Az örvös galamb (Columba palumbus) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Örvös galamb
Az örvös galamb búgó hangja

Az örvös galamb búgó hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Galambformák (Columbinae)
Nem: Columba
Faj: C. palumbus
Tudományos név
Columba palumbus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Sárga - nyári (költő) állomány Zöld - egész évben jelen van Kék - téli látogató.
Sárga - nyári (költő) állomány

Zöld - egész évben jelen van

Kék - téli látogató.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Örvös galamb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös galamb témájú médiaállományokat és Örvös galamb témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Columba palumbus azorica Hartert, 1905
  • Columba palumbus casiotis (Bonaparte, 1854)
  • Columba palumbus iranica (Zarudny, 1910)
  • Columba palumbus maderensis Tschusi, 1904
  • Columba palumbus palumbus Linnaeus, 1758[2]

Előfordulása szerkesztés

Európában, Ázsiában, valamint Észak-Afrikában honos. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők, valamint legelők, szántóföldek, ültetvények és vidéki kertek. Állandó és vonuló állományai is vannak.[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországi rendszeres fészkelő. A hazai állomány február-november hónapokban észlelhető, de át is telelhet.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 40–42 centiméter, szárnyfesztávolsága 75–80 centiméter, testtömege pedig 280–614 gramm közötti.[5] A legnagyobb európai galambféle. A felnőtt madaraknak jellegzetes fehér folt van a nyakukon, a fiataloknál ez még hiányzik. Mindkét ivar egyforma, nyakuk és farkuk szürke, mellük vörhenyes-szürke. Hátuk és szárnyuk szürkésbarna. A felrepülő madaraknál feltűnő a szárnyon lévő fehér folt.

 
 

Életmódja szerkesztés

A költési időn kívül nagy csapatokban él. Gyommagvakkal, gabonamagvakkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. Erdőkben, ártereken fákra vagy bokrokra készíti fészkét. A fészek kis gallyakból, vékony gyökerekből, és vékony fűszálakból vagy szárakból készül. Fészekalja két, tiszta fehér tojásból áll, melyeken 16–18 napig költ. Az első táplálék, amit a fiókák kapnak kikelésükkor, az a begytej, amit a szülők termelnek. A fiatal madarak 28–30 nap után repülnek ki. Egy évben többször is fészkelhet.

 
Fészek tojásokkal...
 
...és egy fióka

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon nem védett, vadászható.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 30.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. november 10.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés