Ómajor

község Szlovákiában

Ómajor (szlovákul: Majere, korábban Starý-Majer/Vyšné Sváby, németül: Alte-Meierei) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Ómajor (Majere)
Majere S1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rang község
Első írásos említés 1568
Polgármester Peter Zelina
Irányítószám 061 01
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség114 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság466 m
Terület1,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ómajor (Szlovákia)
Ómajor
Ómajor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 47″, k. h. 20° 22′ 36″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 47″, k. h. 20° 22′ 36″
Ómajor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ómajor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Késmárktól 39 km-re északra, Szepesófalutól 2 km-re északkeletre, a Dunajec jobb partján, a lengyel határ mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település a 14. és 18. század között fejlődött ki a vöröskolostori uradalom területén. 1568-ban „Antiquum allodium vulgo Ztharv Mayor” néven említik először. A 18. századig Vöröskolostorhoz tartozó major volt. A kolostor II. József rendelete alapján történt megszüntetése után a major is lakatlan lett.

A falut az 1786-ban idetelepített württembergi németek alapították. 1828-ban 8 házában 82 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ó-Major, falu, Szepes vmegyében, Leibniczhez tartozik.[2]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 95, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 77 lakosából 75 szlovák volt.

2011-ben 88 lakosából 83 szlovák.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés