Erdei kutya

Az erdei kutya vagy őserdei kutya (Speothos venaticus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Erdei kutya
Erdei kutyák a Szegedi Vadasparkban
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Ferae Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia) Család: Kutyafélék (Canidae) Nem: Speothos (Lund, 1839) Faj: S. venaticus
Tudományos név
Speothos venaticus (Lund, 1842)
Szinonimák
Abathmodon Lund, 1843 Cynalicus Gray, 1846 Cynalius Gray, 1847 Cynalycus Gray, 1869 Cynogale Lund, 1842 Icticyon Lund, 1843 Melictis Schinz, 1848
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei kutya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei kutya témájú médiaállományokat és Erdei kutya témájú kategóriát.

Erdei kutya pár a kölykeikkel

A Speothos emlősnem egyetlen faja.

Előfordulása

Dél-Amerika északi területein mindenütt előfordul; erdőben, mocsárban, szavannán és bozótosban egyaránt megél. Brazíliától kezdve Bolívián át egészen Panamáig terjed az állománya. Manapság ritka állat.

Megjelenése

Az erdei kutya fej-testhossza 57-75 centiméter, farokhossza 12,5-15 centiméter, marmagassága 20-30 centiméter és testtömege 5-8 kilogramm. Feje erőteljes; pofája rövid és széles, füle nagyon kicsi. Barna fejszőrzete világosabb árnyalatú, mint a test többi része. Teste zömök, izmos és meglehetősen hosszú. Szőrzete rövid és sötét rőtesbarna. Farka rövid, csapott, színe a sötétbarnától a feketéig terjedhet. Az erdei kutya rövid, erőteljes lábával a földhöz lapulva vág utat magának a növényzet sűrűjében.

Alfajai

• Speothos venaticus panamensis – Panama
• Speothos venaticus venaticus – Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Suriname, Guyana, Brazília északi és középső része, Peru, Bolívia, Paraguay és Argentína
• Speothos venaticus wingei – Brazília délkeleti része

Életmódja

Kisebb falkákban vadászik és kifejezetten nappali állat. Tápláléka kisebb emlősökből áll; olykor gyümölcsöt is eszik. Fogságban 10 évig is élhet.

Szaporodása

E kutyaféle ivarérettségét 14-18 hónaposan korában éri el. A párzási idény rendszerint októberben van. A vemhesség 60-70 napig tart, ennek végén a nőstény 4-6 kölyköt hoz a világra. Mindkét szülő gondozza a kölykeket. A fiatal állatok ivarérésük elérése után is a falkával maradnak egy ideig.

Állatkertekben

Az őserdei kutya Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban látható. Állatkerti körülmények között viszonylag jól szaporodik, de nem túl gyakran bemutatott faj. Többnyire párokat, vagy családokat tartanak együtt.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
• Képek és videók az erdei kutyáról
• Angol nyelvű fajleírás