Öland
Öland (ⓘ) (régi latin nyelvű forrásokban Oelandia) sziget a Balti-tengeren, Småland tartomány partjai mellett. 1342 km²-es területével a második legnagyobb svéd sziget Gotland után. Götaland történelmi országrészhez tartozik. Öland egyben Svédország legkisebb történelmi tartománya (landskap), 1634 óta közigazgatásilag viszont Kalmar megye (Kalmar län) része, ami a maga részéről Småland történelmi tartományhoz tartozik. A sziget 1819 és 1824 között átmenetileg önálló megye volt. A szárazfölddel a Kalmarsund szoroson átívelő Ölandi híd köti össze, amit 1972-ben nyitottak meg.
Öland | |
Gettlinge temető | |
Közigazgatás | |
Ország | Svédország |
Megye | Kalmar |
Legnagyobb település | Borgholm |
Népesség | |
Teljes népesség | 25 179 fő (2014. dec. 31.) |
Borgholm népessége | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Terület | 1347 km² |
Hosszúság | 137 km |
Szélesség | 16 km |
Legmagasabb pont | Höghäll (55 m) |
Időzóna | CET (UTC+1) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 56° 44′, k. h. 16° 40′56.733333°N 16.666667°EKoordináták: é. sz. 56° 44′, k. h. 16° 40′56.733333°N 16.666667°E | |
Öland weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Öland témájú médiaállományokat. |
Földrajza
szerkesztésSvédország déli, Götaland nevű országrészéhez tartozik.
Földtani felépítése
szerkesztésGeológiája alapvetően tér el a svéd szárazföldétől, mivel az ordovíciumban lerakódott mészkőből építi fel. Ez a kitűnő építőanyag szerte az országban népszerű.
A meszes talajon gazdag a növényvilág; többek között orchideafélék is élnek a szigeten.
Földrajzi adatok
szerkesztés- Legmagasabb pontja a Högsrum, 55 m.
- Legnagyobb tava a Möckelmossen
- Hossza 137 km.
- Legnagyobb szélessége 16 km.
Történelme
szerkesztésRégészeti leletek alapján a sziget már nem sokkal a jégkorszak vége után, 8000 évvel ezelőtt lakott volt; vadászó-gyűjtögető emberek nyomait tárták fel. A telepesek azon a jéghídon érkezhettek, amely a Kalmar-szoroson át összekötötte a szigetet a szárazfölddel.
Sokáig a svéd királyok üdülőhelye volt.
1676-ban partjai előtt vívták az ölandi csatát, amelyben a Maarten Tromp admirális vezette dán–holland flotta döntő vereséget mért a Lorentz Creutz admirális svéd hajóhadára (amit az előző évben a teljesen alkalmatlan parancsnoknak bizonyuló Gustaf Otto Stenbock admirális szerencsétlenkedése alaposan meggyengített).[1] A csatában elesett maga Creutz és helyettese, Claes Uggla is.
Közigazgatási beosztása
szerkesztésÖland a svéd kétszintű közigazgatási rendszer bevezetése óta, az 1970-es évektől Kalmar megye része, és két községre oszlik (Borgholm és Mörbylånga). A régi, tartományi rendszerű közigazgatásnak ma már adminisztratív jelentősége nincs, de bizonyos kulturális jelentősége megmaradt. Ebből a szempontból Öland önálló történelmi tartomány volt, a legkisebb az országban.
Települései
szerkesztésA 200 főnél több lakost számláló ölandi települések (tätort) a következők:
Egykori járásai
szerkesztésA svédországi járások (härad) a svéd közigazgatás kezdeteitől léteztek mint középszintű közigazgatási egységek egészen 1971-ig. Ölandon hat ilyen járás volt:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ ↑ Regan: Geoffrey Regan. Haditengerészeti baklövések. Alexandria Kiadó, Pécs. ISBN 963 368 425-0 213–214. old.