikaptak, Norvégiával pedig egy 0–0-s döntetlent játszottak. A nyolcaddöntőben Hollandiától szenvedtek 2–0-s vereséget.

Az 1996-os angliai Európa-bajnokság selejtezőiben a portugálok mögött második helyen végeztek. Hollandiával egyetemben az írek rendelkeztek a legrosszabb mutatókkal. Semleges helyszínen, a liverpooli Anfield Roadon megmérkőztek egymással. A találkozót a hollandok nyerték 2–0-ra és ők jutottak ki az Eb-re.

1996–2002 szerkesztés

Charltont Mick McCarthy váltotta a szövetségi kapitányi poszton. Az 1998-as vb selejtezőiben vezette először a válogatottat. Tony Cascarino góljának köszönhetően – amit Litvánia ellen szerzett az utolsó selejtezőn– Románia mögött a második helyen végeztek a csoportjukban. A világbajnoki részvételért Belgiummal játszottak pótselejtezőt. Hazai pályán 1–1-s döntetlen lett a vége, míg idegenben a belgák győztek 2–1-re, aminek következtében Írország ismét lemaradt egy rangos tornáról.

A 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokság volt a következő komoly feladat a válogatott számára. A selejtezőkben Jugoszlávia, Horvátország, Macedónia és Málta ellen léptek pályára az írek. Jó sorozatot produkálva –az utolsó Macedónia elleni idegenbeli mérkőzésen– a saját kezükben volt a sorsuk. Niall Quinn révén megszerezték a vezetést és amikor már úgy tűnt megnyerik a mérkőzést, a macedónok a 90. percben egyenlítettek. E miatt Írország a csoport második helyén végzett és ismét pótselejtezőre kényszerült. Törökország ellen Dublinban 1–1-es döntetlent értek el a csapatok. A visszavágót Bursaban rendezték, ahol 0–0-val ért véget a találkozó. Mindez azt jelentette, hogy a törökök jutottak tovább idegenben lőtt góllal. Írország immáron harmadjára bukott el pótselejtezőben.

A 2002-es vb selejtezőiben Portugália és Hollandia társaságában kellett kivívniuk a továbbjutást. A sorozat végén 24 pontot szereztek (7 győzelem, 3 döntetlen), aminek köszönhetően a második helyen végeztek. Sorozatban negyedjére is pótselejtezőn voltak kénytelenek kiharcolni egy nemzetközi tornára a részvételi jogot. Ezúttal interkontinentális selejtezőt játszottak Iránnal. Dublinban 2–0-s előnyt szereztek a visszavágóra Ian Harte büntetőből szerzett és Robbie Keane góljaival. A teheráni visszavágón 100 000 néző előtt 1–0-ra győztek az irániak, de ez nem volt elegendő. McCarthy tehát kivezette Írországot a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra, amit Dél-Koreában és Japánban rendeztek. A világbajnokság előkészületei azonban nem kezdődtek túl jól az írek számára. A válogatott csapatkapitányát Roy Keanet hazaküldte McCarthy, amiért fegyelmezetlenül viselkedett vele és több társával szemben.[6] A kellemetlen incidens ellenére Kamerun és Németország ellen 1–1-es döntetlent értek el. Szaúd-Arábiát pedig 3–0-ra legyőzték.[7][8][9] A németek mögött továbbjutva Spanyolországgal mérkőztek meg a nyolcaddöntőben. Robbie Keane utolsó percben mentette hosszabbításra a mérkőzést, amikor büntetőből egalizált. Végül a spanyolok büntetőpárbajban 3–2 arányban jobbnak bizonyultak.[10]

2003–2007 szerkesztés

Miután rosszul kezdték a 2004-es Európa-bajnokság selejtezőit, McCarthyt leváltották és helyette Brian Kerr lett a kapitány, de ő se járt sok sikerrel, mivel nem tudta kijuttatni a válogatottat a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra. 2005 októberében elküldték[11] és Steve Stauntont nevezték ki a válogatott élére 2006 januárjában.[12] Staunton kapitánysága alatt már érezhető volt némi formajavulás, de a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságra se sikerült kijutniuk és 2007 októberében leváltották.[13] Staunton időszakához fűződik még, hogy Ciprus ellen 5–2-es történelmi vereséget szenvedtek a selejtezőkben, ami a válogatott történetének egyik legrosszabb eredménye.[14]

 
Damien Duff zöldben egy szögletet ad be. (2008)

2008– szerkesztés

 
Az ír játékosok ünneplik, hogy kijutottak a 2012-es Európa-bajnokságra.

2008. februárjában az olasz Giovanni Trapattonit nevezték ki szövetségi kapitánynak. A 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben irányította először a válogatottat. A sorozat végén veretlenül zártak az olaszok mögött, ami pótselejtezős helyet jelentett számukra. Franciaország ellen kellett játszaniuk a világbajnoki helyért. Az első mérkőzést Írországban rendezték, ahol 1–0-ra a franciák győztek. A visszavágó rendes játékideje 1–0-s ír vezetéssel ért véget, ezért következhetett a hosszabbítás, melyben William Gallas fejelt gólt. Azonban mielőtt a labda Gallashoz került, a gól előtt Thierry Henry kézzel ért hozzá a játékszerhez.[15] Természetesen az ügy nem maradt következmények nélkül és hatalmas botrány tört ki.[16] Henry elismerte a kezezést,[17] ezért az írek újrajátszást követeltek. A közvélemény és a futballtársadalom is az oldalukra állt, azonban a FIFA visszautasította az újrajátszás lehetőségét, mondván a játékvezető ítélete végleges.[18] Mindez azt jelentette, hogy Franciaország lesz ott a világbajnokságon. Később a franciák ugyan csúfosan leszerepeltek a tornán, de ez aligha vigasztalta az íreket.

A csalódottságból felocsúdva vágtak neki a 2012-es Európa-bajnokság selejtezőinek. A selejtezők végén a második helyen végeztek Oroszország mögött. Pótselejtezőt játszottak Észtország ellen és 5–1-es összesítéssel harcolták ki az Európa-bajnoki helyet.

Nemzetközi eredmények szerkesztés

Világbajnokság szerkesztés

Európa-bajnokság szerkesztés

UEFA Nemzetek Ligája szerkesztés

Nemzetek elleni mérleg szerkesztés

A következő tábla az ír labdarúgó-válogatott, különböző nemzetek elleni mérlegét mutatja.

Emlékezetes mérkőzések

Anglia   0–2   Írország
1949. szeptember 21., Goodison Park; Barátságos mérkőzés;
Anglia első hazai veresége külföldi csapattól

Írország   1 - 2   Olaszország
1971. május 11., Lansdowne Road; Európa-bajnoki selejtező;
Írország első mérkőzése a Lansdowne Road-on

Írország   2 - 0   Bulgária
1987. október 14., Lansdowne Road; Európa-bajnoki selejtező;
A mérkőzés lehetővé tette a válogatott számára az első Európa-bajnoki szereplést, mikor Bulgária 1987. november 11-én az utolsó mérkőzését is elvesztette.

Írország   1 - 0   Anglia
1988. június 12., Neckarstadion, Stuttgart; Európa-bajnokság 1. kör
A válogatott első győzelme nagyobb labdarúgótornán.

Írország   1 - 1   Anglia
1990. június 11., Stadio Sant'Elia, Cagliari; Világbajnokság 1. kör
A válogatott első mérkőzése világbajnokságon.

Írország   0 - 0   Románia; 5 - 4 büntetőkkel
1990. június 25., Luigi Ferraris StadionGenova; Világbajnokság 2. kör
David O'Leary büntetője a legjobb 8 közé segítette a válogatottat.

Írország   1 - 0   Olaszország
1994. június 18., Giants Stadium, East Rutherford; Világbajnokság 1. kör
A válogatott első győzelme világbajnokságon.

Írország   1 - 0   Anglia
1995. február 15., Lansdowne Road; Barátságos mérkőzés;
Az angol futballhuligánok miatt a mérkőzés 1–0-s állásnál félbeszakadt.

Írország   5 - 0   San Marino
2006. november 15.: Lansdowne Road; Európa-bajnoki selejtező;
A válogatott utolsó mérkőzése a Lansdowne Road-on.

Írország   1 - 0   Wales
2007. március 24., Croke Park; Európa-bajnoki selejtező;
A válogatott első tétmérkőzése a Croke Park-ban.

Stadion szerkesztés

Az Aviva Stadion (balra) és a Croke Park (jobbra).

Az 1980-as évektől kezdődően a legtöbb hazai mérkőzésüket a Lansdowne Roadon rendezték. Ez a stadion az ír rögbi-válogatott saját stadionja volt. 2007-ben felújítás miatt bezárták és 2010. május 14-én nyitották meg ismét.[19] Az első labdarúgó mérkőzést 1971-ben játszották itt és 2006. november 15-én az utolsót.

Az új stadion az Aviva nevet kapta. A 36000 befogadóképességű (mind ülőhely) Lansdowne Road helyett egy 51700 férőhelyes modern aréna épült. A stadion nyitómérkőzésén Argentína ellen 1–0-s vereséget szenvedtek az írek.[20][21]

A Lansdowne Road átépítése idején a Croke Park lett a válogatott hazai stadionja. 2007-ben a 2008-as Eb selejtezőmérkőzései közül négyet rendeztek itt (2 győzelem, 2 döntetlen). A stadion 82500 fő befogadására alkalmas.

Mezek a válogatott története során szerkesztés

Az ír válogatott tradicionális szerelése a zöld mez, fehér nadrág és zöld sportszár. A váltómez általában eme színek ellentéte, de az 1990-es évek végén narancssárga színeket is viseltek. A zöld mezen fehérrel, a fehéren pedig zölddel vannak feltüntetve a játékosok mezszámai.

A mezszponzor 1994 óta az Umbro. 2009 márciusában az Umbro és a FAI meghosszabbították a szerződésüket és 2020-ig látják el a nemzeti csapatot sportszerekkel.[22]

Korábban az O'Neill és Adidas öltöztette a válogatottat.

Hazai
 
 
 
 
 
 
 
 
Classic
 
 
 
 
 
 
 
1978–83
 
 
 
 
 
 
 
1983–84
 
 
 
 
 
1984–85
 
 
 
 
 
1985
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1988
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1990[23]
 
 
 
 
 
1994
 
 
 
 
 
 
 
1998
 
 
 
 
 
 
 
2002[24]
 
 
 
 
 
 
 
2004
 
 
 
 
 
 
 
2006
 
 
 
 
 
 
 
 
2012
 
 
 
 
 
 
 
2014
 
 
 
 
 
 
 
 
2016
Idegenbeli
 
 
 
 
 
 
 
1990
 
 
 
 
 
1994
 
 
 
 
 
 
 
 
2010
 
 
 
 
 
2012[25]
 
 
 
 
 
 
 
2013
 
 
 
 
 
 
 
2014
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2016

Játékosok szerkesztés

Játékoskeret szerkesztés

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságra nevezett 23 fős keret.

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub
1 K Keiren Westwood 1984. október 23. (39 éves) 18 0   Sheffield Wednesday
2 V Séamus Coleman 1988. október 11. (35 éves) 34 0   Everton
3 V Ciaran Clark 1989. szeptember 26. (34 éves) 17 2   Aston Villa
4 V John O'Shea 1981. április 30. (42 éves) 111 3   Sunderland
5 V Richard Keogh 1986. augusztus 11. (37 éves) 12 1   Derby County
6 KP Glenn Whelan 1984. január 13. (40 éves) 71 2   Stoke City
7 KP Aiden McGeady 1986. április 4. (37 éves) 82 5   Everton
8 KP James McCarthy 1990. november 12. (33 éves) 35 0   Everton
9 CS Shane Long 1987. január 22. (37 éves) 63 16   Southampton
10 CS Robbie Keane   1980. július 8. (43 éves) 143 67   LA Galaxy
11 KP James McClean 1989. április 22. (34 éves) 38 5   West Bromwich Albion
12 V Shane Duffy 1992. január 1. (32 éves) 3 0   Blackburn Rovers
13 KP Jeff Hendrick 1992. január 31. (32 éves) 21 0   Derby County
14 CS Jonathan Walters 1983. szeptember 20. (40 éves) 39 10   Stoke City
15 V Cyrus Christie 1992. szeptember 30. (31 éves) 5 1   Derby County
16 K Shay Given 1976. április 20. (47 éves) 134 0   Stoke City
17 V Stephen Ward 1985. augusztus 20. (38 éves) 33 3   Burnley
18 KP David Meyler 1989. május 29. (34 éves) 16 0   Hull City
19 KP Robbie Brady 1992. január 4. (32 éves) 23 4   Norwich City
20 KP Wes Hoolahan 1982. május 20. (41 éves) 32 2   Norwich City
21 CS Daryl Murphy 1983. március 15. (41 éves) 21 0   Ipswitch Town
22 KP Stephen Quinn 1986. április 4. (37 éves) 15 0   Reading
23 K Darren Randolph 1987. május 12. (36 éves) 9 0   West Ham United

Válogatottsági rekordok szerkesztés

Az adatok 2016. november 12. állapotoknak felelnek meg.

  • A még aktív játékosok (félkövérrel) vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok szerkesztés

 
Robbie Keane a válogatottsági rekorder 146 mérkőzéssel és a legeredményesebb játékos is egyben 68 góllal.
 
Shay Given a második legtöbbször pályára lépő játékos 134 mérkőzéssel.

Legtöbb gólt szerző játékosok szerkesztés

Ismert játékosok szerkesztés

Szövetségi kapitányok szerkesztés

 
Giovanni Trapattoni 2008 és 2013 között irányította az ír válogatottat.

Lásd még szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA
  2. World Football Elo Ratings. eloratings.net
  3. Ebbe borzongott bele Európa
  4. "List of Dual Internationalists". nifootball.
  5. Leahy, Ed. „Ireland's chequered play-off history”, RTÉ Sport, 2011. november 10.. [2011. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. november 10.) 
  6. Sablon hiba: a title paraméter kötelező. 
  7. Rep of Ireland v Cameroon photos”, BBC Sport, 2002. május 30. (Hozzáférés ideje: 2002. május 30.) 
  8. Kelso, Paul. „Last-gasp draw sends Irish dancing”, The Guardian, 2002. június 6. (Hozzáférés ideje: 2002. június 6.) 
  9. Ireland stroll into last 16”, BBC Sport, 2002. június 11. (Hozzáférés ideje: 2002. június 11.) 
  10. O'Neill, Sean. „Heartbreak but Irish hold their heads high”, The Daily Telegraph, 2002. június 17. (Hozzáférés ideje: 2002. június 17.) 
  11. Hayward, Paul. „Departing Mick the victim of McCarthyism - Irish style”, Irish Independent, 2002. november 7. (Hozzáférés ideje: 2002. november 7.) 
  12. Irish management duo confirmed”, RTÉ Sport, 2006. január 13.. [2007. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2006. január 13.) 
  13. FAI & Staunton part company”, RTÉ Sport, 2007. október 24. (Hozzáférés ideje: 2007. október 24.) 
  14. Ireland humiliated by Cyprus”, RTÉ Sport, 2006. október 7.. [2007. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2006. október 7.) 
  15. Botrányos francia továbbjutás! VB2010 Play-off: Franciaország - Írország 1:1”, focimagazin.hu, 2009. november 18.. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. március 4.) 
  16. Henry közellenség lett, az írek újrajátszást követelnek”, origo.hu, 2009. november 19. 
  17. Henry elismerte, kézzel segítette a vb-re a franciákat - videó”, inforadio.hu, 2009. november 19.. [2011. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. március 4.) 
  18. Döntött a FIFA: Nem játsszák újra az francia-ír meccset”, pepsifoci.hu, 2009. november 20.. [2014. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. március 4.) 
  19. Lansdowne Roar to live on at Aviva”, RTÉ Sport, 2010. május 14. (Hozzáférés ideje: 2010. május 14.) 
  20. Rep of Ireland 0-1 Argentina”, BBC Sport, 2010. augusztus 11. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 11.) 
  21. Tardelli names Rep of Ireland squad”, RTÉ Sport, 2010. augusztus 20. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 20.) 
  22. FAI and Umbro agree new sponsorship deal”, RTÉ Sport, 2009. március 18. (Hozzáférés ideje: 2009. március 18.) 
  23. A modern history of Ireland jerseys in 58 pictures · The42. The42.ie , 2012. november 17. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
  24. Old Republic of Ireland football shirts and soccer jerseys. Oldfootballshirts.com . (Hozzáférés: 2016. június 26.)
  25. Three launches the new Umbro Ireland away jersey Photos | page 1. Sportsfile.com , 2012. február 27. (Hozzáférés: 2016. június 26.)

További információk szerkesztés