Österreichische Lokaleisenbahngesellschaft
A Österreichische Lokaleisenbahngesellschaft (ÖLEG) egy magánvasút-társaság volt az egykori Osztrák-Magyar Monarchiában.
Története
szerkesztésA társaságot elsősorban az egykori Ausztria vidéki térségei helyi vasútvonalainak fejlesztésére hozták létre. Az Elbogener Localbahn-al a Nordwestböhmen-ből került az első vonal 1881-ben a társaság tulajdonába. A rákövetkező években az ÖLEG lett Ausztria legnagyobb helyiérdekű vasút (HÉV) üzemeltetője.
Az ÖLEG már 1884-től üzemeltette külföldi vasúttársaságok vonalainak egy részét. Egyes szakaszok üzemeltetése a tervezett államosítás keretében 1887 július 1-jén a kkStB-hez került. Ekkortól az ÖLEG csak az infrastruktúra tulajdonosa.
1894 január 1-jén a társaságot államosították. A pályák és a járművek végleg a kkStB tulajdonába kerültek.
A vonalak
szerkesztés- Elbogener Localbahn: Neusattl–Elbogen (*1877. október 15.); megszerzése: 1881-ben, 1887-től kkStB üzemeltetésben
- Časlau–Žleb (*1881. január 6.); 1889. július 1-jétől ÖNWB üzemeltetésben
- Skowitz–Wrdy-Bučic (*1881. január 6.); 1889. július 1-jétől ÖNWB üzemeltetésben
- Lokalbahn Peček–Zasmuk mit Abzweigungen: Peček–Zasmuk, Bošic–Kauřim, Zweigbahn zur Zuckerfabrik Karlsthal (*1881. október 8.); 1884. január 1-jétől az StEG tulajdonában és üzemeltetésében
- Smidar–Hochwessely (*1881. november 20.); 1885. július 1-jétől a BCB üzemeltetésében
- Chodau–Neudek (*1881. december 20.); 1887. július 1-jétől a kkStB üzemeltetésében
- Žleb–Zawratetz-Třemoschnitz (*1882. február 14.); 1889. július 1-jétől az ÖNWB üzemeltetésében
- Königshan–Schatzlar (*1882. november 5.); 1889. július 1-jétől az SNDVB üzemeltetésében
- Brandeis–Mochow (*1882. október 12.); 1885. július 1-jétől a BCB üzemelteésében(→Bahnstrecke Čelákovice–Mochov) üzemeltetésében
- Časlau–Močovic (*1882. november 30.); 1889. július 1-jétől a ÖNWB üzemeltetésében
- Olmütz–Cellechowitz (*1883. március 4.); 1887. július 1-jétől a kkStB üzemeltetésében
- Ungarisch Hradisch–Ungarisch Brod (*1883. április 1.); 1885. július 22. a StEG üzemeltetésében
- Böhmisch Leipa–Niemes (*1883. november 1.); 1887. július 1-jétől a kkStB; 1898. december 29-től az ATE üzemeltetésében
- Schönhof–Radonitz (*1884. január 1.); 1887. július 1-jétől a kkStB üzemeltetésében
- Kaschitz–Schönhof (*1881. augusztus 16.); 1884. július 1-jén a EPPK-tól; 1886-tól a kkStB üzemeltetésében)
- Mährisch Weißkirchen–Krasna (*1884. október 1.); 1887. december 24-től a KFNB
- Krasna–Wsetin (1885. július 1.); 1887. december 24-től aKFNB üzemeltetésében
- St. Pölten–Herzogenburg–Tulln (*1885. augusztus 3.); a kkStB üzemeltetésében
- Asch–Roßbach (*1885. szeptember 26.); a kkStB üzemeltetésében
- Niederlindewiese–Ziegenhals (*1888. február 26.); a kkStB üzemeltetésében
- Niederlindewiese–Hannsdorf (*1888. október 1.); a kkStB üzemeltetésében
- Herzogenburg–Krems (*1889. július 16.); a kkStB üzemeltetésében
- Hadersdorf–Sigmundsherberg (*1889. július 16.); a kkStB üzemeltetésében
- Budweis–Gojau (*1891. november 20.); a kkStB üzemeltetésében
- Gojau–Salnau (1892. július 4.); a kkStB üzemeltetésében
A mozdonyok
szerkesztésAz Österreichischen Lokaleisenbahngesellschaft mozdonyai | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sorozat | ÖLEG-Nr. | Darabszám | Gyártó | Gyártási év | Jelleg | kkStB-Nr. | ČSD-Nr. | |
A | 1–6 | 6 | Krauss/München | 1882–1883 | B n2t | Inv.-Nr. (8361)–(8362) | - | |
B | 101–104, 109–114 | 9 | Krauss/Linz, Floridsdorf | 1877–1881 | B n2t | 83.01–02, 11, 16, 21–26 | 200.001–003 | |
B' | 105–108 | 4 | Floridsdorf | 1881–1882 | B n2t | 183.01–04 | – | |
C | 201 | 1 | Ringhoffer | 1880 | B2 | – | – | |
D | 301–304 | 4 | Krauss/München | 1883 | B n2t | 84.01–04 | – | |
F | 501–512 | 8 | Floridsdorf, Krauss/München | 1880–1902 | C n2t | 93.01–05, 11–13 | 300.101 | |
G | 601–606 | 6 | Krauss/München | 1881–1883 | C n2t | 94.01–05, 294.11–12 | – |
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Österreichische Lokaleisenbahngesellschaft című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Az eredeti szócikk forrásai az eredeti szócikknél megtalálhatóak.