Ökörmezői járás

járás Ukrajnában, Kárpátalján (1946–2020)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. március 21.

Az Ökörmezői járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja északi középső részén helyezkedett el; keletről a Técsői, délről a Huszti, Ilosvai és Szolyvai, nyugatról a Volóci járásokkal, északról a Lvivi és az Ivano-frankivszki területtel volt határos.

Ökörmezői járás
Ökörmezői járás címere
Ökörmezői járás címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Rangukrajnai járás
SzékhelyÖkörmező
Alapítás éve1947
Megszűnés éve2020
Népesség
Teljes népesség47 552 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1166 km²
Elhelyezkedése
Ökörmezői járás (Ukrajna)
Ökörmezői járás
Ökörmezői járás
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 31′ 29″, k. h. 23° 30′ 10″48.524700°N 23.502800°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 29″, k. h. 23° 30′ 10″48.524700°N 23.502800°E
Térkép
Ökörmezői járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ökörmezői járás témájú médiaállományokat.

1953-ban hozták létre, de évszázadokon át része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Máramaros vármegye egyik járásaként.

A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették; területét az újonnan létrehozott Huszti járáshoz csatolták, amely a korábbi Huszti járást, valamint szintén megszüntetett egykori Ilosvai és Técsői járások egy-egy részét is magában foglalja.

Történelem

szerkesztés

A járás alapvetően mindig gyér lakosságú terület volt, távol mindenféle központtól. A magyar uralom megszilárdulása a 13. században történik. Ekkor a terület Máramaros vármegyéhez kerül. A 15. században már kialakul Ökörmező település.

Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de évszázadokon át része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Máramaros vármegye egyik járásaként, hegyláncok által kijelölt természetes határai alig változtak az évszázadok alatt. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. 1946-tól a Szovjetunióhoz tartozik.

A környék abból a szempontból egyedülálló, hogy nem halad erre egyetlen vasútvonal sem. Emellett a közúti infrastruktúra is komoly hiányosságokkal küzd a térségben. Mindazonáltal a környék idegenforgalma fellendülőben van, amit elsősorban a környező tájak érintetlenségének (falusi turizmus) és a jó levegőnek (gyógyturizmus) köszönhet. A turizmuson kívül az élelmiszeripar, amely a helyi burgonyatermesztésre és a környékbeli gombákra települt, és a könnyűipar is jellemző.

Népesség

szerkesztés

A lakosság nagy része ortodox – esetenként görögkatolikus – hívő, ukrán nemzetiségű.

Települések

szerkesztés

(Zárójelben az ukrán név szerepel cirill betűkkel és magyar átírásban.)

Városi jellegű települések

szerkesztés

Községi tanácsok

szerkesztés
  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)

További információk

szerkesztés