Erzsébet (keresztnév)

női utónév
(Örzse szócikkből átirányítva)

Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִישֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִישָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy „Isten a teljesség”, „Isten a tökéletesség”.[1]

Árpád-házi Szent Erzsébet (14. századi itáliai festmény)

Rokon nevek szerkesztés

Babett, Babetta, Béta, Betta, Betti, Bettina, Böske, Csöre, Eliz, Eliza, Elizabet, Ella, Elza, Ilze, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili, Liza, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Lizi, Örzse, Szavéta, Véta, Zsóka

Névnapok szerkesztés

november 19.[1]

Erzsébet-napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.[2]

Gyakorisága szerkesztés

Az Erzsébet Magyarországon a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult a névadásban, de még gyakori, a 2000-es években azonban már nem szerepel a 100 leggyakrabban adott női név között.[1][3][4]

Ugyanakkor a teljes népességet tekintve az Erzsébet név még mindig a második leggyakrabban viselt női név a Mária után, 2019-ben összesen több mint 200 000 nő neve volt.

Idegen nyelvi változatai szerkesztés

Híres névviselők szerkesztés

„Erzsébet” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

Erzsébetek szerkesztés

Magyarok szerkesztés

 
Erzsébet magyar királyné
 
Liza Minnelli

Uralkodók és családtagjaik:


Egyéb Erzsébetek szerkesztés

Vezetéknévként szerkesztés

A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.[2]

Földrajzi névként szerkesztés

A települések védőszentjükről lettek elnevezve

A művészetekben szerkesztés

A népnyelvben szerkesztés

  • Szent Erzsébet virágocska a neve Nógrád vármegyében a napvirágnak (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek is neveznek.[2]
  • kukorörzse a neve a salamonpecsétnek (Polygonatum)[2]
  • boglyasperzsi a neve egy virágfajtának[2]
  • büdöslizi vagy büdösliza a neve a muskátlinak[2]
  • erzsipaszuly, erzsibab, a neve egy gömbölyű lilástarka, bokros babnak[2]
  • bözsike volt a neve Szentesen a nyenyerének vagy a tekerőnek[2]
  • kisebb Erzsók orránál: ezt olyan dolgokra mondták, amik nagyon kicsik voltak[2]

Egyéb szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Ladó-Bíró, 170. old.
  2. a b c d e f g h i Fercsik-Raátz, 110. old.
  3. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  4. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

További információk