Ördöngösfüzesi népzene
Ördöngösfüzes a Mezőség északi peremének egyik legrégibb magyar települése, észeki részének kapuja. Szamosújvár és Szék szomszédságában, dombok között, szűk völgyben fekszik.
A zenészekről szerkesztés
Ördöngösfüzesen a Mezei család szolgáltatta a zenét: Mezei Ferenc (1907-1981) magyar cigány prímás, akit a faluban „Pikili”-nek hívtak.[1] Testvérei: Dénes (1931-1968), szintén prímás, Mezei János „Táku” volt a bőgős vagyis gordonos, Mezei György „Nuku” volt a kontrás. Az öreg Pikili vitte a fiát, szintén Mezei Ferencet (szül. 1948), becenevén „Nelu”-t, és így tanult meg apjától muszikálni. Régi ördöngösfüesi muzsikusok voltak még mezei Ferenc „Pikili” édesapja, Mezei Ádám, valamint Pulyka Gyurica és Pulyka Ádám.
A táncról szerkesztés
Lassú táncok Ördöngösfüzesen nem igen voltak jellemzőek. A helyi elnevezések:[2]
- Ritka magyar tánc - „húzd magyarul”
- Sűrű magyar tánc - „sűrű fogásolás”: azért hívják fogásolásnak, mert a magyar tánc több fogásból áll. Felugrik a levegőbe, összeüti a sarkát, az egy fogás. Megtekeri a lábát, a sarkát, egy másik fogás.
- Verbunk - „serény magyar tánc”, vagy „sűrű verbunk”
- Csárdás - „húzzad cigányul”
- Sűrű csárdás - „zsidótánc”
Füzesen, Szépkenyerűszentmártonon, Vicében, Décsén, Váralján és Nyíresen nem dobálták a legények a lányokat. A jó táncú, énekes mulatós embereknek volt kedvenc nótájuk, szerették, ha a ajátjukat húzzák. Előfordult, hogy a muzsikus nevét kapcsolták a dallamhoz. Ezek az elnevezések évtizedekig fennmaradtak. Említésre méltó táncosok:
- Papolci Albert - nagyon híres táncos volt környéken[3]
- Barabás Feri - kiléte ismeretlen
- Pulyka Gyurica - füzesi zenész
- Pulyka Ádám - híres, öreg muzsikus volt
- Kelemen György - „Gyika”, jó legényes táncos, 1969-es filmen látható tánc közben, sokan követték a figuráját
- Kerekes János - Hideg Anna néni szomszédjában lakott, jó legényes táncos volt
- Maneszes Márton - nagygazda volt
- Vincze János - szépkenyerűszentmártoni kiváló táncos volt.
Játéktechnika szerkesztés
Ördöngösfüzesen a banda általában négy tagú, két prímás, kontrás és bőgős, azaz gordonos muzsikált együtt.[4] A község zenéje és tánca eltér a környékbeli falvakétól. Bár a dallamrepertoár nagy része azonos, hangvétele egyedi. Különlegességét a zene rusztikus, súlyos, erőteljes megszólaltatása adja.
Források szerkesztés
- Kallós Zoltán (szerk.): Ördöngösfüzes - Mezőségi magyar népzene, Kallós Zoltán gyűjtése. FA 081-2, Fonó Records, Budapest, 2000
- Martin György: Mátyás István 'Mundruc', Egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata. Jelenlévő Múlt, ZTI-Planétás, szerk.: Felföldi László - Karácsony Zoltán. 175-178. o.
- Nagy Zsolt - Havasréti Pál: Ördöngösfüzesi népzene. Brácsa-bőgő melléklet. Hangszeres népzenei példatár - Népzenei füzetek. Hagyományok Háza, Budapest, 2008
- Pávai István: Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1993. 87-91. o.
Publikált hangfelvételek szerkesztés
- Kallós Zoltán - Martin György: Észak-Mezőségi Magyar Népzene III. - Ördöngösfüzes, Hungaroton - Budapest, szerk.: Halmos Béla LPX 18109
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Nagy Zsolt - Havasréti Pál: Ördöngösfüzesi népzene. Brácsa-bőgő melléklet. Hangszeres népzenei példatár - Népzenei füzetek. Hagyományok Háza, Budapest, 2008. 4. oldal
- ↑ Nagy Zsolt - Havasréti Pál: Ördöngösfüzesi népzene. Brácsa-bőgő melléklet. Hangszeres népzenei példatár - Népzenei füzetek. Hagyományok Háza, Budapest, 2008. 8. oldal
- ↑ Hideg Anna, ördöngösfüzesi lakos közlése
- ↑ Nagy Zsolt - Havasréti Pál: 9-16. oldalak
