Üzbegisztán
Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában. 1924-től 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt.
TörténelemSzerkesztés
Üzbegisztán Közép-Ázsia legnépesebb országa, fővárosa, Taskent a térség legnagyobb városa, infrastrukturális központja. Üzbegisztán rendelkezik Közép-Ázsia legtöbb történelmi örökségével, területén található Szamarkand és Buhara, a régi Turkesztán legjelentősebb kultúrközpontjai. Itt volt az egykori Szogdia, és ezen a területen haladt végig a selyemút is.
Kezdetben iráni nyelvű népek az iszlamizáció kezdetéig éltek itt. A 10. században érkeztek a területre török nyelvű népek, akik megalapították a Karahanida államot. A Karahanida állam mongol uralom alá került, majd 1370-ben Szamarkand központtal Timur Lenk alapította meg birodalmát. A timuridák uralma a 15. század végéig tartott. 1500-ban Sejbán vezetésével kipcsak-törökök törtek be északról, az Arany Horda területéről, és elfoglalták Szamarkandot. Ez a kipcsak nép üzbégnek (özbegnek) hívta magát, az Arany Horda 1313-1341 között uralkodó kánjának neve után, akit Üzbeknek hívtak. Az üzbég etnonim tehát csak ekkor, a 16. századtól jelent meg Közép-Ázsiában. Sejbán megalapította a Bukharai Kánságot. A Bukharai Kánságból szakadt ki 1709-ben a Kokandi Kánság.
1598-ban részben jött létre a Hívai Kánság, amely 1873-ig független volt, 1873 után pedig orosz protektorátus alá került. Oroszország 1868-ban foglalta el a Kokandi Kánságot és helyezte saját protektorátusa alá a Bukharai Kánságot.
1917-ben az egykori Kokandi Kánság területe Oroszország része lett, mint a Taskent fővárosú Turkesztáni Autonómia része. Ekkor Híva és Bukhara formálisan függetlenné váltak. A fehérek és vörösök közötti polgárháború Hívára és Bukharára is kiterjedt. 1919-re a vörösök elfoglalták Kokandot, Hívát és Bukhara nagy részét is, bár az ún. baszmakok (antibolsevisták) ellenállása egészen 1922-ig (egyes helyeken 1938-ig) tartott. 1920-ban a vörösök megalapították a Horezmi (volt Híva) és Bukharai Népi Szovjet Köztársaságokat (míg Kokand az újonnan megalakuló Kirgiz Autonóm Tartomány része lett). Bukhara része volt ekkor a mai Tádzsikisztán is, amely 1924-ben autonómiát kapott Bukharán belül. Horezm és Bukhara Népi Szovjet Köztársaságok 1923-ban csatlakoztak a Szovjetunióhoz, mint köztársaság.
Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alapították meg, alapja a Bukharai Szovjet Szocialista Köztársaság (Tádzsikisztánnal együtt), ehhez csatolták a Horezmi Szovjet Szocialista Köztársaság egy részét (a másik része a szintén ekkor kialakítandó Türkmenisztánhoz került) és a Fergana völgyet. Üzbegisztán első fővárosa Szamarkand volt, a fővárost csak 1930-ban helyezték át Taskentba. A Tádzsik Autonómia 1929-ig volt Üzbegisztán része, 1929-ben ebből alakították ki a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságot, mint a Szovjetunió egyik önálló tagköztársaságát. A Karakalpak Autonómia 1936-ig Kazahsztánhoz tartozott, a területet ekkor kapta meg Üzbegisztán. Így tehát Üzbegisztán mai határai 1936-ra alakultak ki.
A sztálini évtizedek alatt kezdődött meg Üzbegisztánban az iparosítás, a nehézipar kiépítése. Ekkor veszi kezdetét az ipari mértékű gyapottermesztés. Az iskolahálózat kiépítésével felszámolták a korábban jellemző analfabetizmust. 1944-ben Üzbegisztánba telepítettek néhányat a deportált népcsoportok közül (csecseneket, meszheti törököket), ami később etnikai konfliktusok forrásává vált.
1966-ban földrengés pusztította el Üzbegisztán fővárosát, Taskentet. Ezt követően Taskentet szinte teljesen újjáépítették, afféle szovjet mintavárost teremtettek belőle. Üzbegisztánhoz kapcsolódik a kései Szovjetunió legelső nagyobb válsága, az „üzbég maffia ügye” (1983-tól), ami először tette nyíltan és beismerten is világossá a Szovjetunió lakosai számára a Kommunista Párt korruptságát. 1989-ben a Fergana-völgyben súlyos etnikai konfliktusok zajlottak az üzbégek és az oda telepített meszheti törökök között.
1989 óta a Szovjetunió Kommunista Pártjából érkezett Islom Karimov állt Üzbegisztán élén 2016-ig, akit személyi kultusz övezett. Először 1990-ben választották Üzbegisztán elnökévé. 1991 decemberében Üzbegisztán a Független Államok Közösségének tagja lett. 1991. augusztus 31-én deklarálta függetlenségét. Karimov elnököt 2007 decemberében választották újjá, megszegve az alkotmány azon rendelkezését, amely csak két elnöki ciklust tesz lehetővé egyetlen személy számára.
Üzbegisztán világi állam, hivatalosan többpárti demokrácia, azonban az ellenzéki véleményeket megfogalmazókat (különösen az iszlám és a liberális ellenzéket) üldözik. Üzbegisztán hintapolitikát folytatva hol a Nyugat, hol Oroszország szövetségeseként jelenik meg a világpolitikában. Az ország 2001-ben átadott néhány volt szovjet bázist az amerikaiaknak afganisztáni hadműveleteikhez.
FöldrajzaSzerkesztés
ElhelyezkedésSzerkesztés
A közép-ázsiai ország az Aral-tó medencéjétől a Tien-sanig húzódik. Északi szomszédja Kazahsztán, délnyugati Türkmenisztán, déli Afganisztán, délkeleti Tádzsikisztán, keleti pedig Kirgizisztán.
DomborzatSzerkesztés
Nyugati részén, a kiszáradó Aral-tó déli partján mocsaras süllyedékek találhatók, ettől keletre a száraz Turáni-alföld, majd még tovább délkeletre, az ország közepén a Kizil-kum sivataga húzódik. Az ország keleti és déli részét a Tien-san vonulatai hálózzák be.
Felszínének nagy része sík vagy enyhén hullámos, a keleten-délkeleten emelkedő, a 4000 méteres magasságot is elérő közép-ázsiai hegyek az összterület egynegyedét teszik ki.[2] Legmagasabb pontja: Khazret Sultan, 4643 méter. A második legmagasabb hegycsúcs az Adeloga Toghi a maga 4301 méteres tengerszint feletti magasságával, míg a harmadik legmagasabb pontja az országnak a Beshtor-hegy, amely 4299 m magas.[3]
A keleti hegyek között négy hatalmas völgy terül el, amelyek közül a legjelentősebb a termékeny Fergánai-medence. A hegyi folyók számos oázisát táplálják.[2]
VízrajzSzerkesztés
|
Folyói: |
Tavai: |
TérképenSzerkesztés
Domborzati térképe
Politikai térkép
Éghajlati térképe
(angol)
Elhagyott hajók az Aral-tó kiszáradt részén, Moynaq
Növényzet, állatvilágSzerkesztés
PolitikaSzerkesztés
.jpg)
Politikai rendszer, választási rendszerSzerkesztés
Akárcsak több más, volt közép-ázsiai posztszovjet állam, Üzbegisztán is elnöki köztársaság. 1990-től, az ország függetlenségének kikiáltásától kezdve 2016-ban bekövetkezett haláláig Islom Karimov elnök állt az ország élén. Karimov nem demokratikus választások révén érte el ezeket az eredményeket, hanem különböző politikai cselszövések által. Hivatalosan létezhetnek ellenzéki pártok és az elnökválasztáson indulhatnak ellenjelöltek, de valós esélyük nincs. Az országot több emberjogi szervezet a világ legkegyetlenebb diktatúrái közé sorolja, mivel az állam minden felett ellenőrzést gyakorol, igazságszolgáltatása pedig nem az emberi alapjogok védelmére épül. Továbbá az elnök, hasonlóan más diktátorokhoz, szívesen alkalmazta a személyi kultusz egyes elemeit is.[4]
Törvényhozás-, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés
Az ország parlamentje az Oliy Majlis, amely egykamarás. A parlamentben 250 képviselő foglal helyet, akiket 5 évre választ a nép.
Védelmi politikaSzerkesztés
Közigazgatási beosztásSzerkesztés
Üzbegisztán 12 tartományra (vilajet – viloyat), 1 városra (shahr) és egy autonóm köztársaságra (Respublikasi) oszlik:
- Toshkent Shahri
- Andijon Viloyati
- Buxoro Viloyati
- Fargʻona Viloyati
- Jizzax Viloyati
- Namangan Viloyati
- Navoiy Viloyati
- Qashqadaryo Viloyati
- Samarqand Viloyati
- Sirdaryo Viloyati
- Surxondaryo Viloyati
- Toshkent Viloyati
- Xorazm Viloyati
- Karakalpaksztáni köztársaság (Qoraqalpogʻiston Respublikasi)
NépességSzerkesztés
Főbb demográfiai adatokSzerkesztés
- Városi lakosság aránya: 37% (2017)
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 71 év, nőknél 77 év (2017)
- Népességnövekedés: 1,68% (2017)
- Írástudatlanság: 0% 15 év felett
Népességének változásaSzerkesztés
NyelvekSzerkesztés
Az országban a hivatalos nyelv az üzbég, de beszélik még az orosz és a tádzsik nyelvet is. 1992-től latin ábécét használnak.
NépekSzerkesztés
VallásSzerkesztés
A 2010-es években vallásilag a lakosság [5][6]
- 88-92%-a muszlim (főleg szunnita),
- 6-9%-a orosz ortodox,
- a csekély maradék egyéb vallású, vallástalan.
Legnépesebb településekSzerkesztés
GazdaságSzerkesztés
Általános adatokSzerkesztés
- Pénznem: szom
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 7000 USD (2017-es becslés).
- Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 36%, ipar 21%, szolgáltatások 43%.
- Munkanélküliség: 5%.
- Munkaerő: 11 900 000 fő.
- Infláció: 8% (2016).
Mezőgazdaság, ipar, kereskedelemSzerkesztés
- Mezőgazdaság: Legfontosabb mezőgazdasági terményei a gyapot, rizs, szőlő, gyümölcs, zöldség, búza, kukorica és a burgonya. A hegyvidékeken karaküljuhot tenyésztenek, nevezetes a Fergánai-medence selyemhernyó-tenyésztése.
- Ipar: Iparára a hagyományos textil- és élelmiszeripar, valamint a vegyipar, gépgyártás, papírgyártás jellemző.
- Kereskedelem: Exportcikkek: gyapot, arany, elektromos energia, műtrágya, fémek, textíliák, élelmiszerek. Importcikkek: gépek, berendezések, élelmiszerek, vegyszerek, fémek. Főbb kereskedelmi partnerek: Oroszország, Dél-Korea, Kína, Kazahsztán, Törökország, Ukrajna, Németország, Banglades, Lengyelország, Tádzsikisztán.
KözlekedésSzerkesztés
Közúti közlekedésSzerkesztés
Üzbegisztánban a szomszédaihoz viszonyítva jó utak találhatók. Az utak hossza 86 500 km, amelyből 75 500 km szilárd burkolatú. A legfontosabb út a Taskent-Szamarkand-Buhara-Urgencs-Nukusz. A legfontosabb autópálya az M-39, amely Taskent és Buhara között húzódik.
Vasúti közlekedésSzerkesztés
A közlekedésben a vasút dominál. Kb. 4300 km (2016) a vasutak hossza.
Vízi közlekedésSzerkesztés
A hajózható vízi utak hossza 1100 km. Folyami kikötő: Termiz (Amu Darja).
Légi közlekedésSzerkesztés
Az ország állami légivállalata az Uzbekistan Airways (Oʻzbekiston havon yoʻllari), amely Frankfurt am Mainba is szállít utasokat. Nemzetközi reptér Taskentben van. Nukuszból, Ürgencsből, Szamarkandból és Buharából Moszkvába is közlekedik repülő.
KultúraSzerkesztés
|
Képek a kultúráról   .jpg)  _(6018352949).jpg)      .jpg) _(5657423581).jpg) |
|
Képek az építészetről .jpg)     .jpg)   |
Kulturális intézményekSzerkesztés
Oktatási rendszerSzerkesztés
Az iskolakötelezettség 10 év. Üzbég egyetemeken összesen 40 000 diák tanul.
Egyetemek:
Kulturális világörökségSzerkesztés
A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint:
- Itchan-Kala, Xiva történelmi óvárosa
- Buhara történelmi óvárosa
- Shahrisabz történelmi óvárosa
- Szamarkand
MűvészetekSzerkesztés
ZeneSzerkesztés
Az országban is elterjedt a popzene, egyik hírességük Shahzoda énekesnő.
GasztronómiaSzerkesztés
SportSzerkesztés
Üzbegisztáni sportolók összesen 20 érmet szereztek a nyári olimpiai játékokon, ebből 7-et ökölvívásban és 7-et birkózásban.
Az egyik leghíresebb üzbég sportoló a profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó Ruslan Chagayev.
ÜnnepekSzerkesztés
- Fix dátumú
| dátum | üzbég név | orosz név | megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Jan 1 | Yangi Yil Bayrami | Новый Год | újév |
| Jan 14 | Vatan himoyachilari kuni | День защитника родины | A fegyveres erők ünnepe |
| Már 8 | Xalqaro Xotin-Qizlar Kuni | Международный Женский День | nemzetközi nőnap |
| Már 21 | Navro'z Bayrami | Навруз | perzsa újév |
| Máj 9 | Xotira va Qadirlash Kuni | День Памяти и Почестей | emléknap azokra, akik életüket áldozták az országért[7] |
| Szep 1 | Mustaqillik Kuni | День Независимости | a függetlenség napja |
| Okt 1 | O'qituvchi va Murabbiylar Kuni | День Учителя и Наставника | pedagógus nap |
| Dec 8 | Konstitutsiya Kuni | День Конституции | az alkotmány napja |
- Változó dátumúak
- A ramadán vége: a böjt megtörésének ünnepe
- 70 nappal később: áldozati ünnep
További információkSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ a b Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995
- ↑ Khazret Sultan hegy, Üzbegisztán. [2015. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 9.)
- ↑ http://kitekinto.hu/europa/2012/07/18/uzbegisztan_hse_iszlam_karimov/2/
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/uz.html
- ↑ http://www.worldatlas.com/articles/religious-beliefs-in-uzbekistan.html
- ↑ "Their memory lives on". [2012. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)
