Šubić Ilona bosnyák anyakirályné

Bosznia anyakirálynéja, Bribir, Klissza és Split grófnője
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 27.

Šubić Ilona (1306 körül – 1378. április 10. után) vagy a magyar történeti hagyományban: Subich Ilona, horvátul és bosnyák nyelven: Jelena Šubić, szerbül: Јелена Шубић, horvát grófnő, I. Tvrtko bosnyák király anyja, Kotromanić Erzsébet magyar királyné nagynénje és Cillei Borbála magyar királyné dédanyja.

Šubić Ilona

Boszniai Királyság anyakirálynéja
Jelena Šubić
Uralkodási ideje
1377. október 26. 1378. április 10. után
ElődjeSisman Dorottya
UtódjaSisman Dorottya
Életrajzi adatok
UralkodóházŠubić család
Született1306 körül
Elhunyt1378. április 10. után (72 évesen)
ÉdesapjaŠubić II. György, Bribir, Klissza és Split grófja (1275 körül–1330)
ÉdesanyjaKorbáviai Ilona
Testvére(i)
HázastársaKotromanić Ulászló, Bosznia régense (1295 körül–1354)
Gyermekei1. Katalin (–1396 körül)
2. Tvrtko (1338/39–1391)
3. István Vuk (1345 körül–1374 után)
A Wikimédia Commons tartalmaz Šubić Ilona témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Subich Györgynek, a horvátországi Bribir, Klissza és Split grófjának, Šubić Pál horvát bán fiának és Korbáviai Ilonának a lánya.

Subich Ilona 1338 körül Klisszában feleségül ment Kotromanić Ulászlóhoz, Kotromanić István bosnyák bán öccséhez és Kotromanić Erzsébet magyar királyné nagybátyjához. Férje és sógora halála után a legidősebb fia, Tvrtko örökölte a báni tisztséget, de kiskorúsága idején Ilona vitte a régensséget. (A következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Ilonára, a bán anyjára, először akadunk 1354-ben, a mikor fiaival együtt Magyarországból Boszniába jött. 1355-ben találjuk őt fiaival együtt egy hadi expeditió alkalmával Horvátországban és Dalmácziában. Tvrtko engedélyez 1355. évben kiváltságokat a raguzaiaknak, mely alkalommal anyját is említi. Hasonlólag találjuk Ilonát az ő fiaival 1356. márczius 14-én Neretvában Lajos király udvarában. Tvrtko kénytelen volt magát ez évben a magyar királynak alávetni. Egy 1357. évben kelt s a hozzá hű maradt Vlkoslavics Vlatko knéz részére kiállított okmányában anyját említi: »tiszteletreméltó Ilona asszonyt.« A velenczei köztársaság 1364. szeptember 7-én kinevezte Tvrtkót, az ő fivérét és Ilonát velenczei polgárokká. Tvrtko s anyja elűzettek saját főrendjeik által Boszniából 1365-ben, minthogy bennük csak a magyar udvar uszályhordóit ismerték fel:”[1]

Trvtko királlyá koronázása után egy okmányban egyszerre említik az anyját és a feleségét: „Tvrtko csak megkoronáztatása után nősült meg és hogy neje már egy 1378. ápril 10-én kelt okmányban »Kyra Dorottya királyné asszony«-nak mondatik, melyben Tvrtkónak édes anyja még mint »Kyra Ilona asszony Isten adta anya-királyné« előfordul.”[2]

  1. Wertner (1391: 219).
  2. Wertner (1391: 220).
  3. Wertner (1891) szerint Katalin I. Tvrtko bosnyák király lánya volt.
  • Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története, Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 1891.
  • Fajfrić, Željko. Kotromanići. Šid: Grafosprem-Srpska pravoslavna zajednica (2000). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 8. 

Külső hivatkozások

szerkesztés
  • Cawley, Charles: Bosnia Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. szeptember 8.)
  • Marek, Miroslav: The House of Kotromanić (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. szeptember 8.)
  • Marek, Miroslav: Subich family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. szeptember 8.)
Előző
Sisman Dorottya
Bosznia anyakirálynéja  
1377 – 1378 körül
Következő
Sisman Dorottya