Škoda Favorit (1988)

(Škoda Favorit szócikkből átirányítva)

A Škoda Favorit egy kiskategóriás autó, melyet a Škoda Auto gyártott 1988 és 1995 között. Ez volt a Škoda első modellje, mely követte az európai trendet abban a tekintetben, hogy a motor előre került, keresztben helyezték el a motortérben. Szintén a Favorit volt a gyár első fronthajtásos autója. A kocsit 1987 júliusában mutatták be a brnói műszaki kiállításon. Csakúgy, mint a Škoda modernkori kínálatában megjelent modellek nagy része, a Favorit is a gyár egy korábbi autójáról kapta a nevét. Az eredeti Favorit egy luxusfelszereltségű felsőkategóriás autó volt, melyet 1936 és 1941 között gyártottak.

Škoda Favorit
Gyártási adatok
GyártóŠkoda Auto
Gyártás helyeCsehország Mladá Boleslav, Csehország
Csehország Vrchlabí, Csehország
Gyártás éve19871994 (Favorit)
19901995 (Forman)
19911995 (Pick-up)
ModellvariánsokFavorit
Forman
Pick-up
KategóriaKiskategóriás autó
TervezőGruppo Bertone
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz3815 mm (Favorit)
4160 mm (Forman)
4065 mm (Pick-up)
Szélesség1620 mm
Magasság1415 mm
Tömeg840 kg
Tengelytáv2450 mm
Üzemanyagbenzin
Teljesítmény
Motor1289 cm³-es soros négyhengeres
FelépítésFerde hátú (Favorit)
Kombi (Forman)
Kisáruszállító (Pick-up)
VáltóÖtsebességes manuális
HajtóműOtto-motor
ElőzőŠkoda 120
KövetkezőŠkoda Felicia
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Favorit témájú médiaállományokat.

Modelltörténet szerkesztés

A Favorit (gyári kódszám: 781)[1] az öregedő, farmotoros és hátsókerék-meghajtású Škoda 105-öt és 120-at váltotta le a Škoda kínálatában. A Bertone csoport által tervezett autó az akkori kornak megfelelő, modernebb ferde hátú karosszériát kapott és a motor, valamint a hajtás is előre került. A tervezés és a piacra kerülés között hosszú idő telt el. 1982-ben a Škoda akkori tulajdonosa, a Csehszlovák Kommunista Párt felkérte a Bertonét egy új, elsőkerék-meghajtású autó megtervezésére. A tervezési folyamat valójában csak 1983-ban kezdődött el.[2] A csehszlovák kormány illetékesei és Nuccio Bertone dizájner közti viták miatt az első kész tervek csak 1985 közepére készültek el és a kocsi csak 1987 nyarán került bemutatásra a nagyközönség előtt. Ezek közül a viták közül az egyik leghangosabbat egy négyajtós szedán változat váltotta ki, melynek a tervei teljesen elkészültek és prototípusokat is gyártottak belőle, de a sorozatgyártását soha nem engedélyezték. Később az MTX autógyár, mely hivatalos kapcsolatban állt a Škodával, készített ugyan a Favoriton alapuló szedánt - sőt, kabriót is -, mely piacra került, de a Škoda soha nem gyártott nagyüzemben és nem hozott forgalomba ilyen változatot.

A Favorit rövid időn belül Közép-Európa egyik legnépszerűbb kiskategóriás autója lett és exportáltak belőle még többek között Argentínába, Chilébe, Kolumbiába, Ecuadorba, Peruba, Izraelbe, Lengyelországba, Oroszországba és Törökországba is.

1994-ben a Škoda Felicia váltotta le a Favoritot, melyet a Škoda már jelenlegi tulajdonosával, a Volkswagen-csoporttal együttműködve fejlesztett ki. A Favorit gyártása 1994-ben, a Forman és a Pick-up 1995-ben fejeződött be végleg.

A kocsit talán a Volkswagen Polo második generációjához lehet hasonlítani, mivel mindkettőnek tágas motortere volt a könnyebb szerelhetőség és a jobb hozzáférhetőség érdekében, és a Favorit injektoros változataiba is ugyanaz a Bosch motorvezérlő egység került, mint a Polóba. A Favorit legtöbb alkatrésze kompatibilis volt a kor többi kelet-európai autójával. Dizájnjánál és technikai megoldásainál is az egyszerűségre, a praktikusságra és a funkcionalitásra fókuszáltak a mérnökök. Az akkori nyugat-európai modellekhez viszonyítva a Favorit valóban sokkal egyszerűbb, kezdetlegesebb felszereléseket tartalmazott, aminek köszönhetően jóval olcsóbban fenntartható volt.

Karosszériaváltozatok szerkesztés

 
Škoda Forman
 
Škoda Forman Praktik
 
Škoda Forman Plus

A hagyományos Favorit ötajtós, ötszemélyes ferde hátú autó volt, mely lágyacélból, az autóiparban ma már mindennaposnak számító önhordó karosszériával készült.

A kocsi ötajtós kombi változata a Škoda Forman (gyári kódszám: 785)[3] nevet kapta és 1990-ben jelent meg a piacon. Az Egyesült Királyság területén az autó Škoda Favorit Estate néven volt kapható és csak 1991 júniusában jelent meg, két évvel a ferde hátú Favorit bevezetése után. A "Forman" név az angol "wagoner" (fuvaros, szállító) szó csehre fordításából ered. Gyakori tévhit, hogy a név valamilyen módon a híres cseh filmrendezőre, Miloš Formanra utal. A Forman egyszerűen a Favorit csomagterének megnyújtásával jött létre, a hátfal, a lámpák és a csomagtérajtó is azonos volt. A Formanból két fajta áruszállító kivitel is készült, az egyik a Forman Praktik a hátsó utastér csomagtérré cserélésével, valamint a hátsó ajtók és a csomagtér ablakainak lelemezelésével vált áruszállítóvá, a másik a Forman Plus pedig ennek magasított műanyagtetővel felszerelt változata volt, értelemszerűen módosított, magasabb csomagtérajtóval. Az ablaktalan hátsó ajtókkal megoldott volt a raktér oldalsó elérhetősége, bár kialakításuk és nyitásuk azonos volt az utasajtókéval.

Egy kétajtós, kétüléses változat is megjelent 1991-ben Škoda Pick-up (gyári kódszám: 787)[4] néven, mely dobozos kisáruszállítóként és platós pick-upként is használható volt.

Prototípusok szintjén készült limuzin, kúpé és kabrió változat is, de ezek nem kerültek sorozatgyártásba.

Miután 1991-ben a Volkswagen-csoport felvásárolta a Škodát, modernebb eszközök és alkatrészek váltak elérhetővé a gyár számára, így a Favoritnak is megjelentek üzemanyag-befecskendezéses (injektoros), katalizátoros változatai. Ezek Li, GLi és GLXi utónévvel kerültek a piacra. Az autó több kozmetikai változáson is átesett, szebb, kevésbé feltűnő ajtózsanérok kerültek bele, valamint az ülések, a belső tér egyes elemei, a műszerfal és a hangrendszer is a Volkswagentől érkeztek. A német közreműködésnek köszönhetően a kocsi könnyebben vezethetővé és irányíthatóvá, valamint biztonságosabbá is vált. Ez utóbbi fejlődés az új ajtómerevítőknek és a jármű elején eszközölt átalakításoknak volt köszönhető.

 
Škoda Pick-up

1993-ban egy újabb sor modernizáción esett át a Favorit, ami magában foglalta a motor egyes mechanikus és elektronikus elemeinek megújítását, a karosszéria frissítését és nagyobb lökhárítók felszerelését is.

A ferde hátú változat csomagtere 251 literes volt, a hátsóülések lehajtása nélkül. Ezek ledöntésével a csomagtér 1038 literesre volt növelhető. Ha valakinek ennél is nagyobb helyre volt szüksége, a hátsóülések kivevésével juthatott nagyobb helyhez.

A Favoritnak voltak különböző, speciális felszereltséggel, limitált darabszámban készülő változatai is. A "Black Line" elnevezésű modellek kizárólag fekete fényezéssel készültek és felfelé nyíló napfénytető, a Hella által gyártott színtelen indexburájú hátsó lámpa és fényszórómosó, színezett üveg, központi zár, fordulatszámmérő, a középkonzolon elhelyezett digitális óra, időszakos működésű ablaktörlő, bőrborítású kormány és váltógomb, valamint egy négyhangszórós Blaupunkt hi-fi járt hozzájuk, 13 colos Ronal F-szériájú könnyűfém felnikkel. A "Silver Line" is hasonló volt, azzal a különbséggel, hogy az ebben a felszereltségi csomagban készülő autók mint ezüst metál színűek voltak, fekete borítással a hátsó ajtó ablaka körül a B-oszlopon. Mindkét felszereltségi csomag elérhető volt a ferde hátú és a kombi, valamint a karburátoros és injektoros motorral szerelt változatok esetében is. A "Solitaire" felszereltségű kocsikból nagyon kevés készült, ezekben minden extra benne volt a Black és Silver Line esetében felsoroltakból, de járt még hozzájuk gyári riasztórendszer, a hátsó ajtóra szerelt légterelő és elektromos első ablakemelő is. Az ebben a felszereltségi csomagban készülő autók mindegyikében injektoros motor volt.

Hajtáslánc szerkesztés

A Favorit összes karosszériaváltozatához ugyanúgy belső égésű, 1289 cm³-es soros négyhengeres, négyütemű, folyadékhűtéses, felülszelepelt benzinmotor járt. Ez a Škoda 1000MB 988 cm³-es motorjának alumínium hengerfejjel szerelt, korszerűsített változata volt. A Favorit motorja 62 lóerő (46 kW) leadására volt képes 5000-es fordulatszámon. Ezeket Pierburg 2E-E Ecotronic egytorkú vagy Pierburg Ecotronic kéttorkú karburátorral szerelték. A korábbi, 1 literes motor égésterének átalakításában a brit Ricardo cég, míg a motorfelfüggesztés megtervezésében a Porsche Engineering segédkezett. A motor az évek során több átalakításon is átesett, eleinte főleg a károsanyag-kibocsátás szabályozása miatt változtattak rajta, így például két különbözőféle katalizátorral is szerelték az autót. Később elkészültek az egypontos befecskendezésű injektoros változatok is, melyekbe Bosch Mono-Motronic motorvezérlő egység került. Ezek a változtatások csak kis hatással voltak a kocsi teljesítményére és nyomatékára. A motor vezérműláncát a gyár előírása szerint 60 ezer km-enként cserélni kellett, de akár több mint 200 ezer km-ert is kibírtak. A lánc viszonylag rövid volt, de nem volt feszítője.

Ennek a motornak a BMM és MPI injektoros változatát használták a Škoda Feliciában is. Az 1,4 MPI 2003-ig a Škoda Fabia és a Škoda Octavia egyes változataiba is bekerült. A motor 1 literes verzióját használták Fabiákban, SEAT Arosákban és Volkswagen Lupókban is.

A kocsi kizárólag ötsebességes manuális sebességváltóval készült és elsőkerék-meghajtású volt.

Motorok és teljesítmény szerkesztés

Autó /
motor
Lökettérfogat, üzemanyagellátás,
motorvezérlés, kibocsátás-szabályzás
Max. teljesítmény
@ fordulatszám
Max. nyomaték
@ fordulatszám
Év
Benzinmotorok (135)
135 / 1,3 43 1289 cm³, Pierburg karburátor 58 erő (43 kW)
@ 5000
93 Nm
@ 3000-3250
1989 jan.1995 júl.
135 / 1,3 42 1289 cm³, Pierburg karburátor
szabályozatlan katalizátor
56 lóerő (42 kW)
@ 5000
93 Nm
@ 3000-3250
1991 jan.1993 dec.
135 / 1,3 40 1289 cm³, Pierburg karburátor
Pierburg Ecotronic, szabályozott katalizátor
54 lóerő (40 kW)
@ 5000
93 Nm
@ 3000-3250
1990 okt.1992 dec.
135I / 1,3 40 1289 cm³, egypontos üzemanyag-befecskendezés
Bosch Mono-Motronic motorvezérlő egység, szabályozott katalizátor
54 lóerő (40 kW)
@ 5000
93 Nm
@ 3000-3250
1993 jan.1995 júl.
Benzinmotorok (136)
136 / 1,3 46 1289 cm³, karburátor 62 lóerő (46 kW)
@ 5000
100 Nm
@ 3000-3750
1987 aug.1991 júl.
136X / 1,3 50 1289 cm³, karburátor 67 lóerő (50 kW)
@ 5000
100 Nm
@ 3000-3750
1993 máj.1994 szept.
136I / 1,3 50 1289 cm³, egypontos üzemanyag-befecskendezés
Bosch Mono-Motronic motorvezérlő egység, szabályozott katalizátor
67 lóerő (50 kW)
@ 5000
100 Nm
@ 3000-3750
1993 jan.1995 júl.

Motorsport szerkesztés

 
Egy nem gyári építésű, ralira felkészített Škoda Favorit

A Škoda Motorsport a gyári Favorittal az 1994-es FIA Eali-világbajnokságon 43 ponttal megnyerte a 2 literes kategóriában a gyártók versenyét annak ellenére, hogy az autónak mindössze 1,3 literes motorja volt. Olyan gyártókat utasított maga mögé, mint a Ford, a Citroën (AX Sport), a Peugeot (205 Rallye és 205 GTI), a Fiat (Cinquecento), a Renault, a Rover (Mini Cooper), a Suzuki (Swift GTI), a Daihatsu (Charade 1.3i), a Lada és a Trabant (P 601). Pavel Sibera kétszer is a legjobb tíz közé vezette összetettben a Favoritot, csakúgy, mint csapattársa, Emil Triner, aki 9. lett összetettben az Akropolisz-ralin és 8. a Spanyol ralin.[5]

A kocsiból készült néhány 1,6 literes, felülszelepelt (OHV) motorral szerelt prototípus is.

Galéria szerkesztés

Források szerkesztés

  1. Škoda Favorit. Škoda-Auto.com. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 22.)
  2. Škoda Favorit and Forman (cseh nyelven). Minosurkala.Webpark.cz. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 22.)
  3. Škoda Forman. Škoda-Auto.com. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 22.)
  4. Škoda Pick-up. Škoda-Auto.com. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 22.)
  5. RallyBase.nl "1994 FIA 2-Litre World Cup for Manufacturers - Final classification"

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Favorit (1988) témájú médiaállományokat.