Az Ókori lexikon, korabeli helyesírással Ó-kori Lexikon egy magyar nyelvű 20. század eleji nagy terjedelmű lexikon, amely az ókori görög és római világra nézve a századforduló tudományos ismereteit hivatott összegyűjteni. Terjedelme miatt máig egyedülálló a maga nemében.

Ókori lexikon

Első kiadásának időpontja 19021904
Nyelv magyar
Témakör tudományos ismeretek gyűjteménye
Műfaj lexikon
Részei 2 nagy alakú kötet
Kiadás
Magyar kiadás Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest
Külső hivatkozás MEK

TörténeteSzerkesztés

Az ókori lexikon gondolatát 1875-ben Bartal Antal klasszika-filológus vetette fel először, azonban ötlete kellő anyagi és szellemi támogatás hiányában nem tudott megvalósulni akkor. Az 1890-es évek elején Hóman Ottó miniszteri tanácsos az Országos Közoktatási Tanács felszólítására hozzá fogott a szerkesztési munkálatokhoz, de elfoglaltságai miatt nem sokkal később visszalépett. Végül a Budapesti Philologiai Társaság és az Országos Közoktatási Tanács alelnöki tisztségét betöltő Heinrich Gusztáv irodalomtörténésznek fáradhatatlan buzgalmával sikerült kieszközölte a Magyar Tudományos Akadémia és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatását, egyben rábírnia a budapesti Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. a kiadás elvállalására, azaz biztosította a nagy munka anyagi alapját. 1896. december 9-én Fináczy Ernő, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztálytanácsosa Pecz Vilmos (1854–1923) klasszika-filológust és egyetemi tanárt bízta meg a szerkesztési feladatok ellátásával, aki így számol be az előkészületekről:[1]

„Első, legsürgősebb feladatomnak ismertem a munkatársak megnyerését és az általuk elvállalandó czikkek tárgykörének megállapítását. Mivel, egy-két kivételtől eltekintve, nem kaptam olyan munkatársakat, kik, mint az ügy érdeke megkivánta, egymagukban vállalkoztak volna egy-egy nagyobb complexus földolgozására, továbbá, mivel a szakismeret tekintetében való illetékesség szempontján kívül tekintettel kellett lennem arra is, hogy a létesítendő mű iránt való közelebbi érdeklődés körébe vonjam a különböző tantestületeket: munkatársaimnak száma fölszaporodott negyvenháromra. A feldolgozandó anyagnak bizonyos tárgykörök szerint való szétosztását csak nagyjából eszközölhettem, s így majdnem mindenik munkatárs kapott az általa elvállalt tárgykörön kívül eső részleteket is. [...] A munkatársak névsorának és tárgyköreiknek megállapítása után 1897 martius 3-ikán megküldöttem nekik az Egyet. Philologiai Közlöny ugyanazon évi folyamában is megjelent első körözvényemet, melyben kifejtettem az anyag feldolgozásának következő elveit és módozatait: Az Ókori Lexikon czélja, hogy a tanárjelöltek és tanárok, a középiskolák felső osztályainak tanulói és a mívelt nagyközönség azon része számára, mely az irodalom nemesebb alkotásai iránt érdeklődik, az ókorra vonatkozó összes tárgyi ismereteknek a tudomány legújabb vívmányai alapján úgy szövegileg mint ábrák tekintetében lehetőleg kikerekített kézikönyvét nyújtsa. – A munka anyagát képezik: 1) Lübker, Reallexikon des klassischen Alterthums für Gymnasien czímű könyvének 84 lexicalis ívet kitevő, utolsó (hetedik) kiadása (Teubner 1891), mely fogyatékosságai daczára is legjobbnak mondható a hasonló fajta kézi könyvek között. Ehhez járulnak pótlásként: 2) hungarikumokról és egyéb ókori dolgokról szóló czikkek; 3) minél számosabb ábra, melyek Lübkernél igen csekély számúak és nagyrészt rosszak, elavultak. – A kidolgozás módját illetőleg különös tekintettel vagyunk arra, hogy kimutassuk az antik világ hatását a magyar szellemre (első sorban az íróknál), és hogy aránylag nagyobb terjedelemben vegyük figyelembe a magyar szakirodalmat, mint a külföldit. Nem azt tartjuk szemünk előtt, hogy minden egyes tárgyra nézve teljes magyar bibliographiát adjunk, hanem hogy tapintattal kiválaszszuk a jót és a legjobbat, valamint a régibb magyar szakirodalomból azokat a műveket is, melyek nem felelnek ugyan meg a mai igényeknek, de a magyar classica philologia története szempontjából fontosak, m. pl. Szabó István Homerus-fordítása. Lehetőleg minden írónál fölemlítjük a (külföldi) editio princepseket (első nyomtatott kiadásokat), valamint azokat a szakmunkákat (szövegkiadásokat, egyéb munkákat), melyek valamely antik íróra vagy tárgyra nézve mint elsők jelentek meg Magyarországon, a mennyiben t. i. a classica philologia egyik vagy másik tárgyával való komolyabb foglalkozás kezdetét jelzik hazánkban.”

A mű alapjául tehát Friedrich Heinrich Christian Lübker (1811–1867) német ókortudós Reallexikon des classischen Alterthums für Gymnasienje (1855) szolgált, de a nagy mértékű bővítések miatt az Ókori lexikon nem tekinthető egyszerű fordításnak vagy átdolgozásnak, hanem önálló alkotás.

Pecz munkája kiterjedt a Lübker-féle lexikonhoz készítendő pótlások kijelölésére, a szócikkek megjegyzésekkel való ellátására, illetve a körülbelül 10.000-et kitevő utalásnak és ugyanannyi utalt helynek, valamint a szócikkek beosztásainak a rögzítésére. Tanári teendői miatt munkája nagy részét az 1898-as, 1899-es, 1900-as és 1901-es tanév szünidejeiben végezte el. Mindezek mellett számos, a görög grammatikusokra és görög keresztény irodalomra vonatkozó szócikket maga írt meg.[2]

A lexikon egyes részei 1900-tól füzetekben kezdtek megjelenni,[3] az egész első kötet 1902-ben, a második pedig 1904.[4] (Ez azt jelenti, hogy a tényleges munka 1896–1904 között 8 éven át tartott.)

JellemzőiSzerkesztés

Az Ókori lexikon a századforduló tudományosságának és könyvkiadásának egyik igen jelentős alkotása, amelyhez hasonló terjedelmű magyar ókorlexikon azóta sem készült. A nagy alakú papírra (27x18 cm) nyomott, összességében 2.402, kéthasábos oldal terjedelmű mű a teljesség igényével igyekezett feldolgozni az ókori görög és római írók, költők, tudósok életrajzait, az antik fogalmakat, nevezetes műemlékeket, műtárgyakat. Értékét növelte, hogy a nagyobb szócikkek végére nemritkán szakirodalmi utalás került. A címszavak száma jóval felülmúlta a Lübker-féle lexikont: „Lübkerben van 8033 czímszó, melyek közül 6132 czikk, 1901 czímbeli utalás; az Ókori Lexikonnak van 9000 czímszava, melyek közül 6400 czikk, 2600 czimbeli utalás.” (Előszó)

Pecz nagy hangsúlyt fektetett a képi anyagra is. Míg Lübker műve 161 képet tartalmaz, az Ókori lexikon 900-at. Ezek a fekete-fehér illusztrációk nagyrészt szövegképek (metszetek, fényképek), de van kötetekben több egész oldalas műmelléklet, és néhány kihajtható térkép is. A második kötet végén számos ókori mérték- és naptártáblázat kapott helyet.

A kötethez Pecz kísérőtanulmányát külön is megjelentették Az ókori lexikonról címmel.[5]

A lexikon munkatársaiSzerkesztés

A következő neves tudósok vállalkoztak az egyes részek kidolgozására:

  • Becker Fülöp dr., egyetemi tanár (Budapest): a latin keresztény irodalomra (B. F.);
  • Boros Gábor dr., gymn. igazgató (Deés): a római földrajzra és történetre (B. G.);
  • Csengery János dr., egyetemi tanár (Kolozsvár): a görög eposra, római lyrára, görög és római drámára (Cs. J.);
  • Cserép József dr., gymn. tanár, egyet. m. tanár (Budapest): a római állami, jogi és hadi régiségekre (Cs. Jó.);
  • Dóczi Imre, ev. ref. gymn. felügyelő (Debrecen): a görög hadi régiségekre (D. I.);
  • Erődi Béla dr., főigazgató (Budapest): az ókori keleti népek földrajzára és történetére (E. B.); Fináczy Ernő dr., egyetemi tanár (Budapest): a görög philosophiára (F. E.);
  • Finály Gábor dr., gymn. tanár (Budapest): a görög és római műrégiségekre, numismatikára és a correcturánál való segédkezésre (F. G.);
  • Geréb József dr., gyakorló gymn. tanár (Budapest): a görög és római vallási régiségekre (G. J.);
  • Gyomlay Gyula dr., gyakorló gymn. tanár (Budapest): a görög állami és jogi régiségekre és a görög szónokokra (Gy. Gy.);
  • Hegedűs István dr., egyetemi tanár (Budapest): a görög lyrára, történetre és philosophiára (H. I.);
  • Hittrich Ödön dr., gymnas. tanár (Budapest): a római hadi régiségekre (H. Ö.);
  • Hornyánszky Gyula dr., gymn. tanár (Kaposvár): a görög irodalomra (H. Gy.);
  • Incze Béni, gymn. tanár (Kolozsvár): a római irodalomtörténetre, a görög és római földrajzra és történetre (I. B.);
  • Kempf József, gymn. tanár (Budapest): a görög és római földrajzra és történetre (K. J.);
  • Király Béla, gymn. tanár (Sopron): a görög és római földrajzra (K. B.);
  • Kuzsinszky Bálint dr., egyetemi tanár (Budapest): a római provincialis régiségekre (k. Bá.);
  • Láng Nándor dr., gymn. tanár (Budapest): a görög és római archaeologiára, az ábrák megválasztására és magyarázására (L. N.);
  • Latkóczy Mihály, gymn. tanár (Budapest): a görög és római mythologiára (L. M.);
  • Mangold Lajos dr., reálisk. tanár, egyet. m. tanár (Budapest): a görög és római földrajzra és történetre (M. L.);
  • Maywald József dr., gym. tanár (Budapest): a görög és római magánrégiségekre (M. J.);
  • Némethy Géza dr., gymn. és egyet. rk. tanár (Budapest): a római irodalomra (N. G.);
  • Pecz Vilmos dr., egyet. tanár (Budapest): a görög grammatikusokra és görög keresztény irodalomra (P. V.);
  • Petz Gedeon dr., egyetemi tanár (Budapest): Germaniára (P. G.);
  • Pirchala Imre, főigazgató (Pozsony): a római irodalomra (P. I.);
  • Pozder Károly dr., gymn. igazgató: az ókori keleti népek földrajzára és történetére (P. K.);
  • Pruzsinszky János dr., gymn. tanár (Budapest): a görög és római magánrégiségekre (Pr. J.);
  • Sebestyén Károly dr., gymn. tanár (Budapest): görög és római philosophiára (S. K.);
  • Szabó Iván, gymn. tanár (Halas): a gör. és róm. szinházi régiségekre és drámára (Sz. I.);
  • Számek György dr., gymn. tanár (Kolozsvár): a római magánrégiségekre (Sz. Gy.);
  • Szamosi János dr., egyetemi tanár (Kolozsvár): a latin grammatikusokra (Sz. J.);
  • Székely István dr., gymn. tanár (Nagy Szeben): Italia földrajzára (Sz. Is.);
  • Szilasi Móric, gymn. tanár (Budapest): a görög történészekre (Sz. M.);
  • Schill Salamon, rabbiképzői tanár (Budapest): a görög történészekre (Sch. S.);
  • Schilling Lajos dr., egyetemi tanár (Kolozsvár): a görög földrajzra és történetre (S. L.);
  • Schmidt Attila dr., gymn. tanár (Budapest): a görög eposra és drámára (Sch. A.);
  • Takács Menyhért dr., jászói prépost (Jászó): a görög és római magánrégiségekre (T. M.);
  • Tihanyi Mór dr., rendőrorvos (Budapest): az orvostudományra (Ti. M.);
  • Tóth Kálmán dr., gymn. tanár (Budapest): a római földrajzra és történetre (T. K.);
  • Váradi Károly, gymn. igazg. (Szeged): a római magánrégiségekre (V. K.);
  • Vári Rezső dr., gymn. tanár, egyetemi m. tanár (Budapest): a görög eposra s a görög szaktudományi írókra (V. R.);
  • Veress Ignác, c. főigazgató (Budapest): Gallia, Hispania, Britannia földrajzára s történetére (V. I.);
  • Zsoldos Benő, gymn. tanár (Sárospatak): a görög földrajzra és történetre (Zs. B.).

Az eredeti kiadás kötetbeosztásaSzerkesztés

Kötetszám
Kötetcím
Kiadási év
Oldalszám
Elektronikus elérés
I. kötet A–L 1902 1143 MEK
II. kötet M–Zs 1904 1260 MEK

Reprint és elektronikus kiadásokSzerkesztés

Mivel 1904 után 80 éven keresztül nem készült hasonló terjedelmű alkotás, az 1980-as években kereslet mutatkozott egy ókorlexikonra. Mivel ilyen készítésére még csak kísérlet sem történt a Könyvértékesítő Vállalat döntött a mű reprint kiadásban való megjelentéséről, még pedig a régi, értékes szakkönyveket bemutató sorozatában, a Tudománytárban ( helytelen ISBN kód: 963-02-3292-7). Kezelhetőség szempontjából a lexikont 4, kisebb kötetre bontva 19841985-ben adták ki ismét. Az új kiadáshoz előszót Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, bevezetést Gazda István tudománytörténész, az értékes bibliográfiai függeléket (Az ókori görög és latin irodalom Magyarországon) Horváth J. József készítette.

Habár az 1980-as évek óta a lexikon az újabb kutatások, témakörbővítések miatt részeiben méginkább elavulttá, pótlásra szorulttá vált, hatalmas terjedelme miatt nem tudták kiszorítani a nála jóval kisebb újabb lexikonok, így az Antik lexikon (1993), az Ókori hírességek lexikona (2002), vagy Az antik világ – Görögország – Britannica Hungarica kisenciklopédia (2015), és párja, Az antik világ – Róma – Britannica Hungarica kisenciklopédia (2015) sem.

A bővítések felhasználásával a mű CD-ROM formájában az Arcanum Adatbázis Kft. kiadásában újra megjelent, majd – a 21. század követelményeinek megfelelően – ingyenesen digitális formában is hozzáférhető. Elektronikusan a Magyar Elektronikus Könyvtár is elérhetővé tette.

A reprint kiadás kötetbeosztásaSzerkesztés

Kötetszám
Kötetcím
Kiadási év
Oldalszám
I/I. kötet A–Dem 1984 540
I/II. kötet Dem–L 1985 601
II/I. kötet M–Pub 1985 608
II/II. kötet Pub–Z 1985 681

JegyzetekSzerkesztés

  1. Előszó [1]
  2. Előszó [2]
  3. Petrik, i. m. [3]
  4. Petrik, i. m. [4]
  5. Petrik, i. m. [5]

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés