Ökoszocializmus

Az ökoszocializmus olyan szocializmus, amely az igazságosságon és az egyenlőségen felül az ökológiai követelményeknek is igyekszik eleget tenni. Szerinte a létalapjainkat fenyegető ökoválság és a szegénység közvetlen oka a kapitalizmus, ezért ettől meg kell válnunk. A kapitalizmus korszerűsítése csak elodázza a problémát, illetve a visszafordíthatatlanba tolja ki. A bányákat a legjobb kapitalizmus sem képes föltölteni. A balsorsú szocializmuson okulva az ökoszocializmust – kellő fölvilágosítás után – a nagyipar zsugorításával párhuzamosan, szabad akaratból, demokratikus úton kell bevezetni (1,3).

Bővebben

Az ökoszocializmus – az uralombírálat, a szubszisztencia, az indusztrializmusbírálat stb.- mellett az ún. rendszerváltó társadalomkoncepciók egyike. Radikalizmusa miatt csak egy kisebbség képviseli. A többség az ezekkel szemben álló, rendszerkorszerűsítő kezdeményezéseket támogatja: Green New Deal, ökológiai korszerűsítés, evolúciós szociálökonómia stb. Ezek szerint az ökoszocializmus radikalizmusa miatt nem életszerű, többséget nem kaphat, sőt, épp ennek bevezetése vihet a katasztrófába (5). A többség azért veti el, mert nincs tudatában, mi forog kockán vagy nem érdekli. A legtöbben – 70 év béke és jólét után – nem tudják elképzelni, milyen az ínség és a nyomor és azt sem hiszik el, hogy ez őket is elérheti. Ennek ellenére, ha tetszik, ha nem, az ökoszocializmus ma már világmozgalom.

Az Initiative Ökosozialismus javaslatai (2):

• A fegyveripar és -export leállítása Németországban.
• Rövidtávú repülőutak megszüntetése, kerozin-adó, áfa minden jegyre.
• Légi és általános infrastruktúra további kiépítésének leállítása.
• 2030-tól több személygépkocsi ne kapjon engedélyt, üzemanyag fogyasztási határ.
• Az atomstop-törvény után szénstop.
• Magas energiaigényű gyártásfolyamatok visszavétele.
• Paraszti földművelés agráripar helyett.

Történet

Angliában a XIX. században William Morris, a Weimari Köztársaságban Paul Robien próbálta a szocializmust a természetvédelemmel összekötni. Az 1980-as években a német Zöld Pártban találunk ökoszocialistákat (Rainer Trampert, Thomas Ebermann). Ők azonban a fundamentalista-realista (fundi-reáló) összetűzés után kiváltak (6). A Joschka Fischer-féle reáló-szárny győzött, a német ökoszocialistákat a mai napig egy kisebbség képviseli (Initiative Ökosozialismus, Saral Sarkar/Bruno Kern; SALZ) (3). Világszerte viszont az ökoszocialista eszmék szárba szöktek, amit az ökoszocialista internacionálék is mutatnak (1):

Párizs 2007 (13 ország),

Belém 2009 (110 delegált),

Koppenhága 2009 (33 résztvevő)

Santa Barbara 2015 (30 előadó).

Kiáltványaikat főleg Michael Löwy (F) és Joel Kovel (US) fogalmazza.

Források

• Michael Löwy: Ökosozialismus. Die radikale Alternative zur ökologischen und kapitalistischen Katastrophe, Hamburg, 2016
• Initiative Ökosozialismus: Wahljahr, 2017
• Saral Sarkar, Bruno Kern: Ökosozialismus oder Barbarei. Eigenverlag, Mainz 2004, (online auf oekosozialismus.net PDF; 273 kB)
• Sarkar, Saral: Eco-Socialism or Eco-Capitalism: A Critical Analysis of Humanity's Fundamental Choices, Zed Books, 1999, London Die nachhaltige Gesellschaft. Eine kritische Analyse der Systemalternativen. Rotpunktverlag, Zürich, 2001, ISBN 3-85869-227-1
• Adler és Schachtschneider: Green New Deal, Suffizienz oder Ökosozialismus, Oekom München, 2010 (11 társadalommodell, www.okobetyar,blog.hu)
• Makoto Nishida: Strömungen in den Grünen (1980–2003). Eine Analyse über informell-organisierte Gruppen innerhalb der Grünen. (= Politikwissenschaft 125). LIT, Münster 2005, ISBN 3-8258-9174-7 (Zugleich: Hamburg, Univ., Diss., 2005) Weblinks Soziales, Arbeit, Leben & Zukunft (SALZ)
• Initiative Ökosozialismus Ecosocialistnetwork Journal“Climate & Capitalism – Ökosozialistisches Online Journal – "reflecting the viewpoint of environmental Marxism."

További információk

• Josef Riegler–Anton Moser: Ökoszociális piacgazdaság; ford. Kelemen Janka; Agroinform, Bp., 2001 (Környezetgazdák kiskönyvtára)
• Ökoszociális parasztgazdaságok; Önkormányzat, Kercaszomor, 2008
• Lukács András–Pavics Lázár–Kiss Károly: Az államháztartás ökoszociális reformja; Levegő Munkacsoport, Bp., 2008