Örvös galamb

madárfaj

Az örvös galamb (Columba palumbus) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Örvös galamb
Az örvös galamb búgó hangja

Az örvös galamb búgó hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Galambformák (Columbinae)
Nem: Columba
Faj: C. palumbus
Tudományos név
Columba palumbus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Sárga - nyári (költő) állomány Zöld - egész évben jelen van Kék - téli látogató.
Sárga Solid yellow.svg - nyári (költő) állomány

Zöld Solid green.svg - egész évben jelen van

Kék Solid cyan.svg - téli látogató.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Örvös galamb témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös galamb témájú médiaállományokat és Örvös galamb témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Columba palumbus azorica Hartert, 1905
  • Columba palumbus casiotis (Bonaparte, 1854)
  • Columba palumbus iranica (Zarudny, 1910)
  • Columba palumbus maderensis Tschusi, 1904
  • Columba palumbus palumbus Linnaeus, 1758[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Európában, Ázsiában, valamint Észak-Afrikában honos. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők, valamint legelők, szántóföldek, ültetvények és vidéki kertek. Állandó és vonuló állományai is vannak.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországi rendszeres fészkelő. A hazai állomány február-november hónapokban észlelhető, de át is telelhet.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 40–42 centiméter, szárnyfesztávolsága 75–80 centiméter, testtömege pedig 280–614 gramm közötti.[5] A legnagyobb európai galambféle. A felnőtt madaraknak jellegzetes fehér folt van a nyakukon, a fiataloknál ez még hiányzik. Mindkét ivar egyforma, nyakuk és farkuk szürke, mellük vörhenyes-szürke. Hátuk és szárnyuk szürkésbarna. A felrepülő madaraknál feltűnő a szárnyon lévő fehér folt.

ÉletmódjaSzerkesztés

A költési időn kívül nagy csapatokban él. Gyommagvakkal, gabonamagvakkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul.

SzaporodásaSzerkesztés

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. Erdőkben, ártereken fákra vagy bokrokra készíti fészkét. A fészek kis gallyakból, vékony gyökerekből, és vékony fűszálakból vagy szárakból készül. Fészekalja két, tiszta fehér tojásból áll, melyeken 16–18 napig költ. Az első táplálék, amit a fiókák kapnak kikelésükkor, az a begytej, amit a szülők termelnek. A fiatal madarak 28–30 nap után repülnek ki. Egy évben többször is fészkelhet.

 
Fészek tojásokkal...
 
...és egy fióka

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon nem védett, vadászható.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 30.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. november 10.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés