Újsolt

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Újsolt község Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban. A megélhetés java részét a mezőgazdaság, állattenyésztés adja. Bács-Kiskun vármegye legkisebb települése. Mindössze hat utcából áll, melyekben száz ház található, lakosainak száma +155. A település 1950-ben vált ki Soltból, azóta önálló község, bár 1981 és 1990 között az anyaközséggel közös tanácsa volt.

Újsolt
Újsolt címere
Újsolt címere
Újsolt zászlaja
Újsolt zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállásközség
PolgármesterPintér Sándor János (független)[1]
JegyzőDr. Krausz Henrikné
Irányítószám6321
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség155 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség6,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′, k. h. 19° 07′46.866667°N 19.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 19° 07′46.866667°N 19.116667°E
Újsolt (Bács-Kiskun vármegye)
Újsolt
Újsolt
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Újsolt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újsolt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bács-Kiskun vármegye északnyugati részén, Solttól északkeletre, Szabadszállás nyugati szomszédságában található.

Története

szerkesztés

A solti lapályon 11 halom található, melyek mesterségesen épített Árpád-kori őrhalmok. Újsolt határában a Bakóhalom elnevezésű „kunhalom” a büntetés végrehajtására szolgált, míg Vásárhalom a régen itt tartott vásárok után kapta a nevét. IV. Béla király kunokat telepített a környékre, később ők hoztak itt létre apró falvakat. A község területén létezett Árpád-kori falu Máriaháza, valószínűleg a tatárjárás után pusztult el. A török hódoltságban elkezdődött a falvak pusztulása és a puszták kialakulása. A lakosok áttértek a rideg pásztorkodásra, ami a tanyák kialakulásához vezetett.

1689-ben az újszerzeményi bizottság Újsolt területét Bosnyák Tamás királyi főétekfogó birtokába adta. A 19. század közepén a földesúri majorokba gazdasági cselédek kerültek, a század második felétől pedig megjelentek a földterületeket bérlő telepesek.

…A' Határában előforduló föbb topographiai nevek: Tétel, ronaságon emelkedett hegy, jelenleg szántóföld, hajdan város hely mit a' földben lévő épület hely nyomai 's kövek mutatnak, mellyhez félkör alakban mintegy fél órányi távolságra kézmü által készült halmok vannak: felfelé Szímahalom. rétes vizenyős, Kakasér által környezve, ettől keletre fél órányira Máriaháza pusztán víz állásos nagy ér mellett Bakóhalom, hol több emberi csontok találtattak, onnét délkeletre szinte olly távolságra Vásár halom, innét délnek Miskahalom mindegyik a' nagyér mentében, ettől délnyugotnak Makahalom vizenyős mocsaras makaszéktöl környezve, honnét szinte oly távolságra nyugotnak fekszik a' likas halom szinte a' nagyér mellett.…

Kelt Solton Január 29n 1864. Értékes János. Bíró.

A huszadik század elején gróf Nemes Albert tulajdonába került a terület. Csak 1950-ben vált önálló községgé Újsolt néven a Solt északkeleti határrészeit magába foglaló területi központ.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Fekete József (független)[3]
  • 1994–1998: Fekete József (független)[4]
  • 1998–2002: Fekete József (független)[5]
  • 2002–2006: Fekete József (független)[6]
  • 2006–2010: Fekete József (független)[7]
  • 2010–2014: Pintér Sándor János (független)[8]
  • 2014–2019: Pintér Sándor János (független)[9]
  • 2019–2024: Pintér Sándor János (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
181
189
181
158
158
155
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 1,3% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 14,6%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 18,4% (10,8% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 95,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% németnek, 1,9% cigánynak, 1,3% románnak, 0,6% szerbnek, 7,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,1% volt római katolikus, 9,5% református, 3,2% evangélikus, 1,3% görög katolikus, 0,6% ortodox, 0,6% egyéb katolikus, 13,9% felekezeten kívüli (29,7% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei

szerkesztés
Kunhalom: olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak.
– 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
… Kúnhalmok ti, a sokoldalu, bő Obtól a kis Kaposig elfüzérlő dombok, csönd állomások, nyomjelző vakondoktúrások, mesék babszemei, … Ti vagytok a mi katedrálisaink
– Illyés Gyula: Kúnhalmok
  • Árpád-kori őrhalmok (kunhalmok, vigyázóhalmok, strázsahalmok), melyekről valószínűleg éjjel tűzjelzéssel, nappal füstjellel lehetett üzenni, de a nevük jelzi, hogy egyéb funkciójuk is volt. Az őrhalmok a település címerrajzában is szerepelnek.
    • Bakóhalom
    • Vásárhalom
  • Kereszt (feszület) 1904-ből
  • Fűzvölgyi-csatorna part
  • Kígyós part
  1. a b Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  5. Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  6. Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  10. Újsolt Helységnévtár
  11. Újsolt Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés