Őcsényi Szent István király templom

Az Őcsényi Szent István király templom Őcsény központjában, a református templommal szemben álló, modern stílusban épült római katolikus templom.

Őcsényi Szent István király templom
Őcsényi katolikus templom
VallásRómai katolikus
EgyházmegyePécsi egyházmegye
NévadójaI. István magyar király
Védőszent
Építési adatok
Építése1938-1942
Stílusmodern stílus
TervezőjeGosztonyi Gyula
ÉpíttetőjeGosztonyi Gyula
Szabó Gyula
Felszentelés1939 november 19.
FelszentelőVirág Ferenc
Védettséghelyi védelem
Alapadatok
Hosszúság29 m
Magasság23 m
Szélesség11 m
Torony1 darab
Magassága32 m
Elérhetőség
TelepülésŐcsény
Hely7143 Őcsény Fő utca 42.
Elhelyezkedése
Őcsényi Szent István király templom (Tolna vármegye)
Őcsényi Szent István király templom
Őcsényi Szent István király templom
Pozíció Tolna vármegye térképén
é. sz. 46° 18′, k. h. 18° 45′Koordináták: é. sz. 46° 18′, k. h. 18° 45′
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Őcsényi Szent István király templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

Őcsény évszázadokon át református falu volt, a 19. század második felétől azonban jelentős beköltözések kezdődtek meg, amelyek átalakították a falu vallási összetételét. A helyi katolikus gyülekezet 1918 őszétől a decsi lelkészség része lett, az ottani papok jártak át misézni vasárnaponként. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök az őcsényi hívek kérésére önálló lelkészséggé alakította Őcsényt 1932 július 28-án. A katolikus lakók száma az 1930. évi országos népszámlálás szerint a településen 1814 fő volt. Ekkoriban templom hiányában a miséket még a régi iskolában tartották, amelyet imaháznak használtak, a lelkészlak pedig a Széchenyi utca 139. szám alatti bérelt ház volt.

1932. augusztus 1-jén létrehozták az önálló őcsényi plébániát, Pulay Jánost nevezték ki a falu első plébánosává. 1935. május 27-én volt az első bérmálás Őcsényben, a megbérmálkozottak száma 227 fő volt. A bérmálás előtti hónapban vette meg az egyházközség plébániául az addig bérelt épületet.

1938. augusztus 7-én letették a templom alapkövét Szent István király és Boldog Mór pécsi püspök tiszteletére. Augusztus 31-én megkezdődött a templom építése. A tervező és építész Gosztonyi Gyula pécsi építésmérnök volt. December 4-én került tető alá a templomépület.

1939. november 19-én Virág Ferenc megyéspüspök szentelte fel a templomot, az eseményről a korabeli sajtórészletesen beszámolt.[1] Ezelőtt építették be a Pécsi székesegyháztól ajándékul kapott kb. 250 éves empire stílusú márványoltárt.[2] 1940. április 1-jétől folytatódtak a munkálatok a torony és az árkádsor építésével.

A budapesti örökimádó apácák felkérésére, a budapesti Eucharisztikus világkongresszus alkalmából, 1938-ban XI. Piusz pápának teljes miseruha felszerelést készítettek ajándékba az őcsényi egyházközség népművész és kézműves asszonyai, de még a helyi reformátusok is részt vettek a megtisztelő feladatban.

1941-ben az új plébános Sümegi Kálmán lett. Ekkor festi a templom belsejét Ollé Imre helyi festő, aki a templom oltárképét is alkotta. 1942 év pünkösdjén szentelik meg a 135 kg-os nagyharangot. 1943-ban történt a templom és a torony külső vakolása Szabó Gyula szekszárdi építész vezetésével.

1966. július 22-től a község új lelkipásztora Rozs László lett. Az 1980-as évek elején betegség miatt nem tudta tovább ellátni hivatalát, így újra Decshez csatolták oldallagos ellátásra a falut Dóra Antal decsi plébános vezetése alá. 1985 októberétől Dóra Antal plébános úr hirtelen halálát követően a Szekszárd-belvárosi plébániához csatolták a falut Mayer Mihály plébános úr vezetése alá, aki később az egyházmegye püspöke lett. Ekkoriban lett bevezetve a templomba a gázfűtés, valamint beüvegezésre került az árkádsor északi része, amelyet később üzlethelyiségnek adtak ki.

1989 novemberétől Farkas Béla plébános lett az új lelkipásztora a falunak. Vezetése alatt megtörtént a templom belsejének átalakítása, többek között a szentély ünnepélyessé tétele, a padozat márvánnyal burkolása, a sekrestye lebetonozása és kifestése. Püspöki segédlettel és anyagi hozzájárulással a teljes tetőzet felújítása, a templom és torony külső festése is elkészült. 1999. november 28-án a felújított tornyot megszentelte Mayer Mihály pécsi megyéspüspök.[3] 2000. augusztus 20-án volt a templom jubileumi búcsúja, amelyet egy komoly misztériumjátékkal ünnepeltek meg a hívek.[4]

2012 novemberében püspöki misével, ünnepi előadással és közös vacsorával ünnepelte meg a katolikus közösség az önálló őcsényi egyházközség 80. születésnapját, amelyen Udvardy György pécsi megyéspüspök volt a díszvendég. Alig 2 hónap múlva a püspök rendelettel megszüntette az önálló őcsényi plébániát, azt filiává minősítette vissza, és az azt ellátó szekszárdi plébániához csatolta.[5]

2016. március 13-án éjjel egy 22 éves helyi férfi betört a templomba. Az iskola felőli oldalon próbálkozott, ahol az egyik ablakot berepesztette, végül egy másikat betört és bemászott az épületbe, ahonnan ellopta a Szent Antal szobor alatti templomi perselyt. A rendőrök a helyszínelés során a sáros lábnyomok mellett megtalálták a betörő lakcímkártyáját, amelyet a szerencsétlen tolvaj a tetthelyen felejtett.[6] Az összetört perselyt, amelyből mindössze néhány száz forintot zsákmányolt a tettes, éppen az egyik hívő mintegy 100 méterre lévő telkére dobta be, balszerencséjére így azt is hamar megtalálták. A rendőrség elfogta a bűnöst, ám elegendő bizonyíték hiányára hivatkozva nem büntették meg, így az újraüvegezés költségét a helyieknek kellett állniuk.

Harangok szerkesztés

A templom tornyában jelenleg 3 kis méretű harang lakik. A legrégebbi és legkisebb ezek közül a lélekharang, amelyet 1890-ben öntöttek, és a templom előtt az imaházhoz tartozott. A templom felépülése után 1942-ben további két harangot öntöttek. 2006-ban a templom középső harangja megrepedt, az újraöntésére, majd a harangrendszer és a vezérlés modernizálására a cserével együtt került sor. A harangvezérlést és az elektromos meghajtást a székesfehérvári Rancz Kft. készítette.[7]

A templom 3 harangja és a legfontosabb adataik:

Szent István király nagyharang

Szűz Mária harang

  • hangja: G2 -40
  • súlya: kb. 70kg
  • Újraöntötte Gombos Miklós Őrbottyánban, 2006-ban

Szent István lélekharang

  • hangja: C3 +31
  • súlya: kb. 30kg
  • Öntötték a Ruepprecht testvérek Pécsen, 1890-ben[8]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az őcsényi katolikus templom alapkőletételi ünnepe
  2. Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  3. Őcsényi templomok. (Hozzáférés: 2011. február 14.)
  4. Egyházak: Őcsény honlapja
  5. Mauthner, Ilona: Hitélet a bölcsőtől a sírig (magyar nyelven). TEOL, 2013. január 17. (Hozzáférés: 2021. január 1.)[halott link]
  6. Banális hibán bukott meg az őcsényi templomba betörő férfi (magyar nyelven). Kadarka.net - A független szekszárdi Információs portál, 2016. július 6. [2016. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  7. Rancz.com | Toronyóra, Harangjáték, Harang, Lineáris motor, Harangvillamosítás. toronyora.hu. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  8. Videó az őcsényi katolikus templom harangjairól. (Hozzáférés: 2020. október 31.)