Főmenü megnyitása

Az újév a naptári év legelső napja. Világszerte az egyik legünnepeltebb esemény,[1] a legtöbb országban az új év beköszöntét rendezvényekkel, tűzijátékokkal, bulikkal, családi összejövetelekkel ünneplik. A Gergely-naptárat használó nyugati kultúrkörben január 1-ére, a karácsonyi időszak(wd) nyolcadik napjára esik.

Újév
A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje
A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje

Ünneplik Amerikai Egyesült Államok
Ideje január 1.
Kapcsolódó ünnep Szilveszter, Szűz Mária istenanyaságának ünnepe
A Wikimédia Commons tartalmaz Újév témájú médiaállományokat.

Magyarországon újév napja munkaszüneti nap.[2]

Tartalomjegyzék

DátumaSzerkesztés

A különböző kultúrák legtöbbje csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét, és évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a julián naptár bevezetésekor.[3] Ezt a dátumot az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, a következő ezer évben pedig különböző napokat, egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt (Gyümölcsoltó Boldogasszony), bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették.[4]

1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Megjegyzendő, hogy egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-ét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-ére.[4] A „pogány” ünnep ellensúlyozásaként az egyház január 1-ét Jézus körülmetélése ünnepének nevezte ki.[5]

A más naptárakat használó kultúrák január 1-étől eltérő napokon ünneplik az újévet; a kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév pedig március 21-ére.[3]

MegünnepléseSzerkesztés

Az újévet sok helyen tűzijátékokkal, családi összejövetelekkel, bulikkal ünneplik. A városok fő terein tömegrendezvényeket szerveznek, az új év beköszönte előtti másodperceket gyakran visszaszámlálás kíséri, ezt követik a pezsgős köszöntések, jókívánságok.[6] Az újévi ünnepléskor megszaporodnak a balesetek: gyakran riasztják a mentőket és tűzoltókat tűzesetek, petárdázás okozta sérülések, verekedések, alkohol és drog okozta rosszullétek miatt.[7]

Jellemző magyar szokás az új év beköszöntekor a Himnusz eléneklése vagy meghallgatása.[8] A közmédiában ezt követi a Szózat elszavalása, majd a köztársasági elnök újévi köszöntőbeszéde.[9]

Január 1-ének egyik világszerte ismert eseménye a bécsi koncert, melyet több mint 90 országban egyenes adásban közvetítenek.[10]

Magyar népi hagyományokSzerkesztés

A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony.[5] Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak kisebb adományokat adtak a köszöntőknek. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból, továbbá ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.[11][12]

  • Előírások, tilalmak:[11]
    • baromfievés tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból. Ehelyett disznóhúst kell fogyasztani, mivel az „kitúrja a szerencsét”
    • lencse, rizs, köles fogyasztása – sok pénzt hoz a házba
    • az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
    • tilos volt mosni, vagy ruhákat felakasztani a házban.
  • Jóslások:[11]
    • amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
    • a napos idő jó évet jósol
    • ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
    • ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.

JelképekSzerkesztés

Az újévnek számos szerencsehozó jelképe van, ezek közé tartozik a már említett lencsén túl a négylevelű lóhere, a lópatkó és a malac. Néhol a kéményseprő is megjelenik.[12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. How Did New Year's Eve Start?. Mic, 2016. december 28. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  2. 2012. évi I. törvény 102. § (1) bek.
  3. a b Márciusban is volt már szilveszter. Origo.hu, 2015. december 31. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
  4. a b How was New Year Celebrated in Medieval Times. About History, 2017. március 21. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
  5. a b Újév, újesztendő, kiskarácsony. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  6. New Year's Eve. Time and Date. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  7. Szilveszter: csaknem 3000-szer riasztották a mentőket. Medical Online, 2019. január 1. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
  8. Himnusz kontra petárdák. FEOL, 2018. január 4. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  9. A közmédia szilveszteri és újévi műsorajánlója. Körkép, 2016. december 31. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
  10. A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje. wien.info. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  11. a b c Január 1. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  12. a b Szilveszteri-újévi szokások, hagyományok. Népújság, 2012. december 28. (Hozzáférés: 2019. január 5.)