Ökörmezői járás

Kárpátalja északi középső részén helyezkedik el

Az Ökörmezői járás közigazgatási egység volt Ukrajna Kárpátontúli területén, amelynek északi középső részén helyezkedett el, keletről a Técsői, délről a Huszti, Ilosvai és Szolyvai, nyugatról a Volóci járásokkal, északról a Lvivi és az Ivano-frankivszki területtel volt határos.

Az Ökörmezői járás elhelyezkedése Kárpátalján

1953-ban hozták létre, de évszázadokon át része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Máramaros vármegye egyik járásaként. Az ukrajnai közigazgatási reform során 2020 júliusában megszüntették, területét az újonnan létrehozott Huszti járáshoz csatolták, amely a korábbi Huszti járást, valamint szintén megszüntetett egykori Ilosvai és Técsői járások egy-egy részét is magában foglalja.

TörténelemSzerkesztés

A járás alapvetően mindig gyér lakosságú terület volt, távol mindenféle központtól. A magyar uralom megszilárdulása a 13. században történik. Ekkor a terület Máramaros vármegyéhez kerül. A 15. században már kialakul Ökörmező település.

Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de évszázadokon át része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Máramaros vármegye egyik járásaként, hegyláncok által kijelölt természetes határai alig változtak az évszázadok alatt. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. 1946-tól a Szovjetunióhoz tartozik.

GazdaságSzerkesztés

A környék abból a szempontból egyedülálló, hogy nem halad erre egyetlen vasútvonal sem. Emellett a közúti infrastruktúra is komoly hiányosságokkal küzd a térségben. Mindazonáltal a környék idegenforgalma fellendülőben van, amit elsősorban a környező tájak érintetlenségének (falusi turizmus) és a jó levegőnek (gyógyturizmus) köszönhet. A turizmuson kívül az élelmiszeripar, amely a helyi burgonyatermesztésre és a környékbeli gombákra települt, és a könnyűipar is jellemző.

NépességSzerkesztés

A lakosság nagy része ortodox – esetenként görögkatolikus – hívő, ukrán nemzetiségű.

TelepülésekSzerkesztés

(Zárójelben az ukrán név szerepel cirill betűkkel és magyar átírásban.)

Városi jellegű településekSzerkesztés

Községi tanácsokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés