Újsolt
Újsolt község Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban. A megélhetés java részét a mezőgazdaság, állattenyésztés adja. Bács-Kiskun vármegye legkisebb települése. Mindössze hat utcából áll, melyekben száz ház található, lakosainak száma +151. A település 1950-ben vált ki Soltból, azóta önálló község, bár 1981 és 1990 között az anyaközséggel közös tanácsa volt.
Újsolt | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kalocsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gergelyné Mészáros Renáta (független)[1] | ||
Jegyző | Dr. Krausz Henrikné | ||
Irányítószám | 6321 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 151 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 6,06 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 32,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 52′, k. h. 19° 07′46.866667°N 19.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 19° 07′46.866667°N 19.116667°E | |||
Újsolt weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Újsolt témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésBács-Kiskun vármegye északnyugati részén, Solttól északkeletre, Szabadszállás nyugati szomszédságában található.
Története
szerkesztésA solti lapályon 11 halom található, melyek mesterségesen épített Árpád-kori őrhalmok. Újsolt határában a Bakóhalom elnevezésű „kunhalom” a büntetés végrehajtására szolgált, míg Vásárhalom a régen itt tartott vásárok után kapta a nevét. IV. Béla király kunokat telepített a környékre, később ők hoztak itt létre apró falvakat. A község területén létezett Árpád-kori falu Máriaháza, valószínűleg a tatárjárás után pusztult el. A török hódoltságban elkezdődött a falvak pusztulása és a puszták kialakulása. A lakosok áttértek a rideg pásztorkodásra, ami a tanyák kialakulásához vezetett.
1689-ben az újszerzeményi bizottság Újsolt területét Bosnyák Tamás királyi főétekfogó birtokába adta. A 19. század közepén a földesúri majorokba gazdasági cselédek kerültek, a század második felétől pedig megjelentek a földterületeket bérlő telepesek.
…A' Határában előforduló föbb topographiai nevek: Tétel, ronaságon emelkedett hegy, jelenleg szántóföld, hajdan város hely mit a' földben lévő épület hely nyomai 's kövek mutatnak, mellyhez félkör alakban mintegy fél órányi távolságra kézmü által készült halmok vannak: felfelé Szímahalom. rétes vizenyős, Kakasér által környezve, ettől keletre fél órányira Máriaháza pusztán víz állásos nagy ér mellett Bakóhalom, hol több emberi csontok találtattak, onnét délkeletre szinte olly távolságra Vásár halom, innét délnek Miskahalom mindegyik a' nagyér mentében, ettől délnyugotnak Makahalom vizenyős mocsaras makaszéktöl környezve, honnét szinte oly távolságra nyugotnak fekszik a' likas halom szinte a' nagyér mellett.…
Kelt Solton Január 29n 1864. Értékes János. Bíró.
A huszadik század elején gróf Nemes Albert tulajdonába került a terület. Csak 1950-ben vált önálló községgé Újsolt néven a Solt északkeleti határrészeit magába foglaló területi központ.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Fekete József (független)[3]
- 1994–1998: Fekete József (független)[4]
- 1998–2002: Fekete József (független)[5]
- 2002–2006: Fekete József (független)[6]
- 2006–2010: Fekete József (független)[7]
- 2010–2014: Pintér Sándor János (független)[8]
- 2014–2019: Pintér Sándor János (független)[9]
- 2019–2024: Pintér Sándor János (független)[10]
- 2024– : Gergelyné Mészáros Renáta (független)[1]
A településen a 2024. június 9-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az öt független jelölt közül kettő, Galauner Beáta és Kókai Katalin között.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 22-én tartották meg; ezen már csak két jelölt indult, Galauner Beáta és a júniusi „mérkőzés” bronzérmese, a végső befutó pedig ez utóbbi hölgy lett.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 181 | 189 | 181 | 158 | 158 | 155 | 151 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 1,3% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 14,6%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 18,4% (10,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 95,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% németnek, 1,9% cigánynak, 1,3% románnak, 0,6% szerbnek, 7,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,1% volt római katolikus, 9,5% református, 3,2% evangélikus, 1,3% görög katolikus, 0,6% ortodox, 0,6% egyéb katolikus, 13,9% felekezeten kívüli (29,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztés„ | Kunhalom: olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. | ” |
– 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről |
„ | … Kúnhalmok ti, a sokoldalu, bő Obtól a kis Kaposig elfüzérlő dombok, csönd állomások, nyomjelző vakondoktúrások, mesék babszemei, … Ti vagytok a mi katedrálisaink | ” |
– Illyés Gyula: Kúnhalmok |
- Árpád-kori őrhalmok (kunhalmok, vigyázóhalmok, strázsahalmok), melyekről valószínűleg éjjel tűzjelzéssel, nappal füstjellel lehetett üzenni, de a nevük jelzi, hogy egyéb funkciójuk is volt. Az őrhalmok a település címerrajzában is szerepelnek.
- Bakóhalom
- Vásárhalom
- Kereszt (feszület) 1904-ből
- Fűzvölgyi-csatorna part
- Kígyós part
Források
szerkesztés- Tóth Albert: Az Alföld piramisai, Alföldkutatásért Alapítvány. Kisújszállás, 2002
- A kunhalmokról – más szemmel. Szerk.: Tóth Albert. Kisújszállás-Debrecen, 2004.
- Balázs Réka: A KUNHALMOK KATASZTEREZÉSÉNEK TAPASZTALATAI A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Archiválva 2007. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Újsolt települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. szeptember 22. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Újsolt települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
- ↑ Újsolt Helységnévtár
- ↑ Újsolt Helységnévtár
Külső hivatkozások
szerkesztés