Örményország uralkodóinak listája

Wikimédia-listaszócikk

Örményország, ókori nevén Armenia azután jött létre, miután III. Antiokhosz szeleukida uralkodó döntő vereséget szenvedett a rómaiaktól i. e. 189-ben. Legnagyobb kiterjedését Nagy Tigranész uralkodása idején érte el. I. e. 69-től többnyire Rómától függött, i. e. 20-ban véglegesen római kliensállam lett. Fontos ütközőállam volt a Római Birodalom és a Párthus Birodalom, majd a Szászánida Birodalom között, hol az egyik, hol a másik függésében. I. sz. 114117 között rövid ideig római provincia, 428-ban pedig a Szászánida Birodalom része lett. A 7. század közepén az arabok foglalták el, csak a 9. század elejétől lett újra független állam. 885-től ismét önálló királyság. 1045-ben a bizánciak foglalták el, majd a manzikerti csata (1071) után a Szeldzsuk Birodalomhoz csatolták. Ettől kezdve jórészt szeldzsuktörök uralom alatt állt.

Legendás uralkodók (Kr. e. 570Kr. e. 5. század) szerkesztés

Satrapák (Kr. e. 401Kr. e. 336) szerkesztés

Orontida-dinasztia (Kr. e. 336Kr. e. 189) szerkesztés

A független ókori Örményország és Sophene uralkodói szerkesztés

Artaxida-dinasztia (Kr. e. 189Kr. e. 1) szerkesztés

Örményország, ókori nevén Armenia Magna azután jött létre, miután III. Antiokhosz szeleukida uralkodó döntő vereséget szenvedett a rómaiaktól Kr. e. 189-ben. Legnagyobb kiterjedését Nagy Tigranész uralkodása idején érte el. Kr. e. 69-től többnyire Rómától függött, Kr. e. 20-ban véglegesen római kliensállam lett.

Szóphéné királyai (Kr. e. 220Kr. e. 90) szerkesztés

A szomszédos birodalmaktól való függőség kora szerkesztés

Ezután hosszú időre megszűnt a független örmény államiság. Az országot 395-ig Róma és a Pártus Birodalom, aztán Bizánc uralta a kijelölt helyi királyok vagy kormányzók segítségével. A perzsák megerősödésével hosszú háborúk indultak Bizánc és Perzsia között a kaukázusi országért.

Vegyesházbeli királyok (Kr. e. 1Kr. u. 54) szerkesztés

Arszakida-dinasztia (54428) szerkesztés

Marzpanate korszak (428646) szerkesztés

Örményország 428-ban a Szászánida Birodalom része lett helytartókkal.

Örményország hercegei (646806) szerkesztés

A középkori független örmény államok uralkodói szerkesztés

Az első középkori királyság (8621045) szerkesztés

Az ország csak a 9. század elejétől lett újra független állam. 884-től ismét királyság.

A kettészakadt ország szerkesztés

1045-ben Örményországot a bizánciak foglalták el, majd a manzikerti csata (1071) után az ország területe a Szeldzsuk Birodalom része lett. Végül a helyiek fellázadtak és függetlenségi háborúba kezdtek. 1080-1198 között Nagy-Örményország egy részét "a Hegyek urai" ellenőrizték. Az örmények egy része ugyanakkor kivándorolt Kilikiába, és ott Kis-Örményország néven 11981375 között önálló államot alkottak.

A Hegyek Urai (10801199) szerkesztés

Kis-Örményország Kilikiában szerkesztés

A második középkori királyság uralkodói (11991464) szerkesztés

Trónkövetelők 1393 után szerkesztés

Örményország 1375-ben a főváros, Szisz (ma Kozan, Törökország) egyiptomi mameluk elfoglalásával megszűnt létezni. 1448-ig az egykori királyság egy tengerparti erőssége még ciprusi kézen maradt, és a ciprusi királyok mint a Lusignan-ház tagjai 1393-tól, az utolsó örmény király halálától viselték az Örményország királya címet, mely végül a öröklés útján a Savoyai-házra szállt.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az örmény nyelvben két fő nyelvjárás van, keleti és nyugati, és ez különösen a zöngés/zöngétlen hangpárokban például p/b, g/k stb. nyilvánul meg, mint például a Rupen/Ruben, Bagratuni/Pakratuni alakoknál, ahol az első, a keleti változat az általánosan elfogadottabb.

Irodalom szerkesztés

  • Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott? kormányzott? Budapest, Springer, 1994
  • Rüdt-Collenberg, W. H.: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Parizs, Klincksieck, 1963

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés