Újpesti lakótelep

Az Újpesti lakótelep (Újpest-Városközpont) közel 17 000 panellakásával Budapest és egyben Magyarország legnagyobb lakótelepe a főváros IV. kerületében. A lakónegyed és a belső kerületek közötti ingaforgalom túlnyomórészt az M3-as metróvonal Újpest-központ metróállomásán keresztül bonyolódik.

Újpesti lakótelep
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületIV.
Alapítás ideje1973
Irányítószám1041–1045
Népesség
Teljes népesség36 000 fő (2010)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Elhelyezkedése
Újpesti lakótelep (Budapest)
Újpesti lakótelep
Újpesti lakótelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 34″, k. h. 19° 05′ 44″47.559444°N 19.095556°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 34″, k. h. 19° 05′ 44″47.559444°N 19.095556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti lakótelep témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés
 
Szivárvány a lakótelep felett
 
Dán technológia alapján épült lakóházak egyike a Szellemtelepen

Újpestet, a korábban önálló, jórészt földszintes épületekből és alacsony komfortokozatú egyszobás lakásokból álló iparvárost 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez. Az Kádár-korszakban, az 1960-as évek elejétől előtérbe került a munkáskerületek fejlesztése, ennek keretén belül elkészült az újpesti városközpont rekonstrukciós terve is, amelyet 1973-ban fogadott el a Fővárosi Tanács. A munkálatok megkezdése előtt felmérték az érintett terület jórészt elhanyagolt épületeit és szociológiai tanulmányok is készültek. A rendezési terv által érintett körzetben álló lakások 84%-a 1925 előtt épült, 54%-uk komfort nélküli, 68%-uk egyszobás volt, azonban a rossz infrastrukturális helyzet ellenére az ott élők 87%-a elégedett volt a lakhatási körülményeivel. Az 1974-ben megkezdődött rekonstrukció során összesen 4929 lakást szanáltak, de a kerület egyik főutcájának számító Árpád utat csak részben építették át, több helyen meghagyva az eredeti épületeket. A terület rendezése során törekedtek a korábbi utcahálózat megtartására és a növényzet kímélésére.

Az építkezés az Árpád út déli oldalán kezdődött az I. ütemmel, amelynek keretében felépült 9588 házgyári lakás öt és 11 szintes panelépületekben. A lakások mellett 88 általános iskolai tanteremmel, 1000 gyermek részére óvodával, 500 gyermek részére bölcsődével és több, mint 10 000 m2 alapterületű kereskedelmi- és szolgáltató létesítménnyel gazdagodott a kerület. Az I. ütem építése 11 évig tartott és 1985-ben fejeződött be.[1]

Ezzel párhuzamosan, 1980-ban az Árpád út északi oldalán megindult a II. ütem tömbjeinek összeállítása. Az 5682, az első ütemhez hasonlóan összkomfortos és a korábbi helyzethez viszonyítva tágas lakáshoz kiegészítő létesítményként 48 általános iskolai tanterem, 500 gyermek részére óvoda, 240 gyermek részére bölcsőde, 5000 m2 kereskedelmi- és szolgáltató létesítmény, köztük orvosi rendelő, gyógyszertár és az Árpád úton üzletház épült. Építése 1986-ban fejeződött be. A Váci úti és az Árpád úti villamosjáratok megszüntetése után 1990 decemberében átadták a 3-as metró Árpád híd és Újpest-Központ közötti szakaszát. Tervezése, illetve később megvalósítása nagyban befolyásolta a lakótelep felépítéséről született pozitív döntést. Ma Újpest-Városközponthoz tartozik a korábban, 1969 és 1972 között épült Pozsonyi (utcai) lakótelep (a népnyelvben "Szellemtelep", ugyanis az 1964-ben felszámolt régi újpesti temető helyére épült) is a dán, Larsen-Nielsen típusú paneltömbjeivel.[2][3] Az ezzel együtt 16 840 lakásból álló lakónegyedben hozzávetőlegesen 36 ezren élnek.

A típustervek alapján készült panelházak elemei a Szellemtelep kivételével a Budapesti Házépítő Kombinát (BHK) III. számú, Dunakeszi házgyárában készültek.[4]

Ütem Építési év Terület Lakások száma Lakosság Népsűrűség
I. ütem[5] 1969-1985 0,873 km² 11 158 ~24 000 ~27 500 fő/km²
II. ütem 1980-1986 0,713 km² 5682 ~12 000 ~16 800 fő/km²
Összesen 1969-1986 1,586 km² 16 840 ~36 000 ~22 700 fő/km²

Az I. ütem részletes rendezési tervét és a városszerkezetet Kruppa István, a II. ütem részletes rendezési tervét Vikovics István, a beépítési tervet Róth János készítette. A lakóépületeket Kruppa István, Baranyai Attila, Kutlik Miklós, Csorba Zoltán, Klicsó László, Csordás Tibor és Korányi András, a közintézményeket Jurcsik Károly (iskolák, óvodák, bölcsődék), Varga Levente (16 tantermes általános iskola, Jurcsik Károllyal közösen), Peschka Alfréd, Ágoston Miklós, Érces Elemér, Horváth Bertalan, Róth János és Jurányi Erika tervezte.

Közlekedés

szerkesztés

A lakótelep nyugati felén található a 3-as metró Újpest-Központ végállomása, amely közvetlen kapcsolatot teremt a belső kerületekkel és Dél-Pesttel, így jelentősége meghatározó. A 14-es villamos Káposztásmegyer és a szomszédos Angyalföldön keresztül a Lehel tér, a 12-es villamos Rákospalota elérését teszi lehetővé. A kötöttpályás tömegközlekedésen kívül a BKV számos autóbuszjárata érinti a lakónegyedet: a 20E, a 25-ös, a 30-as, a 30A, a 104-es, a 104A, a 120-as, a 121-es, a 170-es, a 196-os, a 196A, a 204-es, a 220-as, a 230-as és a 270-es.

A személyautó-forgalom számára az úthálózat megfelelő, a fő közlekedési folyosónak számító irányonként két forgalmi sávos Árpád út nyugati irányba a belváros felé az irányonként három sávos Váci útba torkollik, keleti irányban az Árpád úti felüljárón és a rákospalotai Illyés Gyula utcán keresztül a Szentmihályi útba, amely az M3-as autópályával, Újpalotával és Rákosszentmihállyal köti össze a lakótelepet. Angyalföld felé az István út-Pozsonyi utca-Béke utca-Lehel utca közlekedési folyosó áll alternatívaként az autósok előtt.

  1. Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
  2. Tari Tamás - Szellemjárás Újpesten (ujpestmedia.hu, 2020.11.08.)
  3. Kékesi Nándor: Ferencvárosi házgyár (Magyar Építőipar, 1968 (17. évfolyam, 1-12. szám) 1968 / 8. szám, 468. oldal)
  4. Máthé Dóra, Tátrai Ádám, Weiszkopf András - Újpest prezentáció (BME Építészmérnöki Kar - Építőművészeti Doktori Iskola, 2015)
  5. Az 1969-1972 között épült Pozsonyi (utcai) lakóteleppel együtt.

Lásd még

szerkesztés