Wikipédia

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

Ökológiai lábnyom országonként

Az ökológiai lábnyom analízise szerkesztés

Az analízis figyelembe veszi az egyes csoportok – mint egy család vagy város – energia-, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával az embereket az erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására és a fogyasztói társadalomban bevett szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni. Az ökológiai lábnyomok adatait gyakran használják érvként a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban.

Minden emberi tevékenység használ földterületeket, vagy halászati területeket. Az ökológiai lábnyom ezeknek a területeknek az összessége, és hat tényezőből tevődik össze:

  • Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága.
  • Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges.
  • Erdő lábnyom: Az éves rönkfa-, papíralapanyag-, faáru- és tűzifa-felhasználás alapján becsült terület.
  • Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték.
  • Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye.
  • Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága.

Az ökológiai lábnyom nagysága és változása szerkesztés

 
A HDI és az ökológiai lábnyom nagysága országonként

1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt.[1] Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.

A tíz legnagyobb ökológiai lábnyomú ország 2004-es adatok szerint:[2]

A legkisebb ökológiai lábnyomú országok 2004-es adatok szerint:[2]

Az ökológiai lábnyom térségenként:[3]

A táblázatban láthatjuk az egyes földrészek ökológiai lábnyomát és a biológiai kapacitását, amely a rendelkezésre álló földterület nagyságát jelenti. Az ökológiai hiány pedig a két terület különbsége. Megállapítható, hogy napjainkban már csak Afrika használ kevesebb területet, mint ami a rendelkezésére áll.

Térség Ökológiai lábnyom (ha) Biológiai kapacitás (ha) Ökológiai hiány (ha)
Afrika 1,33 1,73 -0,4
Ázsia, Csendes-óceáni térség 1,78 1,11 0,67
Észak-Amerika 11,7 6,2 5,5
Kelet-Európa 4,9 3,1 1,7
Nyugat-Európa 6,3 2,9 3,4
Világ 2,85 2,18 0,67

Az ökológiai lábnyom mérete személyenként

Egy személy ökológiai lábnyomának nagysága az életkörülményeitől is függ. Egyénileg változik, elsősorban az élet-színvonallal arányos, az egyén által fogyasztott élelmiszerekkel, közlekedési móddal, és a használt lakás fajlagos adatával arányos (m2/fő).

Kritika szerkesztés

Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy nem alkalmas az egy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére (például egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak).

Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom-modelleket folyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Ökolábnyom - glia.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  2. ↑ a b Ecological footprints of nations, 2004. [2008. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  3. ↑ Gilly Zsolt: Ökológiai lábnyom - Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)[halott link]

Irodalom szerkesztés

Szakcikkek:

  • Czékus Mihály: Mekkora az ökológiai lábnyom?, Logisztikai híradó, 2011. (21. évf.) 1. sz. 18, 23. oldal
  • Ökológiai lábnyom kiszámítása Ausztriában, Agrár Európa , 2011. (15. évf.) Március/1. sz. 18-19. oldal
  • Győr és az ökológiai lábnyom, Erdészeti lapok, 2011. (146. évf.) 5. sz. 137. oldal
  • Kocsis Tamás: "Hajózni muszáj!" A GDP, az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét stratégiai összefüggései, Közgazdasági szemle, 2010. (57. évf.) 6. sz. 536-554. oldal [2]
  • Kölcsei Tamás: Az ökológiai lábnyom - agrárszemmel, Természet világa : természettudományi közlöny, 2010. (141. évf.) 3. sz. 135-136. oldal
  • Fenntarthatóság - az ökológiai (szén) lábnyom csökkentése, Bőr- és cipőtechnika, -piac : műszaki-tudományos-kereskedelmi folyóirat, 2010. (60. évf.) 2. sz. 48-49. oldal
  • Molnár Attila: Ökológiai lábnyom, a kivett és az intenzív agrárterületek tényleges területfoglalása Magyarországon, A puszta, 2009. 24. évf. 136-144. oldal
  • Szerényi Gábor: Az ökológiai lábnyom, Természetbúvár, 2009. (64. évf.) 1. sz. 26-27. oldal
  • Nádudvari Zoltán: Az ökológiai lábnyom alapján becsült környezeti járadék, az erőforrások gazdasági mutatója, Műszaki információ. Környezetvédelem, 2008. 10. sz. 18-27. oldal
  • Pappné Vancsó Judit: Az ökológiai lábnyom: a fenntartható fejlődés mérőeszköze, Földrajzi közlemények, 2004. (128. (52.) köt.) 1-4. sz. 73-87. oldal

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ökológiai_lábnyom&oldid=26911302”