Őrlak

Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában

Őrlak (1899-ig Sztrazsó, szlovákul: Strážov) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Őrlak (Strážov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
RangZsolna városrésze
Első írásos említés1393
PolgármesterIvan Harman
Irányítószám010 01
Körzethívószám041
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 07″, k. h. 18° 42′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 07″, k. h. 18° 42′ 17″
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolna központjától 1 km-re nyugatra a Vág bal partján fekszik.

Története szerkesztés

A települést 1393-ban említik először "Straso" alakban. A zsolnalitvai uradalomhoz tartozott. 1418-ban Stíbor vajda birtoka, aki ekkor Zsolna városának adta bérbe. 1784-ben 213 lakosa volt. A település északi részén halad át az 1883-ban épített vágmenti vasút.

Vályi András szerint "STRASO. Tót falu Trentsén Várm. a’ Lietavai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Vág vize partyán, Zolnához nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős."[1]

Fényes Elek szerint "Sztrázsov, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, Zsolnához 1/2 órányira: 252 kath., 7 zsidó lak., kicsiny de termékeny határral. F. u. többen."[2]

1910-ben 279, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1970-ben csatolták Zsolnához. 1980-ban 722 lakosa volt.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.