Øyvind Grøn

norvég fizikus

Øyvind Grøn (Oslo, 1944. március 11. –) norvég fizikus.

Øyvind Grøn
Született1944. március 11. (80 éves)
Oslo
Állampolgárságanorvég
Foglalkozása
IskoláiOslói Egyetem
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Øyvind Grøn Oslóban született és az oslói egyetemen 1973-ban mesterfokozatú diplomát szerzett. Diplomaterve meteorológiai témájú volt.[1] 1990-ben PhD fokozatot szerzett, a témája a taszító gravitáció volt.[2]

Az oslói egyetem kutatási asszisztense lett és oktatói tevékenységet is folytatott. 1985-óta az Oslói egyetem docense. 1994-ben professzori kinevezést nyert el.[3]

A European Journal of Physics című fizikai lap szerkesztői bizottságának tagja. A norvég rádióban népszerű természettudományos előadásokat tart.

Tudományos munkássága szerkesztés

Grøn kutatási területei közé tartozik az általános relativitás, a kozmológia és a klasszikus elektromágnesesség.

Az ikerparadoxont új megvilágításban dolgozta fel.[4] További munkássága a forgó viszonyítási rendszerek (Ehrenfest-paradoxon),[5] és a vákuumenergiával kapcsolatos taszító gravitáció.[6]

Erik Eriksennel együtt tanulmányozták a gyorsított elektromos töltések által generált elektromágneses mezőt. Ezzel kapcsolatban megmutatták ennek hatását a gravitációra.[7]

Grøn új megoldásokat talált Einstein gravitációs elméletének egyenleteire, mely a téridőt írja le, ahol valaki az időben visszafele utazik.[8]

Grøn számos tanulmányban foglalkozott az univerzum relativisztikus modelljével. Rámutatott, hogy lehetséges értelmezni a kozmosz jelenségeit a sötét energia koncepciója nélkül.[9]

Grøn több publikációt jelentetett meg a gravitáció és az idő kapcsolatáról, valamint a gravitáció és az entrópia összefüggéséről.[10]

A Kaluza–Klein-elmélettel is foglalkozott, mely a geometria és az egységes elektromágneses elmélet, valamint a gravitáció összefüggéseit tárgyalja. Ezen elmélet szerint a világ ötdimenziós: egy olyan kompakt térbeli dimenzióval egészül ki, mely közvetlenül nem figyelhető meg.

Kimutatta, hogy egy töltött részecske körüli elektromos tér a relativisztikus kivetítése az elmozduló térnek, melyet a részecske mozgása okoz, amikor a mi négydimenziós téridőnkből az ötdimenziósba mozog át.[11]

Grøn három könyvet írt a relativitáselméletről.[12][13][14]

Irodalom szerkesztés

Források szerkesztés

  1. En jeger i kosmos”, Forskning.no, 2005. február 5.. [2012. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. április 7.) (norvég nyelvű) 
  2. Repulsive gravitation, Dr. thesis at Universitetet of Oslo
  3. „Ny professor ved ingeniørhøyskolen”, 1994. május 11. (norvég nyelvű) 
  4. Ø. Grøn, The twin paradox in the theory of relativity. Eur. J. Phys. 27, 885-889 (2006)
  5. Ø. Grøn, Relativistic description of a rotating disk. Am. J. Phys. 43, 869-976 (1975)
  6. Ø. Grøn, Repulsive gravitation, Dr. Thesis at University of Oslo, 1990
  7. Eriksen and Ø. Grøn, Electrodynamics of hyperbolically accelerated charges V: The field of a charge in the Rindler space and the Milne space. Ann. Phys. 313, 147-196 (2004)
  8. Ø. Grøn and S. Johannesen, Closed timelike geodesics in a gas of cosmic strings. New Journal of Physics (2008)
  9. H. Alnes, M. Amarzguioui, An inhomogeneous alternative to dark energy? Phys.Rev. D73 083519 (2006)
  10. Ø. Grøn and S. Hervik, Gravitational entropy and quantum cosmology. Classical and Quantum Gravity 18, 601-918 (2001)
  11. Ø. Grøn, Inertial dragging and Kaluza-Klein theory. Int. J. Mod. Phys. A20, 2270-2274 (2005).
  12. Einstein's General Theory of Relativity: With Modern Applications in Cosmology. Springer (2007). ISBN 978-0-387-69199-2 
  13. Grøn, Øyvind. Lecture Notes on the General Theory of Relativity: From Newton’s Attractive Gravity to the Repulsive Gravity of Vacuum Energy, Lecture notes in physics. Springer (2009). ISBN 978-0-387-88133-1 
  14. Einstein's Theory: A Rigorous Introduction for the Mathematically Untrained. Springer (2011). ISBN 978-1-4614-0705-8 

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Øyvind Grøn című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.