Üszöggombák
Az üszöggombák rendje (Ustilaginales) az Ustilaginomycetes osztályba tartozó gombák egy rendje. A rend 8 családot, 49 nemzetséget és 851 fajt tartalmaz. [3]
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Üszöggombák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Üszöggombák témájú kategóriát. |
Fajai veszedelmes növényi kórokozók, amelyek gazdanövényeikre erősen specializálódtak. Túlnyomórészt egyszikűeken – rendszerint perjeféléken, sásféléken vagy liliomféléken – élnek. A kétszikűek közül a szegfűfélék és a fészkesvirágzatúak családjait részesítik előnyben.
Morfológia szerkesztés
Az üszögfertőzés jellegzetes tünete a fekete színű kitartó (áttelelő) spórák – klamidospórák – óriási tömegének megjelenése a gazdanövény egyes szervein (a szárakon, a leveleken, a virágokban és a terméseken). Ezektől a növényi részek égetteknek, elüszkösödötteknek tűnnek. Az üszöggombák kitartó spórái diploidok. A rend a dérgombákkal (Taphrinales) mutat rokonságot. Fajai ugyanis életciklusuk haploid szakaszában élesztőszerűek és szaprotróf módon táplálkoznak, dikariotikus életszakaszukban pedig gazdaszervezethez kötődnek és parazitaként viselkednek.
Üszöggombák által okozott betegségek szerkesztés
Megfertőzhetik a kukoricanövényeket (Zea mays), amelyek duzzanatszerű üszögöket termelnek, amelyek a kukoricát eladhatatlanná teszik. Ezt a kukorica-golyvásüszög (Ustilago maydis) által megfertőzött kukoricát huitlacoche néven ismerik, és Latin-Amerikában konzervben árusítják fogyasztásra.
A kukorica-golyvásüszöghöz hasonlóan, az Ustilago esculenta gombafajt is el lehet fogyasztani, és egyetlen ismert gazdanövénye a Mandzsúriai vadrizs.
Gazdaságilag fontosak a gabonafélék károsítói, például a búza-kőüszög (Tilletia tritici), a búza-porüszög (Ustilago tritici), az árpa-fedettüszög (Ustilago hordei).
Világhírű üszöggomba specialista kutatónk Vánky Kálmán (K. Vánky)
Források szerkesztés
- Vánky, K. (1994): European smut fungi. ISBN 9783437307454 Pp. 570. Gustav Fisher Verlag, Stuttgart, Germany
- Kálmán Vánky (2012): Smut Fungi of the World. ISBN 978-0-89054-398-6. Pp. xvii. +1458, figs 650, micrographs 2800. St Paul, MN: APS Press.
- www.hik.hu
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Winter, G.. Rabenhorsts Kryptogamen-Flora von Deutschland, Oesterreich und der Schweitz, Vol. 1. Leipzig: E. Kummer, 73. o. (1880) (as "Ustilagineae")
- ↑ Bauer, R., et al. (1997). „Ultrastructural markers and systematics in smut fungi and allied taxa.”. Can. J. Bot. 75, 1311. o.
- ↑ Dictionary of the Fungi, 10th, Wallingford: CABI, 716–17. o. (2008). ISBN 0-85199-826-7
