Ötödik koalíciós háború

koalíciós háború Franciaország ellen, 1809
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 21.

Az ötödik franciaellenes koalíció létrehozásának a fő kezdeményezője a Habsburg Birodalom volt. Ez a háború Ausztria számára más volt, mint az előző koalíciós háborúk, ugyanis fokozódott az osztrák császári hadsereg harci szelleme és győzni akarása.

Ötödik koalíciós háború
Napóleoni háborúk
Napóleon a wagrami csatában
Napóleon a wagrami csatában
Dátum1809
HelyszínEurópa
Eredményfrancia győzelem, a schönbrunni béke megkötése
Terület-
változások
Ausztria területi vesztesége
Harcoló felek
Franciaország
Rajnai Szövetség
Itáliai Királyság
broder Hollandia
broder Nápolyi Királyság
broder Varsói Hercegség
Habsburg Birodalom
Egyesült Királyság
Szárd Királyság
Szicíliai Királyság
Parancsnokok
I. Napóleon császárI. Ferenc császár
Károly osztrák főherceg
A Wikimédia Commons tartalmaz Ötödik koalíciós háború témájú médiaállományokat.

A hadműveletek során azonban a kezdeményezés Napóleon császár kezében volt. Az eckmühli csatában az osztrákok jelentős vereséget szenvedtek. Napóleonnak ugyan megsebesült a lába, de a csatatéren maradt. A győzelem következtében szabad volt az út Bécs felé, s a francia csapatok elfoglalták a császárvárost. A megszállást az osztrákok nem tekintették a háború végének, és a vereség nem törte meg az ellenállást.

Napóleon a Duna egyik ágán elhelyezkedő Lobau-szigetről pontonhidat építtetett, amelyen átkelve a franciák megtámadták az osztrák seregeket Aspern és Essling közelében. A kétnapos csata nagyon kegyetlen és véres volt. Napóleon itt könyvelhette el az első jelentősebb kudarcát, mivel nem sikerült győznie, valamint Aspern és Essling is az osztrákok kezén maradt. A franciák rendezett visszavonulása után mindkét fél a végső összecsapásra készült.

Katonai helyzet Európában 1809. február
Katonai helyzet Európában 1809. február

1809. július 56-án lezajlott wagrami csata során Napóleon viszont döntő győzelmet aratott az osztrákok fölött. A kegyetlen és véres ütközet során mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett. A csatában Napóleon új taktikát vezetett be: a faltörő kos módszerét, vagyi ez ellenség hadseregének centruma ellen három, szorosan zárt hadosztályt küldött, így bontotta meg a csapatok egységét. A taktika sikeresnek bizonyult, az osztrákok meghátráltak.

A csata után I. Ferenc osztrák császár megingott, és fegyverszünet megkötésére kényszerült, ami októberben a schönbrunni békeszerződés megkötéséhez vezetett. Vagyis véget vetett annak a háborúnak, amelyet a Habsburg Birodalom vívott a német államok feletti francia ellenőrzés megtöréséért. A béke megpecsételése érdekében Napóleon elvált első feleségétől, Joséphine de Beauharnais-tól (aki nem tudott neki férfi örököst szülni), és nőül vette Ferenc császár legidősebb leányát, Mária Ludovika főhercegnőt (Mária Lujzát).

  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum kiadó, Budapest, 2004
  • Herbert Attila, Maros Ida, Moss László, Tisza László: Történelem. 1789-től 1914-ig ISBN 963-04-6874-3

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés