Üszöggombák

Üszöggombák
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák (Fungi);
Törzs:	Bazídiumos gombák ; (Basidiomycota);
Altörzs:	Ustilaginomycotina;
Osztály:	Ustilaginomycetes;
Rend:	Üszöggombák (Ustilaginales); (G. Winter 1880) Bauer & Oberwinkler 1997
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Üszöggombák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Üszöggombák témájú kategóriát.

Az üszöggombák rendje (Ustilaginales) az Ustilaginomycetes osztályba tartozó gombák egy rendje. A rend 8 családot, 49 nemzetséget és 851 fajt tartalmaz. ^[3]

Fajai veszedelmes növényi kórokozók, amelyek gazdanövényeikre erősen specializálódtak. Túlnyomórészt egyszikűeken – rendszerint perjeféléken, sásféléken vagy liliomféléken – élnek. A kétszikűek közül a szegfűfélék és a fészkesvirágzatúak családjait részesítik előnyben.

Morfológia

Az üszögfertőzés jellegzetes tünete a fekete színű kitartó (áttelelő) spórák – klamidospórák – óriási tömegének megjelenése a gazdanövény egyes szervein (a szárakon, a leveleken, a virágokban és a terméseken). Ezektől a növényi részek égetteknek, elüszkösödötteknek tűnnek. Az üszöggombák kitartó spórái diploidok. A rend a dérgombákkal (Taphrinales) mutat rokonságot. Fajai ugyanis életciklusuk haploid szakaszában élesztőszerűek és szaprotróf módon táplálkoznak, dikariotikus életszakaszukban pedig gazdaszervezethez kötődnek és parazitaként viselkednek.

Üszöggombák által okozott betegségek

Megfertőzhetik a kukoricanövényeket (Zea mays), amelyek duzzanatszerű üszögöket termelnek, amelyek a kukoricát eladhatatlanná teszik. Ezt a kukorica-golyvásüszög (Ustilago maydis) által megfertőzött kukoricát huitlacoche néven ismerik, és Latin-Amerikában konzervben árusítják fogyasztásra.

A kukorica-golyvásüszöghöz hasonlóan, az Ustilago esculenta gombafajt is el lehet fogyasztani, és egyetlen ismert gazdanövénye a Mandzsúriai vadrizs.

Gazdaságilag fontosak a gabonafélék károsítói, például a búza-kőüszög (Tilletia tritici), a búza-porüszög (Ustilago tritici), az árpa-fedettüszög (Ustilago hordei).

Világhírű üszöggomba specialista kutatónk Vánky Kálmán (K. Vánky)

Források

Vánky, K. (1994): European smut fungi. ISBN 9783437307454 Pp. 570. Gustav Fisher Verlag, Stuttgart, Germany
Kálmán Vánky (2012): Smut Fungi of the World. ISBN 978-0-89054-398-6. Pp. xvii. +1458, figs 650, micrographs 2800. St Paul, MN: APS Press.
www.hik.hu

Jegyzetek

↑ Winter, G.. Rabenhorsts Kryptogamen-Flora von Deutschland, Oesterreich und der Schweitz, Vol. 1. Leipzig: E. Kummer, 73. o. (1880) (as "Ustilagineae")
↑ Bauer, R., et al. (1997). „Ultrastructural markers and systematics in smut fungi and allied taxa.”. Can. J. Bot. 75, 1311. o.
↑ Dictionary of the Fungi, 10th, Wallingford: CABI, 716–17. o. (2008). ISBN 0-85199-826-7

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a gombákról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Winter, G.. Rabenhorsts Kryptogamen-Flora von Deutschland, Oesterreich und der Schweitz, Vol. 1. Leipzig: E. Kummer, 73. o. (1880) (as "Ustilagineae")

[2] Bauer, R., et al. (1997). „Ultrastructural markers and systematics in smut fungi and allied taxa.”. Can. J. Bot. 75, 1311. o.

[Kirk2008-3] Dictionary of the Fungi, 10th, Wallingford: CABI, 716–17. o. (2008). ISBN 0-85199-826-7

[3]

[1]

[2]