Öskü

magyarországi község Veszprém vármegyében

Öskü (szlovákul: Eška[3]) község Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.

Öskü
Ösküi kerektemplom, egy római őrtoronyra épült 11. századi kápolna
Ösküi kerektemplom, egy római őrtoronyra épült 11. századi kápolna
Öskü címere
Öskü címere
Öskü zászlaja
Öskü zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVárpalotai
Jogállásközség
PolgármesterÁngyán Tamás (független)[1]
Irányítószám8191
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség2155 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 39″, k. h. 18° 04′ 19″47.160839°N 18.071950°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 39″, k. h. 18° 04′ 19″47.160839°N 18.071950°E
Öskü (Veszprém vármegye)
Öskü
Öskü
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Öskü weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öskü témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
A község Várpalota környéke térképén

Öskü Veszprémtől 15 kilométerre, Várpalotától 8 kilométerre, a Bakony délkeleti végében fekszik.

Legfontosabb útvonala a 8-as főút, központján a 8214-es út halad végig. Közigazgatási területét érinti még, annak keleti határszélén a Lepsénytől Pétfürdőig húzódó 7207-es út is.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon, melynek egy megállási pontja van itt; Öskü megállóhely a központ keleti szélén helyezkedik el, a 8214-es út vasúti kereszteződésénél.

Története

szerkesztés

A falu már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. A községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírmezőt is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket. A falu a török korban elnéptelenedett, helyükre németeket telepítettek be, de ők továbbálltak. A 18. század elején két alkalommal is szlovákokat hívtak a vidékre, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Egy részük katolikus, más részük pedig evangélikus volt, így e két egyháznak van temploma a faluban.

Öskü legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett.

1947-ben a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, és onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Ösküre.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Harnos László (független)[4]
  • 1994–1998: Gyapay Zoltán (Fidesz)[5]
  • 1998–2002: Gyapay Zoltán (Fidesz)[6]
  • 2002–2006: Gyapay Zoltán (Fidesz)[7]
  • 2006–2010: Gyapay Zoltán (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2010–2014: Gyapay Zoltán Tamás (független)[9]
  • 2014–2019: Ángyán Tamás (független)[10]
  • 2019–2024: Ángyán Tamás (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2230
2193
2211
2176
2184
2155
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 3,5%, evangélikus 18,7%, felekezeten kívüli 8,7% (26,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Kerektemplom légi fotó
A rotunda a sekrestye kivételével – az a XV. században épült – eredeti állapotában áll. Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.
1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatából kívül-belül felújította a műemlék felügyelőség. 2001-ben pedig a lépcsőfeljáró és korlát készült el. Bejelentkezéssel látogatható.
  • Tasner Antal szülőháza
A katolikus templommal szemben fekvő, hosszú, sokablakos, földszintes épület déli végén emléktábla olvasható, amely szerint ott született 1808-ban Tasner Antal. Az épület a múlt század közepétől plébánia volt, átépítése és bővítése abban az időben történt. 1943-tól iskolaként működött egészen a 90’-es évek közepéig. Azóta különböző foglalkozásoknak, szakköröknek ad otthont.
  • Szentháromság-szobor
Barokk szobor, 1746-ban készült, Szloboda Mihály alkotása.
  • Szent Anna-szobor
Az 1750 körül készült barokk szobor Szloboda Mihály alkotása.
  • Római katolikus templom
A késő klasszicista templomot 1843-ban kezdték el építeni Zichy István gróf költségén és 1847-ben fejezték be.
  • Evangélikus templom
A templom 1785-1786 évben épült.
  • 8-as főút északi oldalán (HRSZ.2367): Feltételezett római kori duzzasztógát fala
  • Újlaki-köz 2 (HRSZ 69/1-2): Lakóház, ú.n. Basa lak A késő gótikus (15. sz.) vár falára épült, a 18. sz.-ban.

További tudnivalók

szerkesztés

Az utóbbi évtizedekben számos közintézmény is létesült: óvoda, napközi otthon, iskola, könyvtár, orvosi-, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, csecsemő- és terhes- tanácsadó, posta, művelődési otthon. Működik népdalkör, faluszépítő társaság, alapítvány és focicsapat. Az emberek többnyire a környező városokba, helységekbe járnak dolgozni, de akadnak helyi vállalkozók is. Az infrastruktúra kiépített, van földgáz-, ivóvíz, szennyvízcsatorna-, telefon- hálózata. A közlekedés nagyon jó, vonattal, busszal is jól megközelíthető. A falusi turizmus is jelen van, fellendítése pedig folyamatban.

  • OMF: Veszprém Megye Műemlékjegyzéke ISBN 963-512-075-3
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
  • Kirándulás Magyarország legősibb körtemplomához- Öskü Átutazófilm

Képgaléria

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Öskü témájú médiaállományokat.
  1. a b Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Archivált másolat. [2014. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  4. Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. Öskü Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés