Örvös légykapó

Örvös légykapó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Részalrend:	Passerida;
Öregcsalád:	Muscicapoidea;
Család:	Légykapófélék (Muscicapidae);
Alcsalád:	Saxicolinae;
Nem:	Ficedula;
Faj:	F. albicollis ;
Tudományos név
	Ficedula albicollis; (Temminck, 1815)
Elterjedés
	Az örvös légykapó elterjedési területe költőhely (nyáron) költözési útvonal telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Örvös légykapó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös légykapó témájú médiaállományokat és Örvös légykapó témájú kategóriát.

Az örvös légykapó (Ficedula albicollis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1815-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa albicollis néven.^[3]

Előfordulása

Európa középső és délkeleti részén és Ázsia délnyugati részén honos. Hosszútávú vonuló, telelni Afrika Szahara alatti részére vonul. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és szavannák, valamint ültetvények, szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, középhegységi bükk- és gyertyános-tölgyes erdeinkben rendszeres fészkelő.^[5]

Megjelenése

Testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 22–25 centiméter, testtömege pedig 12–16 gramm.^[5] A hím nagyon hasonlít a kormos légykapóra, a nyakán lévő fehér örv és a szárnyán és a homlokán lévő nagyobb folt különbözteti meg attól. A barnás színű tojót alig lehet megkülönböztetni a rokon faj tojójától.

A hím

és a tojó

Életmódja

A levegőben repülő rovarokat,^[5] a földön pókokat, hernyókat és poloskákat keresgél.

Szaporodása

Ficedula albicollis

Korhadt fák odvaiba készíti fészkét, de megtelepszik mesterséges madárodvakban is. Ezt fűszálakkal bélel ki. Fészekalja 6-7 égszínkék tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókákat még 14 napig táplálja, mire kirepülnek.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. április 18.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. április 18.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 18.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 18.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 18.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 18.)

[E-5] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. április 18.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]