Hosszúlábú önbeásósáska

rovarfaj
(Önbeásó sáska szócikkből átirányítva)

A hosszúlábú önbeásósáska (Acrotylus longipes) észak-afrikai és dél-európai sivatagokban, félsivatagokban, tengerparti homokdűnéken élő sáskafaj.

Hosszúlábú önbeásósáska
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Acrotylus
Tudományos név
Acrotylus longipes
Charpentier, 1845
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hosszúlábú önbeásósáska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúlábú önbeásósáska témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A hosszúlábú önbeásósáska nőstényének testhossza 21–23 mm, hímjének 16–20 mm. Színe szürkésbarna, homokszínű. Szemei nagyok, kidomborodók. Közeli rokonaihoz képest kisebb, testalkata megnyújtottabb. Lábai hosszúak, vékonyak. Hátsó lábának "combján" két-három sötét, háromszögletű folt figyelhető meg. Felső szárnyát három nagyobb barna folt díszíti, amit két világosabb folt választ el egymástól. Alsó szárnya töve sárgás, de Marokkóban egyszínű szárnyú sáskát is találtak.

Alfajai:

  • A. longipes longipes Charpentier, 1845
  • A. longipes rosea Bolivar, I., 1908
  • A. longipes subfasciatus Bei-Bienko, 1948

Elterjedése és életmódja szerkesztés

Észak-Afrikában, Délnyugat-Ázsiában és Dél-Európában honos. Megtalálható a Kanári-szigeteken is.

A meleg, száraz, homokos talajú élőhelyeket kedveli; a sivatagokat, félsivatagokat és tengerparti dűnéket. Viharban, rossz időjárás esetén beássa magát a homokba. Különböző lágyszárú növények friss és száraz részeivel táplálkozik. A homokos tengerpartok beépítése és turisztikai hasznosítása veszélyezteti élőhelyeit.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés