Óváros (Prága)
A prágai Óváros (cseh nyelven Staré Město) Prága közepén helyezkedik el, a cseh főváros legrégebbi része. A városrész a Hradzsinnal és a Kisoldallal szemben, a Moldva kanyarulatában fekszik. Területe 1,29 km², lakóinak száma a 2001-es népszámláláskor 10 531 volt.
| Prága történelmi belvárosa | |
| Világörökség | |
 | |
| Prága a Klementinumról fotózva | |
| Adatok | |
| Ország | Csehország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | II, IV, VI |
| Felvétel éve | 1992 |
| Elhelyezkedése | |
 Óváros
Pozíció Csehország térképén
| |
| é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 06″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óváros témájú médiaállományokat. | |
TörténeteSzerkesztés
A 10. század elején a Moldva gázlóinak közelében apró települések alakultak ki, az átkelőhelyek egyike a mai Károly híd helyén volt. A 11. században az utak mellett bajor kereskedők telepedtek le, Týnben létrejött a cseh fejedelmi, majd királyi udvar, az apró települések gyorsan összenőttek, I. Vencel idején a beépített területek túlnőttek már a városfalon, és hivatalosan is önálló várossá, a középkori Európa egyik legfontosabb városává fejlődött az Óváros.
A román kori épületek két-három méterrel a mai utcák szintje alatt álltak, ezért a Moldva gyakran elöntötte őket. A területet a 13. század végén elkezdték feltölteni, az utcák egyre magasabbra kerültek, így a román kori épületek földszintjei apránként a gótikus házak pincéivé alakultak. A bástyafalak mentén ekkor már mély védőárok húzódott; ennek vonala a mai belső körút: a Národní třída, a Na příkopě és a Revoluční třída. Az Óváros létrehozása, 1784 óta Prága része.
A mai Óváros Prága I. kerületének része, a cseh főváros egyik leghangulatosabb, legtöbb látnivalót kínáló negyede.
NevezetességeiSzerkesztés
A városrész századokon át és ma is fennálló fontos szerepe a negyed építészetében is visszaköszön, a 13. századtól a 20. századig majd minden kor képviselteti magát. A városrész 1971 óta műemléki terület. A negyed központja az Óváros tér, amelynek alakját 1230 körül határozta meg I. Vencel cseh király. A teret gótikus, reneszánsz és barokk épületek veszik körül.
Itt található a Óvárosi városháza a világhírű Orlojjal, itt áll Tycho Brahe nyughelye, a Týn-templom, a Szent Miklós-templom és a rokokó stílusú Goltz-Kinsky-palota, amelyben korábban gimnázium működött. Ide járt többek között Franz Kafka is.
Az Óváros zegzugos, udvarokkal, átjárókkal tarkított utcarengetegében van a Betlehem-kápolna, ahol Husz János tanított és prédikált, valamint a szecessziós, Smetanáról elnevezett koncertteremnek helyt adó Vigadó (Obecni Dům).
A városrész keleti végén álló Lőportoronytól (Prašná Brána) indult egykor a koronázási menet, hogy aztán az Óvároson és az azt a Moldva túlparti negyedekkel összekötő Károly hídon áthaladva érje el a Kisoldalt, majd a Hradzsint.
Az építészeti és történelmi emlékeken túl az Óváros hangulata a színházaknak, pantominosoknak, éttermeknek, élénk éjszakai életének köszönhetően is egyedülálló látnivaló.
A látnivalók listájaSzerkesztés
A köztéri szobrok közül a legjelentősebb Husz János emlékműve.
TemplomokSzerkesztés
- Szent Jakab-bazilika
- Týn előtt Szűz Mária-templom
- Szent Miklós-templom
- Szent Gál-templom
- Szent Egyed-templom
- Falhoz épült Szent Márton-templom
- Betlehem-kápolna
Kulturális intézményekSzerkesztés
Nevezetes épületekSzerkesztés
LakosságSzerkesztés
A városrész népességének változása:
ForrásokSzerkesztés
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
- Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp.)
- Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.)
További információkSzerkesztés
- Prága történelmi belvárosa az UNESCO Világörökség honlapján (angolul) (franciául)
- Az Óvárosról az Irány Prágán Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)
