Őskőkori vénuszszobrok listája

Az őskőkori vénuszszobrok a felső paleolitikum emberének első embert ábrázoló kisplasztikái. A vénuszszobrok összessége 35 000 és 7 000 évvel ezelőtti időintervallumban keletkezett, a cro-magnoni ember aurignaci kultúrájától a gravettin át a magdaléni végéig. Ma már több száz olyan szobrocska ismert, amelyeket vénuszszobroknak nevezünk. Minél több példányt ismerünk meg belőlük, annál kevésbé lehet általánosítani a tipológiájukat, ezért ma már tulajdonképpen le kell szűkíteni a megnevezést a gravetti kultúra tárgyaira. A korábbi és későbbi eredetű szobrocskák ugyanis nem feltétlenül idolszerűek, hanem kialakításukból következően amulettek vagy egyszerű dísztárgyak.

A szobrokSzerkesztés

A táblázat első két eleme vitatott minden szempontból, még olyan téren is, hogy egyáltalán emberi alkotás-e. Egyes szerzők vénuszszoborként hivatkoznak rájuk, ezért szerepelnek itt, valójában nem tartoznak a többi közé. A valódi vénuszszobrok azok, amelyeknél a táblázat kultúra oszlopában a gravetti jelző szerepel.

Kép Név Kor
(×1000)
Lelőhely Anyaga Kultúra
  tan-tani vénusz 350-300 Marokkó kvarcit acheuli
  Berekhat Ram-i vénusz ~240 Izrael tufa acheuli
  Hohler Fels-i vénusz 35-40 Sváb Alpok mamutcsont aurignaci
  galgenbergi vénusz 30 Alsó-Ausztria szerpentinit aurignaci
  Dolní Věstonice-i vénusz 31-27 Morávia kerámia gravetti
  Lespugue-i vénusz 26-24 Pireneusok mamutcsont gravetti
  willendorfi vénusz 26-24 Alsó-Ausztria homokkő gravetti
Balzi Rossi-i vénusz 24–19 Olaszország zsírkő gravetti kultúra
  petřkovicei vénusz 23 Ostrava hematit gravetti
  moraváni vénusz 23 Záhorie (Szlovákia) mamutagyar gravetti
  brassempouyi vénusz 22 Aquitánia mamutagyar gravetti
  kürtös vénusz 20 Dordogne homokkő gravetti
  savignanoi vénusz 18-10 Olaszország mészkő gravetti
  Immodest Venus 16 Franciaország csont magdaléni kultúra
  petersfelsi vénuszok 15–11 Németország lignit magdaléni kultúra
  gönnersdorfi vénuszok 15–11 Németország csont, agancs magdaléni kultúra
  maltai vénusz 12 Irkutszk mamutcsont magdaléni
  bureti vénusz 12 Szibéria magdaléni
  monruzi vénusz 11 Neuchâtel magdaléni
gorzsai vénusz 11 Felgyő-Újmajor Gorzsa-Kovács tanya[1] kerámia körös[2]
kökénydombi vénusz 7 Hódmezővásárhely kerámia tiszai
  halafi vénusz 7 Mezopotámia halaf-kultúra
  ölkami vénusz 6,5 Ausztria
  romániai vénusz 5 Cucuteni, Románia kerámia cucuteni

JellemzőikSzerkesztés

Az elsőként megtalált ilyen jellegű szobor az Immodest Venus (szemérmetlen Venus) nevet kapta, azóta nevezik ezeket az idolokat vénuszszobroknak.

A gravetti idolok általános jellemzője, hogy első pillantásra felismerhetően nőalakokat ábrázolnak, hangsúlyos nemi szervekkel (mellek és vénuszdomb) és erősen telt testalkattal. Funkciójukra nézve valószínűleg termékenységszimbólumok, illetve a jólétet jelképezik. Anyagukban legtöbbször mamutcsontból állnak, néha puha , mint zsírkő (szteatit) vagy mészkő. Méretük a 4 és 25 cm-es magasság között váltakozik. Ebből némileg kilóg a kürtös vénusz, mivel nagyobb méretű, és nem szobor, hanem dombormű (relief).

A gravetti kultúrát megelőző aurignaci korú leletek, a még korábbi, bizonytalan acheuli tárgyak, valamint a későbbi, magdaléni korúak méretükben és funkciójukban is különböznek a klasszikus idoloktól. Függőként vagy medálként szolgáltak. Az összesre jellemző azonban, hogy feltehetően az ideális női szépséget és egészséget kívánták megformázni.

Vonalaik a realizmusra törekvés mellett is sematizálóak és stilizálóak. Hosszú időn keresztül mintha csak művészi egyezmény szabályozta volna a rombusz alakú test megformálását, az elöl a melleken nyugtatott kézartást, az elnagyolt, vagy éppen teljesen elhagyott lábakat és karokat. A fej mérete változó, de ritkán látni kidolgozott arcokat.

CsoportosításukSzerkesztés

1864 és 2008 között több száz figurát találtak már, Portugáliától Szibériáig. Csoportosításuk nehézségekbe ütközik, mivel minden sorozatból kilóg egy-egy példány. Henry Delporte öt, származás szerinti csoportba osztotta őket:

  1. Pireneus-Aquitánia csoport
  2. Földközi-tengeri csoport
  3. Duna-Rajna csoport
  4. Oroszországi csoport
  5. Szibériai csoport

A besorolást még inkább megnehezíti az a körülmény, hogy egyes csont- és agancseszközök nyelét is faragásokkal díszítették az egyszerűtől olyan finomságúig, amely önmagában is műtárgy. Ezek viszont használati jellegükből következően alapvetően különböznek a klasszikus vénuszszobroktól.

IrodalomSzerkesztés

  • C. Cohen : La femme des origines - images de la femme dans la préhistoire occidentale, Belin - Herscher (2003) ISBN 2-7335-0336-7
  • H. Delporte, L'image de la femme dans l'art préhistorique, éd. Picard, 1993 ISBN 2-7084-0440-7

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Őskőkori vénuszszobrok listája témájú médiaállományokat.