Öland (kiejtése) (régi latin nyelvű forrásokban Oelandia) sziget a Balti-tengeren, Småland tartomány partjai mellett. 1342 km²-es területével a második legnagyobb svéd sziget Gotland után. Götaland történelmi országrészhez tartozik. Öland egyben Svédország legkisebb történelmi tartománya (landskap), 1634 óta közigazgatásilag viszont Kalmar megye (Kalmar län) része, ami a maga részéről Småland történelmi tartományhoz tartozik. A sziget 1819 és 1824 között átmenetileg önálló megye volt. A szárazfölddel a Kalmarsund szoroson átívelő Ölandi híd köti össze, amit 1972-ben nyitottak meg.

Öland
Gettlinge temető
Gettlinge temető
Közigazgatás
Ország Svédország
MegyeKalmar
Legnagyobb településBorgholm
Népesség
Teljes népesség25 179 fő (2014. dec. 31.)
Borgholm népességeismeretlen
Földrajzi adatok
Terület1347 km²
Hosszúság137 km
Szélesség16 km
Legmagasabb pontHöghäll (55 m)
IdőzónaCET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Öland (Svédország)
Öland
Öland
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 56° 44′, k. h. 16° 40′56.733333°N 16.666667°EKoordináták: é. sz. 56° 44′, k. h. 16° 40′56.733333°N 16.666667°E
Öland weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öland témájú médiaállományokat.

Földrajza

szerkesztés

Svédország déli, Götaland nevű országrészéhez tartozik.

Földtani felépítése

szerkesztés

Geológiája alapvetően tér el a svéd szárazföldétől, mivel az ordovíciumban lerakódott mészkőből építi fel. Ez a kitűnő építőanyag szerte az országban népszerű.

A meszes talajon gazdag a növényvilág; többek között orchideafélék is élnek a szigeten.

Földrajzi adatok

szerkesztés
  • Legmagasabb pontja a Högsrum, 55 m.
  • Legnagyobb tava a Möckelmossen
  • Hossza 137 km.
  • Legnagyobb szélessége 16 km.

Történelme

szerkesztés
 
Fenyőerdő egy természetvédelmi területen

Régészeti leletek alapján a sziget már nem sokkal a jégkorszak vége után, 8000 évvel ezelőtt lakott volt; vadászó-gyűjtögető emberek nyomait tárták fel. A telepesek azon a jéghídon érkezhettek, amely a Kalmar-szoroson át összekötötte a szigetet a szárazfölddel.

Sokáig a svéd királyok üdülőhelye volt.

1676-ban partjai előtt vívták az ölandi csatát, amelyben a Maarten Tromp admirális vezette dán–holland flotta döntő vereséget mért a Lorentz Creutz admirális svéd hajóhadára (amit az előző évben a teljesen alkalmatlan parancsnoknak bizonyuló Gustaf Otto Stenbock admirális szerencsétlenkedése alaposan meggyengített).[1] A csatában elesett maga Creutz és helyettese, Claes Uggla is.

Közigazgatási beosztása

szerkesztés
 
Öland címere

Öland a svéd kétszintű közigazgatási rendszer bevezetése óta, az 1970-es évektől Kalmar megye része, és két községre oszlik (Borgholm és Mörbylånga). A régi, tartományi rendszerű közigazgatásnak ma már adminisztratív jelentősége nincs, de bizonyos kulturális jelentősége megmaradt. Ebből a szempontból Öland önálló történelmi tartomány volt, a legkisebb az országban.

Települései

szerkesztés
 
Öland közigazgatási beosztásai. Az ősi egyházközségek (socken) nevei kis betűvel, nagyobb betűvel a tengert jelző kék mezőben az 1970-es évek előtti községek nevei, keretben nagy betűvel a két mai község neve

A 200 főnél több lakost számláló ölandi települések (tätort) a következők:

Egykori járásai

szerkesztés

A svédországi járások (härad) a svéd közigazgatás kezdeteitől léteztek mint középszintű közigazgatási egységek egészen 1971-ig. Ölandon hat ilyen járás volt:

  1. Regan: Geoffrey Regan. Haditengerészeti baklövések. Alexandria Kiadó, Pécs. ISBN 963 368 425-0  213–214. old.