Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. A Naprendszerben a jelenség nem csupán a Földön, de a Vénuszon, a Marson és a Titánon is megfigyelhető. Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, azok nélkül a bolygó 33 °C-kal hidegebb lenne.[1][2][3]

Az ipari forradalom kezdete óta azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt a Föld légkörének szén-dioxid tartalma komoly mértékben, 280 ppm-ről 400 ppm fölé emelkedett, jóllehet a kibocsátás jelentős része felszívódott a szénciklus során.[4][5]

Gázok a Föld légkörében szerkesztés

Üvegházhatású gázok szerkesztés

Az üvegházhatású gázok azok a gázok, melyek elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére. Úgymond csökkentik ezek a gázok a Föld felé sugárzott hő „visszaverődését” a világűrbe. Hasonló, eléggé látványos, bár fizikailag mással magyarázható eseményt bárki tapasztalhat derült időben, forró nyáron, ha betesz egy hőmérőt egy lezárt fémautóba. A belső hőmérséklet jóval nagyobb értéket fog mutatni, mint a külső. Az üvegházhatás szempontjából kifejtett hatásukat összehasonlíthatjuk a GWP (global warming potential) értékekkel, így pl. a CO2 és a metán 1:23 arányban hat a légkörre. Az értékeket 100 évre számítva közlik (az ipari forradalom előtt, és 2000-ben mérve). A Föld légkörében – előfordulásuk gyakorisága szerint – ezek a következőek:

  • Vízgőz
  • Szén-dioxid
  • Metán
  • Dinitrogén-oxid
  • Ózon
Gáz Képlet GWPa Légköri tart.idő (év) Légköri koncentráció Változás (%)
szén-dioxid CO2 1 50-200 280 ↑ 368 ppmv +31
metán CH4 23 8,4-12 700 ↑ 1750 ppbv +151
dinitrogén-oxid N2O 314 120 270 ↑ 316 ppbv +17
kén-hexafluorid SF6 22200 3200 0 ↑ 4 pptv
részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k)
HFC-23 CHF3 12 000 260 0 ↑ 14 pptv
HFC-134a CH2FCF3 1300 14 0 ↑ 7,5 pptv
HFC-143a C2H3F3 3800 48
perfluorozott szénhidrogének (PFC-k)
tetrafluormetán CF4 6500 50 000 0 ↑ 72 pptv
perfluor-etán C2F6 9200 10 000
perfluor-propán C3F8 7000 2600
perfluor-hexán C6F14 9000 3200
teljesen halogénezett (más néven kemény) freonok (CFC-k)
CFC-11 CFCl3 4600 45 0 ↑ 268 pptv
CFC-12 CF2Cl2 10 600 102 0 ↑ 533 pptv
CFC-113 CF2CFCl3 6000 85 0 ↑ 84 pptv
halonok
H-1211 CBrClF2 1300 11 0 ↑ 4 pptv
H-1301 CBrF3 6900 65 0 ↑ 2 pptv
részlegesen halogénezett (más néven hidrogénezett vagy lágy) freonok (HCFC-k)
HCFC-22 CHF2Cl 1700 12 0 ↑ 132 pptv
HCFC-142b CH3CF2Cl 2400 19 0 ↑ 11 pptv


(forrás: IPCC 2001)

 

Jegyzetek szerkesztés

  1. Karl TR, Trenberth KE (2003). „Modern global climate change”. Science 302 (5651), 1719–23. o. DOI:10.1126/science.1090228. PMID 14657489.  
  2. Le Treut H., Somerville R., Cubasch U., Ding Y., Mauritzen C., Mokssit A., Peterson T. and Prather M.. Historical overview of climate change science. In: Climate change 2007: The physical science basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (Solomon S., Qin D., Manning M., Chen Z., Marquis M., Averyt K.B., Tignor M. and Miller H.L., editors) [archivált változat] (PDF), Cambridge University Press (2007). Hozzáférés ideje: 2008. december 14. [archiválás ideje: 2018. november 26.] 
  3. NASA Science Mission Directorate article on the water cycle. Nasascience.nasa.gov. [2009. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 16.)
  4. Frequently asked global change questions. Carbon Dioxide Information Analysis Center. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  5. ESRL Web Team: Trends in carbon dioxide. Esrl.noaa.gov, 2008. január 14. (Hozzáférés: 2015. július 4.)

További információk szerkesztés

  • Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére
  • Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása Magyarországon. Az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményben foglalt kötelezettségek áttekintése és végrehajtásuk értékelése; szerk. Pálvölgyi Tamás, Faragó Tibor; FFB, Bp., 1995 (Fenntartható fejlődés és környezet)
  • Klímavédelem a fejlett országokban. Közös politikák és összehangolt intézkedések lehetőségei az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére; szerk. Pálvölgyi Tamás; KTM, Bp., 1997 (Szemelvények az OECD környezetpolitikájából)
  • Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Kiotói jegyzőkönyv az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez és a hazai feladatok; szerk. Faragó Tibor; FFB, Bp., 1998 (Fenntartható fejlődés és környezet)
  • Fenntartható energiagazdálkodás és környezetvédelem. Magyarországi energetika és környezet: helyzetelemzés és jövőkép. Az energiahatékonyság javításának és az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének gazdasági feltételei Magyarországon; szerk. Ürge-Vorsatz Diana et al.; BMGE Környezetgazdaságtan és Jog Tanszék, Bp., 2000
  • Faragó TiborKerényi Attila: Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium–Debreceni Egyetem, Bp.–Debrecen, 2003
  • Üvegházhatású gázok modellezése a mezőgazdaságban; Westsik Vilmos Nyírségi Tájfejlesztési Alapítvány, Debrecen–Nyíregyháza, 2004
  • Lukács Ákos: A mezőgazdasági üvegházhatású gáz csökkentés karbonpiaci protokolljainak és hitelesített módszertanainak bemutatása; Szt. István Egyetem, Gödöllő, 2009 (OBEKK tudományos szakmai kiadványok)
  • Gémesi Zsolt: Üvegházhatású gázok megkötése biológiai úton – mikroalgák szaporítása füstgáz komponensek leválasztásával; Szt. István Egyetem, Gödöllő, 2009 (OBEKK tudományos szakmai kiadványok)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés