Őrisziget

Őrisziget (németül: Siget in der Wart) Vasvörösvár településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Őrisziget (Siget in der Wart)
Őrisziget – utcarészlet
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Vasvörösvár része
Járás	Vasvörösvár
Alapítás éve	1352
Polgármester	Josef Halper (SPÖ)
Irányítószám	7501
Forgalmi rendszám	OW
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 41″, k. h. 16° 16′ 42″47.261405016486, 16.278443633584
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrisziget témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Felsőőrtől 6 km-re délkeletre a Szék-patak (Zickenbach) partján fekszik.

Nevének eredete

Nevét onnan kapta, hogy a falu régen szigetre épült a Pinka mocsaras völgyében.

Története

Árpád-kori magyar határőrtelepülés, mely eredetileg a közeli Kendszék egyik őrhelye lehetett. A 14. századig nincs róla írásos anyag, de a 13. századból ismertek a Szigeti és a Szigeti Zarka családok, melyek valószínűleg itt voltak birtokosok. Őriszigetet csak 1352-ben „Zygeth” néven említik először. Római katolikus temploma román kori, először 1368-ban említik. 1482-ben lakói nemesi rangot kaptak. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. A reformáció az 1570-es években terjedt el a településen, lakói az evangélikus egyházhoz csatlakoztak. Az evangélikus egyházközséget 1785-ben alapították. Evangélikus temploma 1792 és 1794 közt épült.

Őrisziget – Szent László-templom

Őrisziget – Evangélikus templom. Felirat a kapu felett: „Erős vár a mi Istenünk!”

Őrisziget – Hősi emlékmű. Felirata:„Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt”

Fényes Elek szerint „Őri-Sziget, magyar falu, Vas vmegyében, 41 kath., 236 ágostai lak., evang. anyaekklézsiával. F. u. nemesek. Felső-Őrhez közel, Utolsó posta Kőszeg.”

Vas vármegye monográfiája szerint „Őri-Sziget régi őrségi nemes község. Van 77 háza, lélekszám 381, akik mind magyarok. Vallásuk ág. ev. és kevés r. kath. Postája és távírója Vörösvár. Ág. ev. temploma 1825-ben épült.”'

1910-ben 333, túlnyomóan magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. Lakossága ma is magyar többségű, evangélikus. 1971-ben közigazgatásilag Vasvörösvárhoz csatolták. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint 223-an vallották magukat magyarnak Őriszigeten. 1994 óta magyar néptáncegyüttes működik a faluban.

Nevezetességei

• Szent László-templom. Legrégibb része, az apszis valószínűleg már régen állt, mikor 1386-ban először említik az épületet, a templomhajó viszont 16. századi. A templom középkori figurális festményeinek teljes körű értelmezése máig várat magára. Építésekor ügyeltek rá, hogy a kör alakú homlokzati ablakon érkező fénypászma végigkísérje a nap során ezeket a festett alakokat. Érdekesség, hogy a 18. századi oltárképen Mária zsinóros magyar ruhát visel. A mai falu evangélikus, így hitélet nem folyik az épületben. A templomot 1961-ben restaurálták.
• Evangélikus templom a 18. század végéről, itt ma is minden vasárnap tartanak magyar nyelvű evangélikus istentiszteletet. Tornyát 1820-ban építették hozzá.
• Hagyományőrző evangélikus parókia a 20. század második feléből.
• A régi iskolaépület 1834 és 1836 között épült, ma az óvoda működik benne.

Nevezetes lakosai

• Kovách Aladár író (1908–1979), a budapesti Nemzeti Színház egykori igazgatója. (A helyi temetőben nyugszik)

Források

• Juhász László: Ausztria magyar emlékei Lakitelek 2005

Külső hivatkozások

• Őrisziget a dél-burgenlandi települések honlapján
• Őrisziget a protestáns honlapon
• Az őriszigeti református egyházközség weboldala