Főmenü megnyitása

Az új komáromi Duna-híd egy épülő közúti híd a Duna felett, amely elkészülte után Észak- és Dél-Komáromot köti majd össze. Az épülő híd a komáromi vasúti összekötő hídtól nyugatra valósul meg, elkerülve mindkét Komárom belvárosát. Elkészülte után a híd a két állam osztatlan, közös tulajdonát képezi majd.[1] Az alapkő letételére 2017. október 17-én került sor, átadása 2020 tavaszán várható.[2]

Új komáromi Duna-híd
Az épülő híd a magyar oldalról nézve 2018 áprilisában
Az épülő híd a magyar oldalról nézve 2018 áprilisában
Elhelyezkedése Észak-Komárom,  Szlovákia és
Dél-Komárom,  Magyarország között
Áthidalt akadály Duna
Szerkezettípus ferdekábeles híd, gerendahíd
Funkció közúti híd
Legnagyobb támaszköz252,0 m
Nyílások száma 5
Teljes hosszúsága622,69 m
Szélesség22,4 m
Magasság(pillér tetejétől a pilon tetejéig) 96,46 m
Sávok száma 2x1[1]
Tervező Komárno Konzorcium (tagok: Dopravoprojekt és Pont-Terv)
Építés kezdete 2017. október 17.[1]
Átadás ideje 2020. tavasz
Elhelyezkedése
Új komáromi Duna-híd (Komárom-Esztergom megye)
Új komáromi Duna-híd
Új komáromi Duna-híd
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
é. sz. 47° 45′ 23″, k. h. 18° 05′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 23″, k. h. 18° 05′ 08″

CéljaSzerkesztés

Egy közúti, Észak-Komáromot (szlovákul: Komárno, felvidéki szóhasználattal élve Révkomárom) és Dél-Komáromot összekapcsoló híd építése már az ezredforduló előtti években felmerült a két város lakóiban és vezetőiben.[3] A híd erősítené a felvidéki magyarság legnagyobb központjának számító, mind a mai napig magyar nemzetiségi vezetésű város és az anyaország kapcsolatát. A kulturális és történelmi okokon túl azonban a híd gazdasági szerepe is igen jelentős. Komárom stratégiai helyen, Győr és Budapest, valamint Érsekújvár és Székesfehérvár között félúton fekszik; azaz fontos tranzitcsomópont. Ezt felismerve, a híd a nagyvárosok észak-déli összeköttetését biztosító M81-es autóút részét képezte volna, kiegészítve a már megépült M1-es autópályát.[3] Az ezredforduló után létesített dél-komáromi ipari park nagyszámú munkaerőt is vonzott az északi városból, ez pedig további forgalomnövekedést jelentett. A belvárosban lévő Erzsébet-híd állapota azonban a megnövekedett nemzetközi forgalom miatt leromlott, a hídra súlykorlátozást kellett bevezetni. Habár az Erzsébet-hidat a 2000-es évek közepén felújították, továbbra is 22 tonnás súlykorlátozás van érvényben,[4] emiatt a két ország közti teherforgalom csak nagy kerülővel, Vámosszabadi (Medve) illetve Esztergom felé kerülve keresztezheti a Dunát.[1]

Az új híd teherbírása azonban már lehetővé fogja tenni a nehézgépjármű-forgalom átvezetését, ezáltal jelentősen hozzájárulhat a térség további fejlődéséhez. Tehermentesíti a belvárosok átmenő forgalmát és a Komáromot Révkomárommal összekötő Erzsébet-hidat. Magyarország és Szlovákia Európai Uniós csatlakozása még inkább felértékelte a híd szerepét, ezért a híd megépítése európai uniós forrásból valósulhat meg.[5]

A projekt előkészítéseSzerkesztés

A híd megépítésének előkészítése ennek ellenére lassan haladt. Kezdetben a híd helyének kijelölése jelentette a legnagyobb problémát,[3] hiszen azt be kell kapcsolni a már meglévő úthálózatba, célszerűen egy városi elkerülő úttal. A szlovák fél számára a keleti nyomvonal volt a kedvezőbb, amely esetén az elkerülő az Érsekújvár felől érkező I/64-es főúttól indulna, északkeleti-keleti irányból elkerülve Kisizsa városrészt. Ez a változat azonban dél-Komáromot teljesen kettévágná, az elkerülő illetve a távlati autóút nyomvonalát kertes házas lakóövezeten keresztül kellene átvezetni. A nyugati nyomvonalváltozat ellenben az 1-es főúttól indulna, és mintegy 200 méterre a már meglévő vasúti hídtól nyugatra, Koppánymonostor és a Monostori erőd között keresztezné a folyót. Ez a változat viszont a szlovák fél számára kedvezőtlenebb, hiszen az I/64. számú út bekötése sokkal nehezebb, a nyomvonal mocsaras, ingoványos területen halad, ráadásul egy újabb híd építése szükséges a Vág folyóra.[6][7] Végül a nyugati nyomvonalváltozatban sikerült megállapodni, így az új közúti, gyalogos és kerékpáros forgalmat is biztosító Duna-híd a magyar oldalon időközben megépült 131-es főút, és ezáltal a déli elkerülő út meghosszabbítása lenne; míg a szlovák oldalon az I/63. számú úthoz csatlakozna be.

A híd építését hátrányosan érintette, hogy 2008-ban az M81-es autóút terveit elvetették. Habár a 13-as főút négynyomúsítása, és felújítása továbbra is időről-időre előkerül, megvalósítása nincs napirenden. A híd ügyét nem segítette elő az sem, hogy Magyarország és Szlovákia kapcsolata 2009-ben mélypontra került,[8] amelyet csak a 2010-es évek elejére sikerült rendezni.

TervezésSzerkesztés

Az INTERREG program keretén belül, 2006-ban Észak- és Dél-Komárom támogatást kapott a tervezett új Duna-híddal kapcsolatos munkákra. A két ország összesen 55 millió korona (kb. 1,8 millió ) értékű támogatást nyert el, amelyből 2006 márciusától kezdődően közösen valósították meg az előkészítő tervezési feladatokat. A szlovákiai Dopravoprojekt és a magyarországi Pont-Terv által közösen alapított Komárno Konzorcium jegyzi a tervdokumentációkat. A két nagy tapasztalatokkal rendelkező cég 50-50%-ban részesedett a munkálatokból. Ezek során elvégezték a geodéziai, a forgalmi, a geotechnikai, a hidraulikai és a növényzeti vizsgálatokat, elkészítették a talajtani szakvéleményeket, a zajvédelemmel, valamint a levegő szennyezésével kapcsolatos felméréseket. Elkészült a korróziós hatások vizsgálata, a régészeti vizsgálat, valamint a földrengési szakvélemény. A 2006 novemberének végére elkészített környezetvédelmi hatástanulmányt az érintett országok környezetvédelmi minisztériumai értékelték ki, ezt követően pedig végleges állásfoglalást dolgoztak ki az építkezéssel kapcsolatosan.[5]

A 2007-ig elkészített tervek alapján az új komáromi híd egy ferde-kábeles közúti Duna-híd lehet. A mederhíd felszerkezete egypilonos, két kábelsíkos ferde kábeles híd, öt nyílású folytatólagos merevítőtartóval. A merevítőtartó kétfőtartós nyitott acélkeresztmetszet, ortotróp pályaszerkezettel. A pilon keresztirányban aszimmetrikus elhelyezésű. Szerkezete acél, az alsó nyomott részen kibetonozott. A híd alaprajzilag egyenes, a pálya 15000 méter sugarú domború lekerekítésben fekszik. Maga a híd 622,69 méter hosszú, támaszközei: 66 m + 252 m + 120 m + 96 m és 66 m hosszúak. Az útpálya szélessége 11,50 méter, a pilon magassága 96,64 méter lesz.[9]

A híd építése néhány év kihagyás után új lendületet vett 2011 és 2012 között. Az államközi szerződések előkészítését, valamint a kétoldali munkabizottságok lezajlott üléseit 2012. október 3-án Pilisszentkereszten véglegesítette az Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnökök által aláírt megállapodás.[10] A híd építéséhez kapcsolódóan ugyanakkor szükségessé vált a Révkomáromot (dél-Komárom) elkerülő körgyűrű kiépítése is, amely az új Duna-hídon keresztül az R7-es gyorsforgalmi útra fog rácsatlakozni Érsekújvár közelében.[11] Az elkerülő első, délnyugati szakasza végül több hónap csúszással 2011 áprilisára készült el.[12]

2013. november 27-én tartotta meg első ülését az új Duna-híd építési feladatait összehangoló kétoldalú szakértői munkacsoport. A várható beruházási költséget ekkor 25 milliárd forintra becsülték, a híd kivitelezésének indítását pedig 2016-ra datálták.[13] Orbán Viktor 2014 februárjában, a térségben tett látogatása során megerősítette, hogy a híd építése 2016-ban kezdődhet meg, és 2017-re készülhet el teljesen. A kormányfő kiemelte, hogy bár több híd építése is folyamatban van, a kormány jelenleg a komáromira koncentrál. A tervek szerint a híd megvalósíthatósági tanulmányának 2014. március 31-ig kell elkészülnie, és a beruházás az építési engedélyt október végére kaphatja meg.[14]

2016 januárjában ismertették, hogy a beruházás vezető partnere Magyarország, ő végzi a közbeszerzést. A magyar jogszabályi háttér megváltozása miatt azonban a közbeszerzés kiírása fél évet késett és csak 2016 szeptemberében jelent meg.[15] 2016. februárban jelentették be, hogy a projekt megkapta a várt támogatást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretéből. Szlovákia 47,6 millió eurót, Magyarország pedig 52,5 millió eurót kap a projektre. A teljes költségvetés pedig meghaladja a 117 millió eurót (kb. 36 milliárd Ft).[1][16]

VersenyeztetésSzerkesztés

2017 májusában vált ismertté, hogy az év nyarán megkezdődhet a komáromi új Duna-híd megépítése. A híd felépítésére a Vahostav nevű szlovák–olasz konzorcium tette a legolcsóbb ajánlatot 74,87 millió euró (23 milliárd forint) értékben, de a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. kizárta a versenyből, mert a tenderükkel kapcsolatos kiegészítő kérdésekre adott válaszokat nem tartotta kielégítőnek.[17] A beruházás elvégzésére végül az 5 milliárd forinttal drágább ajánlatot tevő Hídépítő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Kft. alkotta H-M DUNAHÍD Konzorciumot bízta meg. A kivitelezés nettó összege így 91,199 millió euró, azaz mintegy 28 milliárd forint.[18] A NIF Zrt. nem indokolta döntését.[19]

KivitelezésSzerkesztés

A híd alapkőletételére 2017. október 17-én került sor, átadása várhatóan 2019-ben lesz.[20]

A híd pályaszerkezetének első három elemét 2018. június 11-én emelték a helyére. Az egyenként 165 tonnás alkotórészeket lengyel, cseh és szlovák részegységekből Csepelen állították össze. A teljes híd 37 hasonló elemből áll, ezek összsúlya 5400 tonna. A hidat tartó pilon 2400 tonnás és közel 95 méter magas lesz.[21]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.: Tájékoztató Komárom-Esztergom Megye közútfejlesztési és vasútfejlesztési projektjeiről, 2015. szeptember 24. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  2. Egy év múlva készül el az új Duna-híd. komaromonline.sk, 2019. május 28. (Hozzáférés: 2019. szeptember 6.)
  3. a b c A komáromi híd mégegyszer. komarom.org, 2010. április 2. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  4. Fix korlátozások. Utinform.hu
  5. a b Új Duna-híd Komárom és Révkomárom között. Nif.hu. (Hozzáférés: 2014. január 29.)
  6. Megkezdődtek az új komáromi híd előkészületei. Bumm.sk, 2006. október 31.
  7. Észak-Komárom elkerülőút nyomvonalváltozatai. Komarno.sk, 2006. április 26. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  8. Fico kitiltotta Sólyom Lászlót Szlovákiából. Index.hu, 2009. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  9. Komáromi új Duna-híd engedélyezési terve. Pont-terv.hu. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 31.)
  10. Üdvözli Orbán és Fico magyar-szlovák közeledését az MKP. Hvg.hu. (Hozzáférés: 2014. január 31.)
  11. A Híd szerint nem lesz gond az R7-essel. Hvg.hu. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 31.)
  12. Elkészült a Komáromot délről elkerülő út. KEMMA.hu, 2011. április 1. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  13. Új híd épülhet a Dunán 25 milliárdért. Hvg.hu. (Hozzáférés: 2014. január 31.)
  14. Takács Zoltán: Orbán Viktor: a legnagyobb sikertörténet Tatabányáé. KEMMA.hu, 2014. február 21. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
  15. Mészáros Lőrinc építi az új Duna-hidat Komárom és Komarno között
  16. Nagy EU-támogatást kaptunk új Duna-híd építésére. Napi.hu, 2016. február 29. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  17. Mészárosnál olcsóbban építettek volna hidat, de kizárták őket a versenyből - Index, 2017.10.28.
  18. Kiderült, ki építi fel az új komáromi Duna-hidat
  19. https://mno.hu/gazdasag/az-olcsosag-sem-szempont-ha-meszaros-lorinc-cege-jon-szembe-2424131
  20. Megkezdődött az új komáromi híd építése
  21. Helyére emelték az új komáromi Duna-híd első acélelemeit - Index, 2018.06.11.